Itt a bejelentés: teljesen átalakulnak a vasúti és busztarifák
Lázár János építési és közlekedési miniszter azt szeretné, ha 65 év felett és 14 év alatt ingyenesen utazhasson mindenki Magyarországon - írja a Facebookon.
Lázár János építési és közlekedési miniszter azt szeretné, ha 65 év felett és 14 év alatt ingyenesen utazhasson mindenki Magyarországon - írja a Facebookon.
Januárban a minimálbéremeléshez képesti 10 százalékos emelésre számíthatnak a tanárok, felülvizsgálhatják a státusztörvény teljesítményértékelési rendszerét. A PISA-teszteken rossz eredményre számítanak a magyar diákoktól, melyet a koronavírus-járvány miatti nehézségeknek tulajdonítanak – többek között ezekről a témákról beszélt Pintér Sándor belügyminiszter a parlamenti meghallgatásán a Telex szerint.
2023-ban összesen 4314 tanár szüntette meg közalkalmazotti jogviszonyát - derült ki az Átlátszó cikkéből.
Miután a kormány évek óta nem oldja meg az ország jövőjét, versenyképességét alapvetően meghatározó oktatás egyre növekvő problémáit, a PSZ (a sztrájkbizottság másik szakszervezetével, a PDSZ-szel közösen) megújítja sztrájkköveteléseit és újabb tárgyalási fordulót kezdeményez a kormánnyal a köznevelésben, írja a Pedagógusok Szakszervezete.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének gyűjtéséből kiderült, hogy január óta 2015 iskolai dolgozó távozott a hazai iskolarendszerből.
Sorban utasítják vissza a tankerületi központok azoknak a pedagógusoknak az ajánlatait, akik az új pedagógus életpályatörvény alapján megpróbálkoztak a béralkuval 2024. januártól, mert leghamarabb csak 2024. szeptembertől lehetséges béremelés – értesült több pedagógus konkrét esetéről a Népszava.
1205 pedagógus, a teljes állomány mintegy 1 százaléka hagyta el a tanári pályát, a többiek az új jogállást választották - mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek.
Érkezik a folytatása a Portfolio tavaszi Gen Z fesztiváljának: jön a PORTFOLIO GEN Z FEST /GREEN! Az eseményre a diákok, fiatalok rendkívüli kedvezménnyel vásárolhatnak belépőt, pedagógusok részére ingyenes belépést kínálunk!
Csalódtak a pedagógusok, miután a státusztörvény nem garantálja az ígért 10%-os béremelést. Vannak, akiknek egyáltalán nem nőtt a fizetése. Az elégedetlenség miatt újabb sztrájkra készülnek a szakszervezetek.
Az OECD-n belül Magyarországon a legalacsonyabb az általános és középiskolai tanárok, valamint intézményvezetők átlagkeresete a felsőfokú végzettségűek fizetéséhez viszonyítva – olvasható ki az OECD idei oktatási jelentéséből. A tavalyi adatokon alapuló felmérésből az is kiderül, hogy az OECD-n belül Magyarországon leghosszabb az az időszak (42 év), amíg a középiskolai tanárok bére a kezdő keresetről eléri a karrier csúcsán megszerezhető legmagasabb fizetést.
A magyar kormány újabb változtatásokról döntött a a minimálbért, a garantált bérminimumot és a pedagógusok béreit érintő rendeleten. A Pénzügyminisztérium által bemutatott rendelettervezet egyik legfontosabb, hogy ezzel párhuzamosan a települési önkormányzatok is támogatást kapnak a béremelésekhez.
Az Országgyűlés nyáron a jelentős ellenkezés dacára elfogadott egy, a pedagógusok státuszát újraszabályozó törvényt, az ún. „státusztörvényt”. A törvény a pedagógusokat a közalkalmazottiból egy újonnan létrehozott, a rendőrökére emlékeztető köznevelési foglalkoztatási jogviszonyba tereli át. Az új szabályok talán megkönnyítik a tankerületi tisztviselők oktatásszervezési munkáját, viszont tovább szűkítik a tantestület autonómiáját, tovább növelik a pedagógusok terheit és lényegesen megnyirbálják a munkájukkal kapcsolatos szabadságukat: aki a törvény hatálya alá esik, az többlettanításra kötelezhető, átvezényelhető lesz. Bár az elfogadása kész tény, hatályba csak most lép majd: az új státusz elutasításáról most szeptemberben dönthetnek a tanárok, és az 2024 január elsejével lép életbe.
Az új tanév kezdete nem volt mindenhol zökkenőmentes Magyarországon - áll a Népszava tudósításában.
Külső-Pesti Tankerületi Központ alá tartozó több iskolában is pedagógiai asszisztensek taníthatják az alsósokat, mivel nem jelentkezett elég tanár - adta hírül az RTL.
Már most is nagy a pedagógushiány és a szakszervezet újabb nagy felmondási hullámra számít – írja az rtl.hu.
Bő egy héttel az iskolakezdés előtt megjelent a tanév rendjéről szóló rendelet. Az első tanítási nap 2023. szeptember 1-je, az utolsó 2024. június 21. Három hetes lesz a téli szünet. A Pedagógusok Szakszervezete már a tanév rendje nyilvánosságra hozásának csúszását is kifogásolta, de a tanítási idő felosztásával is elégedetlenek. Gosztonyi Gábor, a szervezet alelnöke az InfoRádiónak azt is kiemelte: bár a státusztörvény júliusban életbe lépett, a végrehajtási rendelete továbbra sem jelent meg.
Havi nettó 75 ezer forintos ösztöndíjra pályázhatnak a tanárok a kormány által most meghirdetett Köbüki programban – derül ki Hornung Ágnes családügyi államtitkár Magyar Nemzetnek adott interjújából. A pályázatok beadására egy hónap áll rendelkezésre, de a minisztérium szerint a pedagógusoknak ezért a pluszpénzért nem kell pluszmunkát vállalniuk.
A 2023/2024-es tanév közeledtével aggasztóan magas tanárhiány tapasztalható Magyarországon, különösen a fővárosban és Pest megyében a Pénzcentrum elemzése alapján. Az iskolakezdés előtt néhány nappal a hivatalos adatok szerint mintegy ezer pedagógus hiányzik a rendszerből.
A tanárhiány kezelése érdekében az eddiginél jóval rugalmasabbak lesznek a tankerületek, mert ahol nagy a szükség, és meg kell „fogni” az ígéretes jelölteket, ott sávos keretek között magasabb béreket is lehet ajánlani a tanároknak – jelentette be a köznevelési államtitkár a Népszavának adott interjúban.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár négy érdekképviseleti szervezetet – a PSZ mellett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ), a Nemzeti Pedagógus Kart és a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetét – hívta a Belügyminisztériumba, hogy a státusztörvény végrehajtási rendeletének tervezetéről egyeztessenek. A szakszervezetek képviselői bő két órát tárgyaltak Maruzsával. Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Telexnek azt mondta, szerinte nagyjából annyira volt nyitott Maruzsa a felvetésekre, mint amikor tavasszal a státusztörvény tervezetéről egyeztettek.
A volt orosz elnök szerint az Irán elleni csapásokkal újabb háborúba rángatták be az USA-t.
Egyre több az aggasztó jel.
Jolsvai Zoltán energiapiaci szakértő elemzése.
Amit a tőzsdéről mindeknek tudnia kell.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
