A 2023/2024-es tanév közeledtével aggasztóan magas tanárhiány tapasztalható Magyarországon, különösen a fővárosban és Pest megyében a Pénzcentrum elemzése alapján. Az iskolakezdés előtt néhány nappal a hivatalos adatok szerint mintegy ezer pedagógus hiányzik a rendszerből.
A tanárhiány kezelése érdekében az eddiginél jóval rugalmasabbak lesznek a tankerületek, mert ahol nagy a szükség, és meg kell „fogni” az ígéretes jelölteket, ott sávos keretek között magasabb béreket is lehet ajánlani a tanároknak – jelentette be a köznevelési államtitkár a Népszavának adott interjúban.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár négy érdekképviseleti szervezetet – a PSZ mellett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ), a Nemzeti Pedagógus Kart és a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetét – hívta a Belügyminisztériumba, hogy a státusztörvény végrehajtási rendeletének tervezetéről egyeztessenek. A szakszervezetek képviselői bő két órát tárgyaltak Maruzsával. Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Telexnek azt mondta, szerinte nagyjából annyira volt nyitott Maruzsa a felvetésekre, mint amikor tavasszal a státusztörvény tervezetéről egyeztettek.
A Pedagógusok Szakszervezetének közleménye szerint több probléma is van a Belügyminisztérium azon felvetésével, hogy legyen rövidebb a nyári, és hosszabb a téli a szünet.
A kormány döntésének értelmében a következő tanévtől rugalmasabbá válnak a pedagógusképzések, ezzel is segítve azokat, akik szívesen választják a pedagóguspályát - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) pénteken az MTI-vel.
Néhány nap alatt döntött az Alkotmánybíróság a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) népszavazási kérdéseivel kapcsolatban – áll a szakszervezet a közleményében.
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint kétezer pedagógus nyújtotta be a felmondását, egyes felmérések szerint összesen ötezer munkavállaló hagyhatja ott a tanári pályát. Sem a Belügyminisztérium, sem az állami iskolafenntartó nem rendelkezik adatokkal a pályaelhagyó pedagógusok számáról – számolt be róla a Népszava.
Kevesebb mint kétezer friss diplomás, fiatal pedagógus állt munkába az elmúlt tanévben, miközben a nyugdíjba menők száma az ötezret is meghaladhatja idén – tudta meg a Népszava.
„A béremelés, az önálló és megbecsült hivatásrend, a kevesebb teher, és a több szabadság” – a kedden elfogadott státusztörvény legnagyobb előrelépéseit sorolta Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az Origo-nak adott interjúban.
Az országgyűlés kedden elfogadta, az Európai Bizottság azonnal előzetes értékelés alá vonja a státusztörvényt, amint annak szövege megjelenik a Magyar Közlönyben - tudta meg a Portfolio. Ezt erősíti, hogy Vera Jouróvá, az Európai Bizottság politikai értékek és az átláthatóság koordinációjáért felelős alelnöke a jogállamisági jelentések bemutatásakor megerősítette, hogy Brüsszel várja a státusztörvény elfogadott szövegét. Brüsszel pedig előre jelezte a kormánynak, hogy több kivetni valót is látnak a tervezetben.
A törvény elfogadása előtt némileg enyhítette a pedagógusok kötelező áthelyezésre vonatkozó részt az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a státusztörvényben – számolt be a hvg.hu.
A "pedagógusok új életpályájáról" néven futó, a magyar köznyelvben csak státusztörvényként elhíresült új oktatási jogszabályt július elején fogadhatja el az Országgyűlés. A törvényjavaslat a jelenleginél magasabb fizetéseket ígér, viszont akár 180 napra is egy másik intézménybe vezényelhetővé teszi a pedagógusokat, 30-50 kilométeres körzetben. A szakszervezetek felmondási hullámtól tartanak.
Ma délutánra hívta össze a Belügyminisztérium a pedagógusok sztrájkbizottságának ülését - számolt be a Népszava. A portál emlékeztet: a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) képviselőivel legutóbb februárban tárgyalt a minisztérium a sztrájkkövetelésekről.
Olyan mértékű tanárhiánnyal szembesülnek az iskolák, hogy van, ahol vészforgatókönyvet dolgoztak ki, hogy az oktatási tevékenységet legalább részben el tudják látni - írja a Népszava.
Az Országgyűlés elé került a pedagógusok új életpályájáról szóló törvénytervezet, amelyre hónapok óta tartanak tüntetéseket a tanárok, diákok, szülők és támogatóik. A Belügyminisztérium most kiadott közleményében azt állítja, hogy a sokat támadott törvényjavaslat a pedagógusok társadalmi és szakmai megbecsülését erősíti, továbbá jelentős béremelést is tartalmaz.
Az országos bruttó átlagbérek legalább 130 százalékára emelkedik jövő januártól a pedagógusok havi fizetése Csehországban. A vonatkozó törvények módosításait a képviselőház korábbi igenje után csütörtökön a felsőház, a szenátus is elfogadta. A jogszabály életbe lépéséhez most már csak az államfő aláírása szükséges, ami ebben az esetben csak formalitás.
Romániában jövő héten is folytatódik az oktatásban dolgozók tiltakozása; bár a bukaresti kormány vasárnap újabb bérpótlékokra tett ígéretet, a tanügyi szakszervezetek nem fogadják el az újabb ajánlatot - jelentette be Marius Nistor szakszervezeti vezető.
A Nicolae Ciuca miniszterelnök vezette leköszönő román kormány év végéig két részletben folyósítandó, 2500 lejes (188 ezer forint) különjuttatást ígért a hétfő óta sztrájkoló pedagógusoknak - közölte csütörtökön Dan Carbunaru kormányszóvivő.