Megint letért Magyarország az egyensúlyi növekedés pályájáról, elakadt a reformfolyamat, és nincsenek elénk kitűzött, mérhető célok sem – mondta Matolcsy György jegybankelnök új könyvének bemutatóján. A Növekedés.hu tudósítása szerint Matolcsy azt javasolta, hogy vissza kell térni a reformokhoz, mert letért az egyensúlyi növekedési pályáról Magyarország, elakadt a felzárkózási folyamat.
Az Európai Központi Banknak addig kell küzdenie az infláció ellen, amíg a feladatot el nem végzi, ugyanakkor tudomásul kell vennie, hogy a kamatcsúcs közeledtével egyre nagyobb a kockázata annak, hogy a kamatlábak végül túl magasra emelkednek - mondta Martins Kazaks, a Kormányzótanács tagja a Bloomberg szerint. Kazaks szerint lehetnek még problémák a bankrendszerben, de az EKB-nak minden eszköze megvan arra, hogy megsegítse a bankrendszert, és ha kell, további új eszközöket is megalkotnak.
A KPMG globális Future of HR kutatásában felsővezetőket kérdezett arról, milyen várható nehézségekkel néz szembe a terület, és hogyan orvosolnák például a munkakultúra, a munkatársi összetétel, a motiváció területén jelentkező problémákat. A 300 megkérdezett válaszai alapján hat kulcsterületet azonosítottak.
Az iparosodott országok szervezete, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az inflációs sokk enyhülése folytán javította a világgazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését. A novemberben jelzett 2,2 százalék helyett 2,6 százalékos növekedést vár az idei évben, a jövő évre pedig a korábban jelzett 2,7 százalékos helyett 2,9 százalékos világgazdasági bővülést vár a friss prognózis szerint.
Jim Cramer, a CNBC műsorvezetője tegnap azt mondta, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve-nek már nem kell intézkednie az infláció megfékezésének ügyében - és ez a bankválság miatt van így.
Nem kevesebb mint 500 ezer munkavállaló bevonása. Ez a kormány legújabb foglalkoztatási célja. Az elmúlt több mint tíz évben közel 1 millió fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, most pedig mindössze egy-két év alatt vizionálnak félmillió új dolgozót. Ez sokkal gyorsabb növekedés lenne, mint az elmúlt évtizedben látott bővülés, amikor még a hegy derekáról indultunk, a mostani magasságban viszont már „sokkal ritkább a levegő”. Cikkünkben bemutatjuk, hogy van-e esély ennek a célnak az elérésére.
A világon az elmúlt három évben a szegmensről szegmensre körbekergetett infláció korszakát éltük. Ennek a vártnál makacsabb jelenségnek is köszönhető az elmúlt egy év gyors és komoly monetáris szigorítása. A Fed versenyfutása azért, hogy előbb csináljon reálkamatot, mint hogy egy csontváz kiborul a szekrényből. Ez a bizonyos első csontváz azonban megérkezett a múlt héten a Silicon Valley Bank csődjével. Sajnos a mostani szigorítási ciklusban ezáltal hamarabb jelent meg a pénzügyi rendszer és a gazdasági élet szereplői számára a destruktív fájdalom, mint mielőtt a konstruktív fájdalom eredményre vezetett volna.
Az elmúlt évtizedben érdemben nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, ami a gazdasági növekedés motorja volt. Egyre inkább úgy tűnik, hogy ez a növekedési modell már nehezen tartható fent, hiszen nagymértékben csökkent a munkaerőpiacra bevonhatók száma. A problémára megoldást jelentene a népesség képzettségi szintjének emelése, ez ugyanis elvezethetné az országot egy magasabb jövedelmi szintre, az elmúlt években azonban elakadt a fiatal diplomások arányának emelkedése. Közgazdászok szerint a képzettségi szint emelése egy járható út lenne a közepes jövedelem csapdájának elkerülésére, a kormány azonban úgy tűnik, hogy a munkaerőállomány tovább növelésében látja a kiutat.
A 2011-es nagyjából 5,5 százalékról 2050-re 9 százalékra emelkedhet a "roma kötődésű" emberek aránya Magyarországon. Az idősödés a roma lakosság körében is megfigyelhető lesz, de náluk ez – elsősorban a kedvezőtlenebb általános egészségi állapot miatt – nem erőteljes.
Kijött az amerikai foglalkoztatottsági adat, amelyre a befektetők világszerte egész héten vártak. Februárban a vártnál sokkal nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatottak száma, és a januári adatot is megerősítette a munkastatisztikai hivatal. A friss közlés azt jelenti, hogy a munkaerőpiaci nyomás nem enyhül, a jegybanknak így vélhetően az eddig jelzettnél magasabb szintre kell majd emelnie a kamatokat.
