Pierre Andurand, a világ egyik legismertebb olajpiaci hedge fund menedzsere nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a szektorban megvalósuló nagyon kevés beruházás miatt néhány éven belül 300 dollárra emelkedjen a nyersanyag hordónkénti világpiaci ára.
Ezúttal a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetét (OPEC) találta meg Twitter-üzenetével Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, aki szerint a szervezet mesterségesen nagyon magasan tartja az olajárakat, ami nem elfogadható.
Több mint hároméves rekord magasságba drágult az olaj azt követően, hogy kiderült Szaúd-Arábia a korábbi 60, majd 80 dollár után már a 80-100 dolláros sávban látná az árfolyamokat, illetve hogy az egyesült államokbeli tartalékok csökkentek. Miközben az OPEC tovább szorítja az olajcsapot, az új árfolyamcél és a közel-keleti feszültségek újraírhatják az idei olajár-előrejelzéseket, a magasabb árfolyamok pedig az üzemanyagárakat is magukkal húzhatják.
A korábbi 60, majd legutóbbi 80 dollárról tovább emelte olajár-célját Szaúd-Arábia; az OPEC-et vezető, a világ harmadik kitermelőjének számító ország immár a 80 és 100 dollár közötti sávban szeretné látni az olaj hordónkénti árát - értesült a Reuters iparági forrásokból.
Az utóbbi hetekben beállni látszottak a hazai üzemanyagárak, amelyekben legutóbb március végén történt változás. Az akkori drágulást azonban hamarosan további áremelkedés követheti, miután több tényező is azt jelzi, hogy az üzemanyagárak tekintetében meghatározó olajpiac a korábban vártnál szorosabban alakulhat. Az olajtermelő országok kitermeléscsökkentési erőfeszítése mellett erre utal a közel-keleti konfliktus elmérgesedése is, ami a héten új lendületet adott az olajáraknak.
Oroszország hosszú távú együttműködés kialakítására törekszik az Kőolajexportáló Országok Szervezetével (OPEC) akár egy határidő nélküli megállapodás keretében is - közölte pénteken Alekszandr Novak energetikai miniszter újságírókkal. Az orosz energetikai miniszter újságíróknak nyilatkozva megerősítette egy korábbi javaslatát egy nagy nemzetközi tömörülés létrehozására az OPEC részvételével.
Az olajkitermelés hatékonyságának javulása és az amerikai palaolaj-kitermelés miatt az olaj ára vissza fog csúszni 50 dollár / hordóra - véli a JP Morgan EMEA olajpiaci elemzési ágának vezetője, aki a CNBC műsorán osztotta meg gondolatait.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és Oroszország 10-20 éves időtartamú együttműködést tervez az olajpiaci egyensúly kialakítása és fenntartása terén. Az OPEC, illetve a szervezetben vezető szerepet betöltő Szaúd-Arábia és Oroszország egy történelmi, hosszú távú szövetségi megállapodáson dolgozik, amely jelentősen növelné a szervezet globális olajkészletek feletti kontrollját.
Folytatódik az olajárak csökkenése kedden, miután a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint a nem OPEC-tagok kitermelésének idei bővülése várhatóan meghaladja a majd a globális keresletnövekedést. A negatív korrekció hatására az árfolyamok már több mint 10 százalékot gyengültek legutóbbi január végi csúcsaikról.
A jelek szerint máris bekövetkezett az, amitől a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) tartott: hétfőn ugyan masszívan emelkednek az olajárak a határidős piacon, azonban az elmúlt napokban jókora negatív árkorrekció zajlott le, nagyrészt a tengerentúli palaolaj-ipar kitermelés vártnál gyorsabb bővülésének hatására. A folytatást illetően a jelek ellentmondásosak: hosszabb távon az emelkedés folytatódhat, a nagy olajtársaságok idei árfolyam-várakozásai azonban továbbra is visszafogottak.
A szerdai, emelkedő amerikai olajtartalék-adatokról szóló hírek megjelenése után jelentősen gyengült az olaj árfolyama. A piacon csütörtökön sem látszik fordulat, annak ellenére sem, hogy több, elvileg az árak emelkedésének irányába ható hír is megjelent, amelyek csak átmeneti, alig érzékelhető mértékű emelkedést okoztak.
A dollár gyengülése hagyományosan az árupiaci árfolyamok emelkedését szokta előidézni, és miután az utóbbi hetekben a zöldhasú trendszerűen gyengült az euróval szemben, felmerül a kérdés: okozhatja-e az olajárak megugrását az, ha a gyengülés folyatódik. A Marketwatch véleménycikkében Carmen M. Reinhart, a Harvard professzora, és Vincent Reinhart, a Standish Mellon Asset Management vezető közgazdásza, befektetési stratégája egyértelműen arra a következtetésre jut, hogy a dollár gyengülése várhatóan nem vezet majd éles áremelkedéshez. Ezzel együtt a JP Morgan után csütörtökön újabb Wall Street-i nagybank, a Goldman Sachs is jelentősen emelte az energiahordozó idei árfolyamára vonatkozó előrejelzését.
A JP Morgan jelentősen, 58 dollárról 70 dollárra emelte 2018-ra vonatkozó Brent olajár prognózisát a vártnál erősebb világgazdasági növekedés nyomán növekvő keresletre hivatkozva; eszerint az idei első-második negyedben 78 dollárig emelkedhet a Brent árfolyama.
Az elmúlt időszak iránykeresését követően csütörtökön ismét emelkedett az olaj árfolyama; a Brent és a WTI legutóbb 2014 decemberében tapasztalt magasságokba került.
A keddi rekorddöntést követően továbbra is közel két és fél éves csúcson alakulnak az olajárak szerdán. Az Egyesült Államok energiainformációs hivatalának (EIA) adatai szerint a globális túlkínálat 2016-ban elkezdett egyensúlyba kerülni, 2017-ben pedig már enyhe deficit mutatkozott a kínálati oldalon. A kilátások 2018-ra is a kínálat kismértékű hiányáról szólnak, az EIA szerint az első negyedben ennek mértéke napi 180 ezer hordó körül alakulhat, ezt azonban éppen a tengerentúli palaolaj-iparág teljesen keresztülhúzhatja.