• Megjelenítés
Totális fake news terjed a magyar sajtóban a 65 éves nyugdíjkorhatár eltörléséről

2025. november 12. 13:22 | Süle-Szigeti Bulcsú

Totális fake news terjed a magyar sajtóban a 65 éves nyugdíjkorhatár eltörléséről

Elképesztő és teljesen alaptalan álhír terjed a magyar médiumok körében a magyar nyugdíjkorhatárról: az álhírt átvevő lapok olyanokat írnak, hogy Magyarországon "januártól eltűnik a 65 éves korhatár", hogy a "merev, kötelező 65 éves korhatár megszűnik, helyét a rugalmas, személyre szabott nyugdíjba vonulás veszi át" és hogy "a változás az 1961-ben születetteket érinti először, akik már az új rendszer szabályai szerint kérhetik a teljes öregségi nyugdíjat". A valóság ezzel szemben az, hogy Magyarországon a nyugdíjba vonulás szabályozását, különösen a 65 éves nyugdíjkorhatárt illetően semmilyen változás nem történt, az álhírt átvevő, egyébként sok esetben komoly lapok egyszerűen nem alkalmaztak forráskritikát, és ebből kifolyólag totálisan félretájékoztatják a magyar közvéleményt.

Így lehetne átalakítani a nyugdíjak számítását

2025. november 04. 16:00 | Simonovits András

Így lehetne átalakítani a nyugdíjak számítását

Jelenleg a magyar nyugdíjak degresszívek, ami azt jelenti, hogy a magasabb keresetek nyugdíjalapba beszámítandó összegét korlátozzák a nyugdíjszámításban. Adott szolgálati idő és korhatár esetén az úgynevezett degresszált nyugdíjalap egy bizonyos küszöb fölött már csak részben növekszik a degresszió előtti nyugdíjalappal. A rendszer degressziója erősödik, mert a degressziós küszöb reálértéke az infláció miatt gyorsan csökken, miközben a degressziós együttható változatlan. Ez elvileg hibás módszer, helyette vázolok egy-egy alternatívát: az egyikben a küszöb reálértékben változatlan, de a degressziós együttható lassan csökken; a másikban a küszöb nettó keresethez viszonyított relatív értéke változatlan, és a degressziós együttható gyorsabban csökken. Ebben a cikkben a három módszer hatását szembesítem egymással.

Szigorítani a Nők40-et, ismét legyen járulékplafon? – Ezek lehetnek a nyugdíjreform könnyen megvalósítható elemei

2025. augusztus 28. 10:00 | Farkas András

Szigorítani a Nők40-et, ismét legyen járulékplafon? – Ezek lehetnek a nyugdíjreform könnyen megvalósítható elemei

A jövő évi választások után nem célszerű tovább halogatni a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és méltányosságát javítani kívánó érdemi intézkedések megtervezését és bevezetését. Ha ez nem történik meg, akkor a Ratkó-unokák (az 1973 és 1977 között született nagyon nagy létszámú évjáratok) 2038-2042 közötti tömeges nyugdíjba áramlása megroggyanthatja a ma ismert nyugdíjrendszert – ebből következik, hogy a nyugdíjrendszer a jelenlegi feltételekkel csak 2037-ig működtethető súlyosabb finanszírozási kockázatok nélkül.

Hamarosan 319 ezer forint lesz a horvát átlagnyugdíj

2025. június 27. 18:05 | MTI

Hamarosan 319 ezer forint lesz a horvát átlagnyugdíj

A horvát parlament pénteken elfogadta az új nyugdíjbiztosítási törvényt, amely szerint a kormány mandátumának végéig a jelenlegi 645 euróról 800 euróra (mintegy 257 ezer forintról 319 ezer forintra) emeli az átlagnyugdíjat, továbbá 13. havi nyugdíjat vezet be - közölte a horvát közszolgálati rádió.

