nyugdíjszámítás

Hamarosan 319 ezer forint lesz a horvát átlagnyugdíj

Elfogadták a törvényt.

Jöhet a nyugdíjkorhatár-emelés Magyarország szomszédjában

A nyugdíjak indexálásához is hozzányúlnak.

Hungarikumok a magyar nyugdíjrendszerben

Farkas András cikke.

2025. április 01. 09:26 | Portfolio

Megjött a hír a nyugdíj előtt állóknak, több pénzre számíthatnak

Kihirdették a friss "valorizációs szorzókat" tartalmazó kormányrendeletet: a nyugdíjszámítás során alkalmazott valorizációs szorzók idén 13,3%-kal nőnek, azaz alapesetben ennyivel magasabb egyéni átlagkereset lesz figyelembe véve az idén megállapított nyugdíjak esetében. A valorizációs szorzók az átlagbér-emelkedés ütemét követik, ezért nagy béremelkedés és moderált infláció esetén sok esetben megéri egy későbbi évre halasztani a nyugdíjba vonulást.

2025. március 20. 08:28 | Szabó Dániel

Nyugdíjak: kiderültek a kormány új számai, amik meghatározzák a juttatások összegét

Megjelentek a kormány 2025-től nyugdíjba vonulók számára alkalmazandó valorizációs szorzószámai, amelyek biztosítják, hogy a régi keresetek igazodjanak a mai bérszínvonalhoz a nyugdíjszámítás során. A tervezet szerint a rendelet elfogadása 21 milliárd forintos többletkiadást jelenthet a következő évi költségvetésnek.

2025. március 10. 12:51 | Portfolio

Nyugdíjszámítás 2025: itt a várva várt adat

Márciusban várható a 2025-ös valorizációs szorzószámok közzététele, amelyek 13,2 százalékkal lehetnek magasabbak a tavalyinál. A nyugdíjszámítás kulcsfontosságú elemének számító mutatók jelentősen befolyásolják az idén nyugdíjba vonulók ellátásának összegét - írta Farkas András nyugdíjszakértő a nyugdíjguru.hu oldalon.

2024. november 02. 10:30 | Simonovits András

Miként érdemes növelni a nyugdíjakat?

Mindig meglepődöm, amikor azt hallom értelmes emberektől, hogy a túlzottan egyenlőtlennek tartott, már megállapított nyugdíjakat nem százalékosan, hanem azonos összeggel kellene emelni. Ebben az írásban megpróbálom megvilágítani, hogy minden ellenkező látszat ellenére az inflációt követő rendszerben – legalábbis első közelítésben – a százalékos emelés (az indexálás) a helyes, és megfelelő módosítással megmenthető. Egyébként a magyar nyugdíjrendszerben felhalmozódó feszültségeket másképp kellene megoldani: gyorsan felzárkóztatni a legkisebb nyugdíjakat, az induló nyugdíjaknál visszatérni a járulékalap plafonjához, és jól beállítani a degressziót.

2024. augusztus 01. 17:00 | Farkas András

Egész életében minimálbérre volt bejelentve? Akkor ennyi nyugdíjra számíthat

Az utóbbi hetekben már megkezdődtek a jövő évi minimálbérrel kapcsolatos tárgyalások. Ennek apropóján azt vizsgáltam meg, hogy mennyi nyugdíjra számíthat az, aki egész életében minimálbérre bejelentve dolgozott. Tavaly decemberben sajtóhírek szerint Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanis azt közölte, hogy ilyen esetben legalább 120 ezer forintos nyugdíjjal lehet számolni. Megállja-e a helyét ez a feltételezés? A rövid válasz: igen is, meg nem is.

2024. június 19. 16:00 | Farkas András

Mennyiben felel meg a hazai nyugdíj az uniós kritériumoknak? Nem kérdés, hogy reform kell

Az EU nyugdíjkoncepciója szerint a szuverén európai nyugdíjrendszerek mindegyikének megfelelőnek, fenntarthatónak és korszerűnek kell lenniük. Az alábbi cikkben e szempontok alapján elemzem a magyar nyugdíjrendszer helyzetét, például annak vizsgálatával, hogy az mennyire képes megelőzni az időskori szegénységet, vagy mennyire tükrözi a nemzedékek egymás iránti szolidaritását, illetve mennyire támogatott a tőkefedezeti és egyéb kisebb nyugdíjmegoldások elérhetősége. E szempontok alapján nyilvánvaló, hogy a magyar nyugdíjrendszer reformja elkerülhetetlen.

2024. március 28. 15:00 | Farkas András

Egyáltalán nem mindegy, hogy mikor mész nyugdíjba - Hasonló életpályánál is hatalmas eltérések lehetnek

A nyugdíjszámítás során meghatározó jelentőségű valorizácós szorzószámok minden évben a kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagbér előző évi nominális növekedését tükrözik, az erről szóló idei kormányrendelet tervezetét március 13-án küldték társadalmi egyeztetésre. Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani az 1988 óta figyelembe vehető korábbi évek kereseteit, az utóbbi években egyre erősebben érvényesül az a jelenség, hogy a nyugdíjigénylés évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is. Ezt a méltánytalanságot sem az inflációs nyugdíjemelés, sem a 13. havi nyugdíj nem képes megnyugtatóan kezelni, megoldást csak a nyugdíjemelési eljárás olyan módosítása hozhatna, amelynek révén a nyugdíj megállapításának évétől függő valorizációs korrekció is megjelenne az emelés mértékét meghatározó tényezők között.

2024. február 21. 10:00 | Farkas András

Arcpirítóan alacsony a nyugdíjminimum összege – Érdemes-e kirobbantani a bebetonozott összeget?

