A Magyar Nemzeti Bank mutatói is alátámasztják, hogy összességében kedvezően alakult az infláció szeptemberben Magyarországon. Ami különösen örvendetes, a piaci szolgáltatások áralakulása.
William Dudley, a New York-i Fed korábbi elnökének véleménye szerint a lassuló munkaerőpiac miatt rögtön 50 bázisponttal kellene kezdenie a Fed-nek a kamatcsökkentési ciklusát.
A várakozásokkal nagyjából megegyező inflációs adat érkezett az USA-ból. Ez feltehetőleg nem fogja megváltoztatni a Fed véleményét a gazdaságról. A narratíva továbbra is az, hogy az infláció szépen jön le, míg ezzel egy időben a gazdaság lassul. A befektetők most már elsősorban az utóbbira koncentrálnak.
A fő inflációs index 4,1%-ról 3,4%-ra csökkent a KSH reggeli adatai alapján. Az MNB inflációs alapmutatói szerint kissé csökkent a maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció.
A vártnál jobb amerikai PCE infláció és az erős fogyasztási adatok alapján az amerikai gazdaság erős maradt júliusban, ami ellentmond a hónap elején beérkező munkaerőpiaci adatoknak. Összességében a mostani adatok alapján elegendő lehet egy kisebb mértékű, 25 bázispontos kamatcsökkentés is szeptemberben.
A spanyol infláció jelentős mértékben csökkent augusztusban, a Nemzeti Statisztikai Intézet (INE) csütörtökön közzétett előzetes adatai szerint. Az Európai Unióval harmonizált 12 havi infláció 2,4%-ra mérséklődött, ami alacsonyabb a júliusi 2,9%-os értéknél.
A vártnál érdemben alacsonyabb lett az amerikai termelői infláció és maginfláció, ami kedvező lehet a szeptemberi Fed kamatdöntő ülése szempontjából és mindenképpen afelé mutat, hogy csökken az inflációs nyomás az amerikai gazdaságban.
A várakozásokkal nagyjából megegyezően alakultak az inflációs adatok. A maginfláció még mindig 3,5%-on áll, annak ellenére, hogy az infláció már 2%-ra csökkent. Az angol jegybank továbbra is óvatos és a maginfláció további trendszerű csökkentését szeretné látni a kamatcsökkentési ciklus elkezdéséhez.
Összességében a várakozásoknál jobb adatok jöttek és a szeptemberi kamatcsökkentés esélye emelkedhetett az adatok hatására. Mivel az utóbbi időben a reálgazdasági adatok és az előretekintő indikátorok is a gazdaság lassulásának irányába mutattak, ezért az eheti kongresszusi meghallgatásokon már az amerikai jegybank is megengedőbb hangnemet ütött meg.
Az infláció a májusi 4%-ról 3,7%-ra mérséklődött júniusban. Ahogyan azt cikkünkben jeleztük, a vártnál alacsonyabb mutatót mélyebben elemzve már egyáltalán nem olyan szép a kép. A Magyar Nemzeti Bank aktuális havi értékelése megerősíti azt a képet, hogy a csökkenés mögött sok az egyedi tényező, az alapfolyamatok nem mutatnak érdemi mérséklődést.
A várakozásokkal megegyezően 2,6%-ra csökkent a PCE infláció és maginfláció. A fogyasztók jövedelme a várakozásokhoz képest jobban nőtt, de a költések csak mérsékelt emelkedésre voltak képesek.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében az áprilisi inflációs adatot elemeztük, amely alapján egy időre vége lehet az árcsökkenés időszakának. Vendégünk volt Madár István, a Portfolio vezető markoelemzője. A második blokkban arról volt szó, hogy mekkora kamatterhet jelentenek az államnak a lakossági állampapírok és miben érdemes gondolkozni, ha a Prémium Magyar Állampapír kamatát már nem tartjuk elég vonzónak. Erről Árgyelán Ágnest, a Portfolio pénzügyi elemzőjét kérdeztük.
Áprilisban megállt az inflációs 14 hónapon át tartó csökkenése, 3,6%-ról 3,7%-ra nőtt a fogyasztói árindex. Eközben a maginflációs mutató még csökkenni tudott, és a Magyar Nemzeti Bank által számolt inflációs alapmutatók is folytatni tudták a mérséklődést. Ugyanakkor a jegybank az adatközlés utáni értékelésében azt emeli ki, amit a Portfolio is írt: az áprilisi átárazások még mindig intenzívebbek a megszokottnál.
Az európai módszertan szerint mért német infláció áprilisban a várakozásokat meghaladva emelkedett, a maginfláció ugyanakkor csökkent, összességében tehát a vártnak megfelelően alakul az infláció Európa legnagyobb gazdaságában.
Spanyolországban az Európai Unió által harmonizált infláció 3,4%-kal emelkedett áprilisban, szemben a márciusig tartó 3,3%-os növekedéssel - derült ki a Nemzeti Statisztikai Intézet (INE) hétfőn közzétett előzetes adataiból.
A várt 4,2%-ra gyorsulás helyett 4%-os szinten stagnált a brit infláció éves alapon idén januárban, mert havi alapon 0,6%-os árcsökkenést mért azzal együtt is a statisztikai hivatal, hogy a háztartási energiaárak hatósági árplafonjánál emelés történt.
A piac máris felébredt az amerikai inflációs adat hatására, már nem várnak olyan gyors kamatcsökkentést, mint az adatközlés előtt. Ennek legnyilvánvalóbb jele az amerikai dollár jelentős erősödése, és a kötvényhozamok emelkedése.
Meglepte az elemzőket, hogy Norvégia maginflációs rátája novemberben 5,8%-ra csökkent, ami elmaradt a konszenzus által előre jelzett 5,9%-os szinttől. A váratlan lassulás miatt a piacok azt kezdik árazni, hogy a központi bank leállhat a további kamatemeléssel ezen a héten. Az adatok már azt mutatják, hogy széles körben beindult a gazdaság kihűlése, így a Norges Bank talán elérte a jelenlegi kamatemelési ciklus csúcspontját, és az irányadó szintet várhatóan stabilan 4,25%-on tartják majd – írja a Bloomberg.