Kiemelten izgalmas hét lesz, több olyan piacmozgató adat is érkezik, amelyre a befektetők feszülten várnak. Emellett lesznek rendhagyó események, választások, amelyek szintén befolyásolhatják a kereskedés. Mutatjuk, melyik napokon kell nagyon odafigyelnie a befektetőknek.
385 és 400 forint közötti euróárfolyamra számít az év hátralévő részében a K&H vezető elemzője, az infláció 2024 végére 5,0%-ra gyorsulhat. Az alapkamat 6,25%-on zárhatja az évet Németh Dávid szerint, az idei gazdasági növekedés pedig várhatóan nem fogja meghaladni a 2,5%-ot. A közgazdász a bank szegedi sajtóútján tartott előadást a makrogazdasági kilátásokról.
A makrogazdasági kilátások és a külöböző szektorból érkező vállalatok helyzetértékeléséről szóltak a Portfolio ingyenes konferenciasorozatának legutóbbi, herceghalmi állomásának második szekciós előadásai, valamint kerekasztal-beszélgetése. Strukturális problémáink vannak, kockázatok is, amiket kezelni kell, de reálbér-emelkedés és a fogyasztás visszakapaszkodása várató. A vállalati kerekasztal-beszélgetésben elhangzott, hogy a partnerkapcsolatoknak kiemelt szerepe van a nehezebb időkben is, a munkaerő megtartása érdekében a megfelelő munkahelyi körülményekre érdemes odafigyelni, és a vállalatoknak puffert kell képeznie, hogy egy esetleges sokkhatás ne ingassa meg őket.
Az ukrán kormány idén nyáron mintegy 20 állami tulajdonú vállalatot tervez elárverezni, köztük a Hotel Ukrajnát, egy nagy kijevi bevásárlóközpontot, valamint több bányászati és vegyipari céget. A kezdeményezésnek két fő célja van: egyrészt pénzeszközöket teremteni az állami költségvetés számára, amelyből jelenleg 5 milliárd dollár hiányzik a katonai kiadásokra, másrészt a befektetések vonzásával ösztönözni Ukrajna küszködő gazdaságát, és ezáltal idővel önellátásra ösztönözni – írja a New York Times.
A legnagyobb amerikai bank, a JP Morgan elnökvezér-igazgatója szerint nem zárható ki, hogy az Egyesült Államok gazdaságában „hard landingre”, vagyis kemény földet érésre fog sor kerülni, de nagyok az esélyei egy stagflációs időszak beköszöntének is. Az infláció ragadós lehet, a kamatok még emelkedhetnek is Jamie Dimon szerint.
Bár kilábalni látszunk a recesszióból, nem túl fényesek a magyar gazdasági kilátásai: a makacsul kitartó infláció, az uniós források hiánya, a magas költségvetési hiány és a korlátozott kamatcsökkentési lehetőségek lassú gazdasági felzárkózást valószínűsítenek. A Portfolio Hitelezés 2024 konferenciájának záróprogramjaként vázolta fel Magyarország makrogazdasági kilátásait három közgazdász: Palócz Éva, Tardos Gergely és Zsiday Viktor.
Egyértelműen a makroadatok mozgatják a piacokat mostanság, a múlt heti emelkedést is a makrokép változása okozta, akárcsak az áprilisi hangulatromlást. Utóbbit nem szabad elfelejteni, akkor ugyanis épp az az adatközlés vetett véget a piaci emelkedésnek, amelynek legfrissebb számait ezen a héten közlik. Nagy a feszültség és izgalom a befektetők körében, a héten új narratíva is kialakulhat. Heti makronaptárunkban mutatjuk, mire kell figyelni ezen a héten.
Számtalan fontos makrogazdasági adat érkezett ma Európából, amelyekből kiderült, hogy milyen állapotban vannak az egyes országok, és maga a kontinens gazdasága is. Ebben a cikkben az összes adatközlést egyben mutatjuk.
A japán piacnak legalább “ötven árnyalata” van, ahogyan arról már a Concorde márciusi podcastjában Móró Tamással is beszélgettünk. Párat ezek közül rendszeresen is érdemes figyelni, mivel meghatározzák a japán index teljesítményét. Most csupán a számunkra legfontosabb négyről írunk: a makrogazdaságról, a tőkepiac szerkezetének változásáról, a részvénypiaci pozicionáltságról és a tőzsde reformjáról. Az első három rövid távon hat, az utolsó inkább középtávon fontos.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy nem viszi-e rossz irányba a kormány az országot, ha olyan gazdaságpolitikában hisz, amely a jelenlegi fejlettségi szintünkön nem hoz érdemi előrelépést. Erről Madár Istvánt, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. A második blokkban az Nvidia árfolyamesésének okait elemeztük Jónap Richárddal. A Concorde részvénypiaci stratégiája azt is elárulta, hogy van-e olyan sztori, amely a mesterséges intelligencia után megmozgathatja a befektetők fantáziáját.
