A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 2023. május 18-21. között tartotta tisztújító kongresszusát, amelyen új elnököt választott: Totyik Tamás alelnök július 1-től lesz a PSZ elnöke, miután akkor lejér Szabó Zsuzsa elnök mandátuma. A szervezet közleménye továbbá hangsúlyozza: az egy éve megalakult kormány nem hozott semmilyen érdemi döntést az oktatásban kialakult válság problémáinak megoldására.
A cél világos: a kormány javítani akarja a pedagógusfoglalkoztatás szabályozási környezetét és a bérezés helyzetét is – jelentette ki Maruzsa Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában. A Belügyminisztérium köznevelési államtitkára beszélt az életpályamodellről folyó tárgyalások állásáról, az uniós elvárásokról, az érettségi és a felvételi szabályainak a változásairól is.
A romániai oktatási rendszer 350 ezer alkalmazottja számára követelt magasabb béreket és jobb munkakörülményeket a három országos szakszervezeti szövetség több ezer képviselője szerdán Bukarestben.
A jogállási törvény tervezetében szereplő több mint ötven munkajogi változtatás és az ahhoz kapcsolódó „teljesítményértékelés” bevezetése a végsőkig feszítette a feszültséget a közoktatási rendszerben. A törvénytervezet által kiváltott teljesen jogos felháborodás a pedagógusok büntethetőségének és kontrollálhatóságának csak rendőrállamokra jellemző mértékén alapszik. Viszonylag kevés szó esik azonban a történet egy másik leágazásáról: hogyan akarja a kormányzat „kezelni” a közoktatás egyre gyorsabb funkcionális leépülését?
Újabb pontokon módosított a Belügyminisztérium (BM) a pedagógusok új jogállási törvényének tervezetében, ezek mindegyike visszalépésnek tekinthető a korábbi elképzelésekhez képest – közölték a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) képviselői, miután kedden ismét tárgyalóasztalhoz ültek Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral, írja a Népszava. A szakszervezet szerint az Európai Bizottság nyomására is változtatott álláspontján a kormány.
Akadozik a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárok pótlása. Úgy tűnik, a kormányzati megfélemlítés részben sikeres volt: a tiltakozók azóta visszavettek az akciózásból, és mostantól valószínűleg nem az ellen-, hanem a felállás lesz a jellemző - írja a HVG360.
Néhány hete került nyilvánosságra a pedagógusok helyzetét megváltoztató úgynevezett státusztörvény, amit június elejétől be is vezetnének, a dokumentum főbb pontjait veszi sorra Balatoni József a wmn.hu-ra írt cikkében.
Megtárgyalta mai ülésén a Köznevelési Kerekasztal a köznevelést és a pedagógusokat érintő jogszabálytervezeteket – derült ki a Belügyminisztérium MTI OS-ben megjelent közleményéből. Az egyeztetésen a pedagógusok béremelésének ütemezése és formája, valamint a köznevelésben dolgozók új foglalkoztatási formája volt a téma.
Társadalmi és szakmai egyeztetés céljából a Belügyminisztérium (BM) csütörtökön közzétette a pedagógusok további béremeléséről és a köznevelést érintő kérdésekről szóló jogszabálytervezeteket a kormány honlapján.
Szeptembertől évente ellenőrizné a pedagógusok munkáját az Orbán-kormány, de a próbaüzem már most februárban elkezdődik - írja a Népszava. A szakszervezetek tiltakoznak és az EU-hoz fordulnak.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a kormány az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Pluszban tett vállalásaiban "valótlan állítások" és olyan terv olvasható, amely nem a pedagóguspálya vonzóvá tételére irányul.
A héten kapták meg a megemelt fizetésüket a pedagógusok. A Népszava arról számolt be, hogy van, akinek 100 ezer forinttal a garantált bérminimum alatt van az alapilletménye. A Portfolio olvasói számára ez nem meglepetés: az év elején megírtuk, hogy már a 15-17 év tapasztalattal rendelkező, két minősítésen átesett tanárok is ugyanannyi pénzt kapnak, mint a gyakornokok.