A technológiai szektor után várhatóan a pénzügyi és egészségügyi ágazatban lesznek jelentősebb leépítések az Egyesült Államokban. A céges bevételek és a részvények teljesítménye döntő lehet a munkaerőpiaci folyamatokban. Bár a tengerentúli piac teljesen más, mint a magyar, de a techcégeknél látott elbocsátási hullámra utaló jel már itthon is látszott.
Érdemben csökkent az üres álláshelyek száma a tavalyi év utolsó három hónapjában az első félévben látott rekordhoz képest. A munkaerőhiány még április és június között ért történelmi csúcsra, megközelítve a 100 ezer betöltetlen álláshelyet, a recesszió beköszöntével azonban az év végére már „csak” 83 ezer nyitott pozíció volt. Ez továbbra is feszes munkaerőpiacot jelez, ugyanakkor a munkanélküliség már emelkedett a mélyponthoz képest. A következő hónapokban várhatóan tovább csökkennek a nyitott pozíciók, miközben emelkedhet a munkanélküliség. A fordulatot a gazdasági növekedés beindulása hozhatja meg.
Kijött az ADP foglalkoztatottsági adata az USA-ból: a közszféra foglalkoztatottait nem tartalmazó mutató a vártnál jobban alakult. Ez viszont nem túl jó hír, a foglalkoztatottság bővülésének ugyanis lassulnia kell ahhoz, hogy a Fed leálljon a kamatemelésekkel, a vártnál erősebb munkaerőpiac pedig további monetáris szigorítást hozhat. Ebből a szempontból viszont nem az ADP adatközlése a döntő, a fontos adat pénteken érkezik.
Mint a hideg és meleg légtömegek, úgy csapott össze az elmúlt néhány hónapban a piacon az optimizmus és pesszimizmus, és a heves kilengések formájában a mennydörgés sem maradt el. Mindent az amerikai infláció mozgat: ha a befektetők épp azt hiszik, hogy az infláció töretlenül csökkenni fog, vadul elkezdik a bevásárlást, ha a meginog a hitük, visszamenekülnek a dollárba és szabadulnak a kötvényekből. Ezeket az aggodalmakat csak felerősítették a héten elhangzott jegybanki nyilatkozatok, különösen az amerikai jegybank vezérének szavai. Nem csoda, hogy most épp megint egy kisebb vérengzést látunk a piacokon. Pedig ahogy a jelenkori időjárás, úgy a piaci érzület is végletekig szeszélyes: lehet, hogy a mai mennydörgést holnap már verőfényes napsütés követi. A jó hír, hogy már csak kettőt kell aludni, hogy ezt megtudjuk.
Akik arra számítanak, hogy a kamatok hamarosan csökkenni fognak, csalódottak lesznek a Bank of America vezérigazgatója szerint, aki a következő 12 hónapban nem számít kamatvágásra – írja a Yahoo Finance.
A Federal Reserve-nek valószínűleg a vártnál nagyobb mértékű kamatemelésre lesz szüksége a közelmúltbeli erős adatokra reagálva, és kész nagyobb lépésekben szigorítani, ha a beérkező információk összessége arra utal, hogy keményebb intézkedésekre van szükség az infláció megfékezéséhez - mondta Jerome Powell Fed-elnök kedden amerikai törvényhozóknak. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy amennyiben a héten érkező foglalkoztatottsági adat és a jövő heti infláció a vártnál magasabb lesz, visszatérhet az 50 bázispontos emelés az USA-ban. Nem véletlen, hogy a beszéd után erősödésbe kezdett a dollár.
Egyre nagyobb szerephez jutnak az új munkavállalók toborzásánál a belső ajánlási rendszerek, amelyek nem csak a fehér- de a kékgalléros dolgozók megtalálásánál is segítenek. Az ilyen módon felvett dolgozók jellemzően könnyebben beilleszkednek a vállalati struktúrába, mint azok, akik "hagyományos módon", egy meghirdetett állásra pályáznak. Sok cég ráadásul a felvett munkavállalók után bónuszokat fizet annak a kollégának, aki az ajánlást tette, ezek az összegek pedig az átlagfizetéshez képest sem elhanyagolhatóak. A Portfolio Business Podcast vendége volt Toldi Gábor, stratégiai toborzási tanácsadó, a Radancy-Firstbird kelet-európai partnere.
A Fednek a korábban vártnál magasabbra kell emelnie a kamatokat az infláció újbóli emelkedésének megakadályozásáért, ha a foglalkoztatottság erős bővülése és a fogyasztók költekezése fennmarad – mondta a jegybank egyik döntéshozója még csütörtökön.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Erste Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az OTP Alapkezelő írását olvashatják:
Néhányan aggódhatnak - nem véletlenül.
Vége a nyugodt időszaknak.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
