Humanitárius övezetet hoz létre Izrael a Gázai övezet déli, tengerparti területein annak érdekében, hogy az északról elmenekülő palesztinok menedéket kereshessenek - Írja az IDF nyilatkozatára hivatkozva az MTI.
A nyugati mediációs kísérletektől függetlenül küszöbön áll izrael gázai inváziója. Jeruzsálem a már meglévő 170 ezres aktív állomány mellé 350 ezer tartalékost mozgósított, páncélosok százait küldte a gázai határra, a haditengerészet elvágta a tengeri kijáratokat, a légierő pedig folyamatosan bombázza a kétharmad budapestnyi övezetet. Mindettől függetlenül az IDF-nek egy rendkívül kockázatos, számos áldozattal járó hadműveletre kell felkészülnie. Nézzük, miért.
A Palesztin Felszabadítási Szervezet a palesztinok egyetlen jogos képviseleti szervezete, a Hamász nem gyakorol hatósági jogkört a palesztin nép felett – jelentette ki Mahmud Abbász palesztin elnök.
Lejárt az Izraeli Védelmi Erők (IDF) által a Gázai övezet északi részénnek kiürítésére adott határidő. Vélhetően hamarosan megindul az izraeli hadsereg szárazföldi hadművelete, illetve az ezt előkészítő intenzív légitámadás sorozat. Cikkünk folyamatosan frissül az izraeli-palesztin háború aktualitásaival.
Izrael vasárnap óta lényegében megállás nélkül bombázza a Gázai-övezetet, a helyi kormány az egészségügyi ellátórendszer összeomlására figyelmeztet. Belövéseket jelentettek Libanon után Szíriából is, melyre Jeruzsálem légicsapásokkal válaszolt. Egyiptom továbbra is vállalná egy humanitárius folyosó kiépítését a gázai határon, az ENSZ támogatja az ötletet, de az IDF gépei már lebombázták a raffai határátkelőt. Jeruzsálem felszólította az övezet északi részének lakóit arra, hogy húzódjanak délre a bombázások elől. Az evakuációs parancs 1,1 millió embert érint. Hírfolyamunkat folyamatosan frissítjük az izraeli-palesztin harcok hetedik napjának híreivel.
Szaúd-Arábia szünetelteti az Izraellel való kapcsolatok normalizálására irányuló diplomáciát az izraeli erők és a Hamász közötti erőszak fellángolása után, ami súlyos csapást jelent Joe Biden amerikai elnök közel-keleti ambícióira – írja a Bloomberg.
Szombaton indított nagyszabású akciót a Hamász és az Iszlám Dzsihád Izrael területe ellen. Az akció 1973 óta a legsúlyosabb betörés volt a zsidó állam területére, már ezer felett van a halálos áldozatok száma, emellett számos katonai célpontot is megsemmisítettek. Jeruzsálem a kezdeti tanácstalanságot követően gyorsan ellentámadást indított, most állandó bombázásokkal készítik elő a terepet egy várható szárazföldi akcióra a palesztin szervezet ellen. Az események újra az egész világ figyelmét a megoldhatatlannak tűnő konfliktusra irányította. Ezen belül is sokak számára meglepetés, hogy az elszigetelt Gázai övezetből a Hamász ilyen méretű akciót tudott megvalósítani. A válaszokat még az egész világ keresi, de van pár tény, ami segít eligazodni a palesztin mozgalommal kapcsolatban.
Az elmúlt két napban az Európai Bizottságban és az EU-tagállamok között erős indulatokat váltott ki Várhelyi Olivér magyar uniós biztos kijelentése, hogy az államszövetség leállítja a Palesztin Hatóságoknak folyósított támogatásokat. Több ország és az uniós végrehajtó testület vezetői határolódtak el a kijelentéstől, Brüsszel pedig azzal magyarázta a nyilatkozatot, hogy félreértésről van szó. Várhelyi viszont újra megerősítette a támogatások felfüggesztését, ezzel pedig új konfliktust generált.
Több nyugati országban is voltak az utóbbi napokban Izrael-, illetve zsidóellenes megmozdulások a Hamász palesztin iszlamista szervezet Izrael elleni támadása miatt.
A palesztin-izraeli konfliktus eszkalálódása a közel-keleti rendezés ügyét monopolizálni próbáló amerikai politika kudarcának következménye - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor kedden a Kremlben fogadta Mohammed asz-Szudáni iraki kormányfőt.
Ramzan Kadirov csecsen elnök „teljes támogatásáról” biztosította a palesztinokat, és egy békefenntartó misszió Izraelbe küldését is felvetette. A Kreml kedden magyarázkodni volt kénytelen az ügyben – írja a CNN.
Az Európai Unió intézményrendszerén belül komoly vitát indított az Izrael és a Hamász közötti konfliktus eszkalálódására adott válasz: hétfőn Várhelyi Olivér, az EU bővítési biztosa bejelentette, hogy az Európai Bizottság felfüggeszti a Palesztin Hatóságnak nyújtott 691 millió eurós támogatás folyósítását, csakhogy aztán sorra jelezték a tagállamok, hogy nem értenek egyet ezzel a lépéssel. Most már Spanyolország és Franciaország is jelezte, hogy elhatárolódnak a bejelentéstől.
A Hamász palesztin terrorszervezet fegyveres szárnya bejelentette: minden egyes, gázai polgári épületek elleni légitámadás esetén kivégeznek egy izraeli túszt, előzetes figyelmeztetés nélkül – írja a Reuters.
Szombaton rakéták ezrei hatoltak be Izrael légterébe, azokat pedig a palesztin Hamász fegyveresei követték. A támadás során több mint ezer ember vesztette életét, köztük külföldiek is. Jeruzsálem elsöprő válaszcsapásra készül. Sokakban felmerül a kérdés, hogy mégis hogyan lehet az, hogy a sokak szerint a világ legjobb hírszerzésével rendelkező nem tudott a támadásról, melynek nemcsak mértéke, de időpontja is látványos volt. Válasz egyelőre kevés akad, kérdés annál több.
Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa az X-en (korábbi Twitter) közölte, hogy felfüggesztenek minden, a palesztinoknak eddig nyújtott uniós támogatást.
Az Amerikai Egyesült Államok legújabb tervei szerint a térségben állomásozó hadihajóit és katonai repülőgépeit "közelebb helyezi Izrael"-hez - számolt be róla a Sky News.