Amint megérkeznek az EU-források, 21 százalékra emelkedhet az év eleji 10 százalékos béremelés mértéke a tanároknál, amit jövőre 25, utána pedig 29 százalékos béremelés követ – ismételte meg lényegében Rétvári Bence államtitkár a kormány őszi ígéreteit.
Országos szinten, széles körben fognak sztrájkolni a pedagógusok január 23. hétfővel kezdődő egy héten át a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által meghirdetett akció keretében, amihez később a Pedagógusok Szakszervezete is csatlakozott.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) felszólítja a kormányt, sürgősen vonja vissza a pedagógusok rendkívüli felmondásáról szóló, "egyértelműen zsarolási és megfélemlítési céllal készült" új rendeletét - írta a szervezet az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében.
A tavalyi zuhanás után idén is jelentős mértékben visszaesik a legtöbb pedagógus életszínvonala a januári béremelés után. A bérpótlék emelésével a várható inflációt figyelembevéve 6-8%-kal eshet vissza a pedagógusok reálkeresete a tavalyi 5% körüli csökkenés után. Ennél csak azok vannak jobb helyzetben, akiknek az alapbére a garantált bérminimum alá esne, nekik ugyanis nagyobb kompenzációt kell kapniuk a törvény szerint, de csak azért, mert a diplomások nem kereshetnek kevesebbet a szakmunkásoknál. Miután a tanárok alapbérét a 2014-es minimálbér szintjén befagyasztották, így egy kezdő pedagógusnak (gyakornok) épp annyi az alapbére, mint egy 10-20 éve a pályán lévő tanárnak, ami nem más, mint a szakmunkás minimálbér; így nem meglepő, hogy gyakorlatilag nincs mit veszteniük a tiltakozó tanároknak, mert bárhol több pénzt kaphatnak. A bérlemaradás drámai mértékben növeli a pályaelhagyás esélyét az egyébként is elöregedő pedagógustársadalom körében. Fordulatot az EU-források megérkezése hozhat a pedagógusbérekben, ezzel kapcsolatban azonban továbbra is sok a bizonytalanság.
Régóta tudjuk: ha valamihez számokat rendelünk hozzá, akkor képesek vagyunk az objektivitás látszatát kelteni. Mint a közoktatás kormányzásának minden más eleme, a Belügyminisztériumból kiszivárgott pedagógus teljesítményértékelésről és differenciált bérezésről szóló javaslat is a kormányzás látszatának fenntartását szolgálja, szakmailag megfontolható értelme nincs.
Miskolctól összesen 180 kilométert tett Budapestig a Tudásmenet, a megmozdulás hétfőn kezdődött és ma ért véget – számol be a hírről a Telex.
A pedagógiai munka teljes félreértésén alapul a Belügyminisztérium koncepciója, amely alapján egy új teljesítményértékelő rendszert vezetnének be a köznevelési intézményekben - nyilatkozta a Népszavának Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) elnöke, miután lapunk szerdán kiderült, hogy egy kiszivárgott minisztériumi tervezet szerint minden évben át kellene esniük egy belső értékelési folyamaton a pedagógusoknak és az intézményvezetőknek.
Pintér Sándor rendszeres belső teljesítményértékelést tervez a köznevelési intézményekben; a pedagógusoknak, igazgatóknak minden tanévben túl kell majd esniük ezen, a gyengén teljesítők anyagilag is rosszul járhatnak – írta meg a Népszava.
Különösen nagy értékű vesztegetés elfogadásával vádolják.
Informatikai berendezéseket, telefonokat foglaltak le.
Hamarosan szavaz a Szenátus a segélycsomagról.
Óriási lehet az adatközpontok energiaigénye.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
