Áprilisban 5,1%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon, ami 2012 novembere óta a legerősebb ütem – közölte a KSH kedd reggel. Az adat kicsivel meghaladja az előzetes várakozásokat, ráadásul a szakemberek májusra még várnak egy kis emelkedést.
A külföldi gyakorlatot is figyelembe véve áprilistól a Központi Statisztikai Hivatal módosítja a maginfláció számításához használt termékek és szolgáltatások körét: a jövőben a szeszes italok és a dohányáruk árváltozását már nem veszi figyelembe a mutatószám meghatározásához - írja közleményében a KSH. A változást követően a maginfláció a teljes infláció 63 százalékát fedi majd le.
Meglepően alacsony volt az infláció az Egyesült Királyságban februárban, mind a konszenzustól, mind az előző havi emelkedéstől elmaradt a friss adat.
Magyarországon 3,1%-kal nőttek a fogyasztói árak februárban az előző év azonos időszakához képest a KSH tájékoztatása szerint a januári 2,7%-os áremelkedés után. Az adat nem okozott meglepetést, miután a Portfolio által megkérdezett elemzők előzetesen 3,1%-os áremelkedésre számítottak.
Nem gyorsult az áremelkedés az eurózónában, de ez nem jelenti azt, hogy az inflációs félelmek egy csapásra elmúlnak.
Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) kedden kiadott végleges adatai szerint éves összehasonlításban 0,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő eurózónában, ami tavaly február óta a legnagyobb érték. A friss adat megegyezik az előzetesen közölttel. Az előző négy hónap mindegyikében még 0,3 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak. Januárban a régiós árindexek (és ezen belül a magyar inflációs adat) volt a legmagasabb az Európai Unióban.
Az év első hónapjában 2,7%-os volt az éves drágulás üteme Magyarországon. A januári inflációs adat megegyezik a decemberivel és az előzetes várakozásokkal is, vagyis - bár január az árazási döntések intenzív időszaka - végül nem hozott változást és meglepetést sem a KSH friss jelentése. Európa néhány országában már láthattunk a várakozásokhoz képest magasabb fogyasztói árindexet, ami miatt erősödnek az inflációs félelmek. Egyelőre tehát Magyarországon ennek nincsen nyoma, de rövid távon idehaza is az inflációs mutató emelkedésére kell számítanunk.
Négy és fél éves mélypontra süllyedt az éves összevetésű infláció szeptemberben az euróövezetben, a maginfláció pedig a valaha regisztrált legkisebb lett az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által pénteken kiadott végleges adatok tanúsága szerint.
Augusztusban átlagosan 3,9%-kal voltak magasabban a fogyasztói árak Magyarországon, mint egy évvel korábban. Ez a júliusi 3,8%-os inflációs adathoz képest minimáis gyorsulást jelent, és azt, hogy az elemzői várakozásoknak megfelelően alakult a mutató.
Nagy meglepetést okozva 3,8%-ig ugrott a júliusi infláció. Az elemzők a koronavírus-járvány hatásai mellett a gyenge forintra és több egyedi tényezőre vezetik vissza a drágulási ütem emelkedését.
A jegybank által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció a júniusi 3,5%-ról júliusra közel 12 éves csúcsára, 4,1%-ra emelkedett. Az adat összhangban van a KSH reggeli jelentésével, ami szintén a hivatalos inflációs adat meglepetésszerű megugrásáról számolt be.
Enyhén, de a vártnál nagyobb mértékben emelkedtek a termelői árak az Egyesült Államokban májusban az előző hónaphoz képest, miközben a maginfláció nyomott maradt. A washingtoni munkaügyi minisztérium statisztikai intézetének (BLS) csütörtökön közölt adatai szerint májusban az előző havihoz képest 0,4 százalékkal nőttek a termelői árak. Elemzők csak 0,1 százalékos emelkedést vártak az áprilisban mért rekordmértékű, 1,3 százalékos csökkenés után.
Májusban 2,2%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon a KSH adatai alapján, ami kissé visszafogottabb drágulást jelez, mint amire az elemzők számítottak. Később megjelentek az MNB inflációs alapmutatói is, amelyek inkább lefelé mozdultak.
A vártnál kevésbé, de így is közel négy éve nem látott alacsony szintre lassult a fogyasztói árak emelkedésének éves összevetésű üteme az euróövezetben májusban az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) gyorsbecslése szerint. A pénteken közzétett előzetes adatok szerint májusban 0,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő eurózónában, ami 2016 júniusa óta a leggyengébb érték. Elemzők valamivel kedvezőbb adatra, 0,2 százalékos növekedésre számítottak, miután áprilisban 0,3, márciusban 0,7, februárban 1,2, januárban pedig 1,4 százalékos emelkedést mértek.
Japánban a koronavírus-járvány miatt visszaeső lakossági kereslet hatására 2016 decembere óta először csökkentek a fogyasztói árak áprilisban.
Csupán minimális mértékben csökkentek az MNB inflációs alaputatói áprilisban, ami megerősíti azt a képet, hogy az üzemanyag-áresést leszámítva a koronavírus-válság vegyes, és összességében kiegyenlített hatásokat gyakorolt az árak alakulására.
Márciusban 3,9% volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon. Ezzel az infláció (a februári 4,4%-ról) visszatért a jegybank 3±1%-os célsávjába, ugyanakkor a mérséklődés üteme kisebb lett a várakozásoknál: az elemzők 3,7%-os pénzromlási ütemre számítottak.
A januári 3,7%-ról 3,8%-ra tovább emelkedett az MNB számára is kiemelten fontos adószűrt maginflációs mutató Magyarországon, azaz bő 11 éves csúcsra emelkedett – derült ki a jegybank inflációs mutatóinak mai közléséből.
Nem mozdulatak el lényegesen a Magyar Nemzeti Bank inflációs alapmutatói novemberben. Ez azt jelenti, hogy viszonylag magas szintjükről nem gyorsultak tovább, de az árnyomás mérséklődése sem tapasztalható.
Az adószűrt maginfláció és a keresletérzékeny infláció is emelkedett októberben az MNB jelentése szerint. Előbbi mutató közel 11 éves csúcsán jár, ami arra utal, hogy a jegybanknak továbbra is érdemes kiemelt figyelemmel követnie az árfolyamatokat.
Május 9-én az Akváriumban várják a mentorok a vállalkozásötleteket. A jelentkezés holnap zárul!
A munkanélküli segélyek iránti új kérelmek száma változatlanul alacsony.
Hát persze, hogy csalók áldozata lett, hét másik magyarral együtt.
Ha érdekel a devizapiac és a gazdaság, itt a helyed!
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