Jöhet a nyugdíjkorhatár-emelés Magyarország szomszédjában

2025. május 09. 13:16 | MTI, Portfolio

Jöhet a nyugdíjkorhatár-emelés Magyarország szomszédjában

2035-től Szlovénia bevezetné a 67 éves nyugdíjkorhatárt: a szlovén kormány elfogadta a nyugdíjreformról szóló törvénytervezetet, amely 2028-tól évente három hónappal emelné a nyugdíjkorhatárt, és 2035-től a 40 év jogosultsági idővel rendelkezőknél 62 évre, a legalább 15 év jogosultsági idővel rendelkezők esetében pedig 67 évre emelné a nyugdíjkorhatárt – írja az MTI a szlovén közszolgálati televízió alapján.

Hungarikumok a magyar nyugdíjrendszerben

2025. április 19. 13:00 | Farkas András

Hungarikumok a magyar nyugdíjrendszerben

A magyar nyugdíjrendszernek nyolc olyan speciális jellemzője is van, amelyek eséllyel pályázhatnának a hungarikum címre a legunikálisabb magyaros megoldások témakörében. A nettó magyar nyugdíjszámítás, a nők kedvezményes teljes nyugdíja - amely miatt de facto kettős magyar nyugdíjkorhatár is kialakult -, a korkedvezmény eltörlése és a rokkantsági nyugdíj megszüntetése, a nyugdíjskála pénzügyi perverzitása, a járulékplafon és a nyugdíjplafon egyidejű hiánya, a minimálnyugdíj bebetonozása, az egészségügyben alkalmazott nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés, és a foglalkoztatói nyugdíjpillér hiánya tartozhat e különleges, nem minden esetben pozitív hatású hungarikumok közé. Kétrészes cikkem első részében az első négy hungarikumot mutatom be.

Megjött a hír a nyugdíj előtt állóknak, több pénzre számíthatnak

2025. április 01. 09:26 | Portfolio

Megjött a hír a nyugdíj előtt állóknak, több pénzre számíthatnak

Kihirdették a friss "valorizációs szorzókat" tartalmazó kormányrendeletet: a nyugdíjszámítás során alkalmazott valorizációs szorzók idén 13,3%-kal nőnek, azaz alapesetben ennyivel magasabb egyéni átlagkereset lesz figyelembe véve az idén megállapított nyugdíjak esetében. A valorizációs szorzók az átlagbér-emelkedés ütemét követik, ezért nagy béremelkedés és moderált infláció esetén sok esetben megéri egy későbbi évre halasztani a nyugdíjba vonulást.

Miként érdemes növelni a nyugdíjakat?

2024. november 02. 10:30 | Simonovits András

Miként érdemes növelni a nyugdíjakat?

Mindig meglepődöm, amikor azt hallom értelmes emberektől, hogy a túlzottan egyenlőtlennek tartott, már megállapított nyugdíjakat nem százalékosan, hanem azonos összeggel kellene emelni. Ebben az írásban megpróbálom megvilágítani, hogy minden ellenkező látszat ellenére az inflációt követő rendszerben – legalábbis első közelítésben – a százalékos emelés (az indexálás) a helyes, és megfelelő módosítással megmenthető. Egyébként a magyar nyugdíjrendszerben felhalmozódó feszültségeket másképp kellene megoldani: gyorsan felzárkóztatni a legkisebb nyugdíjakat, az induló nyugdíjaknál visszatérni a járulékalap plafonjához, és jól beállítani a degressziót.

Egész életében minimálbérre volt bejelentve? Akkor ennyi nyugdíjra számíthat

2024. augusztus 01. 17:00 | Farkas András

Egész életében minimálbérre volt bejelentve? Akkor ennyi nyugdíjra számíthat

Az utóbbi hetekben már megkezdődtek a jövő évi minimálbérrel kapcsolatos tárgyalások. Ennek apropóján azt vizsgáltam meg, hogy mennyi nyugdíjra számíthat az, aki egész életében minimálbérre bejelentve dolgozott. Tavaly decemberben sajtóhírek szerint Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanis azt közölte, hogy ilyen esetben legalább 120 ezer forintos nyugdíjjal lehet számolni. Megállja-e a helyét ez a feltételezés? A rövid válasz: igen is, meg nem is.