A hét számos gazdasági eseménnyel és adatközléssel szolgál, amelyek jelentős hatással lehetnek a magyar és a globális piacokra egyaránt. Itthon először a keddi MNB kamatdöntés miatt izgulhatunk, majd pénteken az S&P Global Ratings ismerteti új adósbesorolását Magyarországról. A tengerentúlon pedig érkezik az első negyedéves amerikai GDP-adat, majd a Federal Reserve által leginkább figyelt PCE-inflációs mutató márciusi számait is közzéteszik. Mindez nagy nyomást helyezhet a forintra.
A múlt heti sűrű adatközlések hatása ezen a héten érvényesülhet igazán a piacokon, a piaci, elemzői és döntéshozói reakciókra is érdemes figyelni. Jut fontos adatközlés erre a hétre is. Legfrissebb makronaptárunkban mutatjuk, milyen adatközlésekre figyelnek a befektetők, mi mozgathatja meg a piacokat ezen a héten.
Elkezdődött az Építőipar 2024 konferencia. Lázár János építési és közlekedési miniszter nyitóelőadása után, az iparági találkozó reggele a 2024-es makrogazdasági kilátásokkal, az ÉVOSZ építőipari helyzetértékelésével és az ingatlanfejlesztők legfontosabb gondolataival folytatódot.
A Federal Reserve magyar idő szerint este 7-kor tette közzé kamatdöntő üléséről szóló közleményét és a makrogazdasági előrejelzéseket. A jegybank nem módosított az irányadó kamaton, az idei évre vonatkozó kamatelőrejelzése sem változott – utóbbinak nem sok híja volt. A jegybank szerint a gazdaság még a korábban várthoz képest is kevesebb karcolással fogja átvészelni az infláció elleni harcot – konkrétan nem vár érdemi lassulást a Fed –, az infláció elleni harc viszont picivel tovább tarthat, mint korábban gondolták. Jerome Powell elnök megtartotta a sajtótájékoztatót, amelyen bejelentette a mennyiségi szigorítás közeljövőben várható kivezetését, valamint elmondta, hogy a vártnál magasabb infláció nem tántorította el a Fedet a jövőbeli kamatvágásoktól. Ám mielőtt meglépik a csökkentést, kell még pár biztató adat.
A világ nagy része nem olyan, mint Japán, nem lehet büntetlenül fenntartani benne a magas és emelkedő adósságpályákat - írja blogbejegyzésében Zsiday Viktor. A befektetési szakértő szerint előbb-utóbb fellázadnak a kötvénypiacok és annak komoly következményei lesznek a gazdaságra.
A héten teszik közzé a februári amerikai inflációs adatot, messze ez lesz a hét legfontosabb adatközlése. A piac azt találgatja, hogy a Fed mikor kezdheti el a kamatcsökkentéseket, és bár a júniusi kezdés sziklaszilárdnak tűnik a várakozásokban, egy meglepő inflációs adat hozhat mozgásokat.
Nagy- vagy kiskereskedelemben utazol? Döntéshozó vagy egy retail-multinál? Esetleg saját, bolthálózatod, üzleted van, vagy webshopot üzemeltetsz? Akkor 2024. április 11-én neked is a RETAIL DAY 2024 konferencián a helyed.
Soha nem látott kihívások tépázzák a teljes kiskereskedelmi szektort, és ezt már igazolja a legtöbb makrogazdasági mutató is. A versenyben csak az képes talpon maradni, aki tudja a megfelelő válaszokat a szektor legégetőbb kérdéseire. Ilyen többek között a szektort régóta feszítő munkaerőhiány kérdése, az egészséges piaci mechanizmusokat jelentősen megbolygató kormányzati beavatkozások, vagy épp a világgazdaságban zajló ellátási zavarok. De természetesen készülni kell a jövő kihívásaira is, így a piaci szereplőknek foglalkozniuk kell azzal, hogy milyen lehetőségeket rejt magában a gépi támogatás, illetve automatizáció, továbbá hogyan lehet a csúcsra futtatni a profitot a mesterséges intelligencia segítségével. Ha te sem akarsz lemaradni, akkor neked is a RETAIL DAY 2024 konferencián a helyed!
A vezérigazgatók 54%-a a globális, 60%-uk a hazai gazdaság növekedési ütemének javulásában is bízik - derül ki a 13. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérésből. A vállalatok több mint fele (58%) áremelést, több mint harmaduk (36%) pedig létszámbővítést tervez idénre. 394 forintos eurót, 1,7%-os GDP-növekedést és 8%-os inflációt várnak a magyar vállalatvezetők 2024-re. 2023-hoz képest a makrogazdasági volatilitásnak és a geopolitikai konfliktusoknak való kitettség érzése csökkent legnagyobb mértékben, nem változott azonban a klímaváltozás hatásaitól és a kibertámadások okozta kockázatoktól való aggodalom a vállalatvezetők körében.