2008. január 1. óta változatlanul 28.500 forint a teljes nyugdíj legkisebb összege. Ezt az eredendően is arcpirítóan alacsony ellátási összeget a korábbi években a vonatkozó rendeletek évente megerősítették, 2021-tól pedig a nyugdíjtörvény végrehajtási rendelete már időbeni keretek nélkül szögezi le, hogy a nyugdíj minimális összege 28.500 forint. Vajon mivel indokolható ez a büszkeségre okot nem adó, szomorú hungarikum? Miért maradhat immár több mint 16 éven át változatlanul ennyire vállalhatatlanul alacsony ez az összeg, az időközben elszabadult infláció ellenére is?

2024. február 16. 13:01 | Farkas András

Fenntarthatatlan a Nők40 – Így lehetne módosítani a jelenlegi rendszert

2024-ben is változatlan feltételekkel vehető igénybe a nők számára 40 éves jogviszony után járó kedvezményes nyugdíj, de kérdéses, vajon meddig marad ez így. Töretlen népszerűsége miatt ugyanis az utóbbi években egyre nagyobb összeget, idén már 467 milliárd forintot kell a Nők40-ben testet öltő pozitív diszkrimináció, illetve az azzal együtt lényegében kialakult kettős nyugdíjkorhatár biztosítására fordítani. Kétrészes cikksorozatom első részében azt mutattam be, miért tekinthető fenntarthatatlannak a Nők40 intézménye, és miért várható, hogy annak feltételei a 2026-os választást követően szigorodni fognak. Ebben a cikkben pedig arra térek ki, hogy miként lehetne módosítani a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit, és miként lehet a rugalmas nyugdíjazás gender-semleges rendszere a Nők40 kivezetésének valódi megoldása.

2023. december 10. 19:42 | Portfolio

Másképp számolnák a magyar nyugdíjakat

Az Országos Nyugdíjas Parlament változtatásokat javasol a nyugdíjrendszerben, többek között a nyugdíjak számításának módját és az emelések alapját illetően, valamint azt, hogy a legalacsonyabb nyugdíj is elegendő legyen a megélhetéshez.

2023. november 21. 11:00 | Matits Ágnes

Valami végleg elromlott a magyar nyugdíjrendszerben – A nyugdíjplafon lenne az egyik megoldás?

Már eléggé benne van a köztudatban, hogy részben belső kényszerből, részben némi külső nyomásra, de hamarosan változások várhatók a nyugdíjrendszerben. Sajnos az nem eléggé közismert, hogy pontosan milyen változásokra kell készülnünk. Még az sem igazán világos, hogy valódi nyugdíjreformról beszélhetünk-e, vagy megint csak a rendszer néhány elemének módosítására. Nézzük meg, pontosan miről is beszélünk, ha a nyugdíjakat érintő reformok kerülnek szóba.

2023. november 13. 08:14 | Portfolio

Indulhat az év végi hajrá a nyugdíjbiztosításoknál

Az idei második negyedév végén az MNB adatai szerint 466 ezer nyugdíjbiztosítást kezeltek a hazai biztosítók, 7,1 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) várakozása szerint a következő hetekben látványosan megugrik az új szerződést kötők száma, mivel az év végéig befizetett összegek után megszerezhető az idei adójóváírás is. A szövetség becslése szerint a szerződésállomány év végére eléri a 480 ezres szintet.

2023. október 15. 13:10 | Farkas András

Ilyen a sikeres nyugdíjreform: Magyarországnak már csak le kell másolnia!

Magyarország jelentős európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében vállalta, hogy nyugdíjreformot hajt végre a következő években. Cikksorozatomban a jelenlegi rendszer problémáit, a nyugdíjreform lehetőségeit és lehetséges irányait tekintem át. Az első részben az alapkérdésekkel foglalkoztam, a második részben pedig a demográfiai folyamatokról írtam. A harmadik részben bemutattam, hogy miért nem jó a jelenlegi emelési rendszer. A negyedik részben a nyugodt jövő zálogáról, vagyis az automatikus kiegyensúlyozó mechanizmusokról írtam. Az ötödik részben bemutattam, mi a titkuk a svédeknek. A hatodik részben a német, az osztrák és a francia rendszerbe pillanthatunk be. Vannak könnyű és nehéz reformok egyaránt.

2023. október 13. 13:00 | Farkas András

Milyen irányai lehetnek a magyar nyugdíjreformnak?

Magyarország jelentős európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében vállalta, hogy nyugdíjreformot hajt végre a következő években. Cikksorozatomban a jelenlegi rendszer problémáit, a nyugdíjreform lehetőségeit és lehetséges irányait tekintem át. Magyarország az EU felé vállalta, hogy nagyívű nyugdíjreformot hajt végre a következő években. Cikksorozatomban a jelenlegi rendszer problémáit, a nyugdíjreform lehetőségeit és lehetséges irányait tekintem át. Az első részben az alapkérdésekkel foglalkoztam, a második részben pedig a demográfiai folyamatokról írtam. A harmadik részben bemutattam, hogy miért nem jó a jelenlegi emelési rendszer. A negyedik részben a nyugodt jövő zálogáról, vagyis az automatikus kiegyensúlyozó mechanizmusokról írok.

2023. szeptember 10. 10:30 | Szalai Péter

Milyen teendők vannak az állami nyugdíjrendszerben?

Simonovits András cikksorozatban ismertette, hogy szerinte milyen reformokra lenne szükség a nyugdíjrendszerben. A cikksorozatban szereplő javaslatokkal, illetve a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos álláspontomat négy írásban fejtem ki. A negyedik írás az állami nyugdíjrendszerrel kapcsolatos teendőket tekinti át.