Bár a kormány úgy kommunikált korábban, hogy a pedagógusok biztosan megkapják januártól a differenciált, átlagosan 32,2 százalékos béremelésüket, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az ATV-nek adott interjújában már arról beszélt, hogy még egy technikai jóváhagyásra van szükség az Európai Bizottságtól.
A 2023-as év utolsó munkanapján számos döntését hirdette ki a kormány, két Magyar Közlöny is megjelent összesen közel 380 oldalon keresztül. Ennek egyikében szerepel egy kormányhatározat, valamint két kormányrendelet is a tanárok béremelésével kapcsolatban, ám ami a legérdekesebb, hogy a tanárbéremelés koncepcióját szintén december 29-én tette elérhetővé a Belügyminisztérium.
Bár már a kohéziós források egy részét feloldotta az Európai Bizottság, az életpályamodell szerinti emelésnél nagyobbról döntött a kormány. A Belügyminisztérium most már magasabb átlagos emelést jelentett be, mint az eredetileg tervezett 10 százalékos szint. Viszont az ígért, jövő évi 700 ezres átlagos tanári bruttó kereset még odébb lehet.
Lázár János építési és közlekedési miniszter azt szeretné, ha 65 év felett és 14 év alatt ingyenesen utazhasson mindenki Magyarországon - írja a Facebookon.
Januárban a minimálbéremeléshez képesti 10 százalékos emelésre számíthatnak a tanárok, felülvizsgálhatják a státusztörvény teljesítményértékelési rendszerét. A PISA-teszteken rossz eredményre számítanak a magyar diákoktól, melyet a koronavírus-járvány miatti nehézségeknek tulajdonítanak – többek között ezekről a témákról beszélt Pintér Sándor belügyminiszter a parlamenti meghallgatásán a Telex szerint.
Miután a kormány évek óta nem oldja meg az ország jövőjét, versenyképességét alapvetően meghatározó oktatás egyre növekvő problémáit, a PSZ (a sztrájkbizottság másik szakszervezetével, a PDSZ-szel közösen) megújítja sztrájkköveteléseit és újabb tárgyalási fordulót kezdeményez a kormánnyal a köznevelésben, írja a Pedagógusok Szakszervezete.
Sorban utasítják vissza a tankerületi központok azoknak a pedagógusoknak az ajánlatait, akik az új pedagógus életpályatörvény alapján megpróbálkoztak a béralkuval 2024. januártól, mert leghamarabb csak 2024. szeptembertől lehetséges béremelés – értesült több pedagógus konkrét esetéről a Népszava.
1205 pedagógus, a teljes állomány mintegy 1 százaléka hagyta el a tanári pályát, a többiek az új jogállást választották - mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek.
Érkezik a folytatása a Portfolio tavaszi Gen Z fesztiváljának: jön a PORTFOLIO GEN Z FEST /GREEN! Az eseményre a diákok, fiatalok rendkívüli kedvezménnyel vásárolhatnak belépőt, pedagógusok részére ingyenes belépést kínálunk!
Csalódtak a pedagógusok, miután a státusztörvény nem garantálja az ígért 10%-os béremelést. Vannak, akiknek egyáltalán nem nőtt a fizetése. Az elégedetlenség miatt újabb sztrájkra készülnek a szakszervezetek.
Az OECD-n belül Magyarországon a legalacsonyabb az általános és középiskolai tanárok, valamint intézményvezetők átlagkeresete a felsőfokú végzettségűek fizetéséhez viszonyítva – olvasható ki az OECD idei oktatási jelentéséből. A tavalyi adatokon alapuló felmérésből az is kiderül, hogy az OECD-n belül Magyarországon leghosszabb az az időszak (42 év), amíg a középiskolai tanárok bére a kezdő keresetről eléri a karrier csúcsán megszerezhető legmagasabb fizetést.
A magyar kormány újabb változtatásokról döntött a a minimálbért, a garantált bérminimumot és a pedagógusok béreit érintő rendeleten. A Pénzügyminisztérium által bemutatott rendelettervezet egyik legfontosabb, hogy ezzel párhuzamosan a települési önkormányzatok is támogatást kapnak a béremelésekhez.
Az Országgyűlés nyáron a jelentős ellenkezés dacára elfogadott egy, a pedagógusok státuszát újraszabályozó törvényt, az ún. „státusztörvényt”. A törvény a pedagógusokat a közalkalmazottiból egy újonnan létrehozott, a rendőrökére emlékeztető köznevelési foglalkoztatási jogviszonyba tereli át. Az új szabályok talán megkönnyítik a tankerületi tisztviselők oktatásszervezési munkáját, viszont tovább szűkítik a tantestület autonómiáját, tovább növelik a pedagógusok terheit és lényegesen megnyirbálják a munkájukkal kapcsolatos szabadságukat: aki a törvény hatálya alá esik, az többlettanításra kötelezhető, átvezényelhető lesz. Bár az elfogadása kész tény, hatályba csak most lép majd: az új státusz elutasításáról most szeptemberben dönthetnek a tanárok, és az 2024 január elsejével lép életbe.
Külső-Pesti Tankerületi Központ alá tartozó több iskolában is pedagógiai asszisztensek taníthatják az alsósokat, mivel nem jelentkezett elég tanár - adta hírül az RTL.
Bő egy héttel az iskolakezdés előtt megjelent a tanév rendjéről szóló rendelet. Az első tanítási nap 2023. szeptember 1-je, az utolsó 2024. június 21. Három hetes lesz a téli szünet. A Pedagógusok Szakszervezete már a tanév rendje nyilvánosságra hozásának csúszását is kifogásolta, de a tanítási idő felosztásával is elégedetlenek. Gosztonyi Gábor, a szervezet alelnöke az InfoRádiónak azt is kiemelte: bár a státusztörvény júliusban életbe lépett, a végrehajtási rendelete továbbra sem jelent meg.
Havi nettó 75 ezer forintos ösztöndíjra pályázhatnak a tanárok a kormány által most meghirdetett Köbüki programban – derül ki Hornung Ágnes családügyi államtitkár Magyar Nemzetnek adott interjújából. A pályázatok beadására egy hónap áll rendelkezésre, de a minisztérium szerint a pedagógusoknak ezért a pluszpénzért nem kell pluszmunkát vállalniuk.