Mennyiben felel meg a hazai nyugdíj az uniós kritériumoknak? Nem kérdés, hogy reform kell

2024. június 19. 16:00 | Farkas András

Mennyiben felel meg a hazai nyugdíj az uniós kritériumoknak? Nem kérdés, hogy reform kell

Az EU nyugdíjkoncepciója szerint a szuverén európai nyugdíjrendszerek mindegyikének megfelelőnek, fenntarthatónak és korszerűnek kell lenniük. Az alábbi cikkben e szempontok alapján elemzem a magyar nyugdíjrendszer helyzetét, például annak vizsgálatával, hogy az mennyire képes megelőzni az időskori szegénységet, vagy mennyire tükrözi a nemzedékek egymás iránti szolidaritását, illetve mennyire támogatott a tőkefedezeti és egyéb kisebb nyugdíjmegoldások elérhetősége. E szempontok alapján nyilvánvaló, hogy a magyar nyugdíjrendszer reformja elkerülhetetlen.

Egyáltalán nem mindegy, hogy mikor mész nyugdíjba - Hasonló életpályánál is hatalmas eltérések lehetnek

2024. március 28. 15:00 | Farkas András

Egyáltalán nem mindegy, hogy mikor mész nyugdíjba - Hasonló életpályánál is hatalmas eltérések lehetnek

A nyugdíjszámítás során meghatározó jelentőségű valorizácós szorzószámok minden évben a kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagbér előző évi nominális növekedését tükrözik, az erről szóló idei kormányrendelet tervezetét március 13-án küldték társadalmi egyeztetésre. Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani az 1988 óta figyelembe vehető korábbi évek kereseteit, az utóbbi években egyre erősebben érvényesül az a jelenség, hogy a nyugdíjigénylés évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is. Ezt a méltánytalanságot sem az inflációs nyugdíjemelés, sem a 13. havi nyugdíj nem képes megnyugtatóan kezelni, megoldást csak a nyugdíjemelési eljárás olyan módosítása hozhatna, amelynek révén a nyugdíj megállapításának évétől függő valorizációs korrekció is megjelenne az emelés mértékét meghatározó tényezők között.

Arcpirítóan alacsony a nyugdíjminimum összege – Érdemes-e kirobbantani a bebetonozott összeget?

2024. február 21. 10:00 | Farkas András

Arcpirítóan alacsony a nyugdíjminimum összege – Érdemes-e kirobbantani a bebetonozott összeget?

2008. január 1. óta változatlanul 28.500 forint a teljes nyugdíj legkisebb összege. Ezt az eredendően is arcpirítóan alacsony ellátási összeget a korábbi években a vonatkozó rendeletek évente megerősítették, 2021-tól pedig a nyugdíjtörvény végrehajtási rendelete már időbeni keretek nélkül szögezi le, hogy a nyugdíj minimális összege 28.500 forint. Vajon mivel indokolható ez a büszkeségre okot nem adó, szomorú hungarikum? Miért maradhat immár több mint 16 éven át változatlanul ennyire vállalhatatlanul alacsony ez az összeg, az időközben elszabadult infláció ellenére is?

Fenntarthatatlan a Nők40 – Így lehetne módosítani a jelenlegi rendszert

2024. február 16. 13:01 | Farkas András

Fenntarthatatlan a Nők40 – Így lehetne módosítani a jelenlegi rendszert

2024-ben is változatlan feltételekkel vehető igénybe a nők számára 40 éves jogviszony után járó kedvezményes nyugdíj, de kérdéses, vajon meddig marad ez így. Töretlen népszerűsége miatt ugyanis az utóbbi években egyre nagyobb összeget, idén már 467 milliárd forintot kell a Nők40-ben testet öltő pozitív diszkrimináció, illetve az azzal együtt lényegében kialakult kettős nyugdíjkorhatár biztosítására fordítani. Kétrészes cikksorozatom első részében azt mutattam be, miért tekinthető fenntarthatatlannak a Nők40 intézménye, és miért várható, hogy annak feltételei a 2026-os választást követően szigorodni fognak. Ebben a cikkben pedig arra térek ki, hogy miként lehetne módosítani a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit, és miként lehet a rugalmas nyugdíjazás gender-semleges rendszere a Nők40 kivezetésének valódi megoldása.

Címlapról ajánljuk

Részletes keresés
–

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility