statisztika

Felkerült Magyarország Európa leghalálosabb országainak listájára

Felkerült Magyarország Európa leghalálosabb országainak listájára

100 ezer főre vetítve hazánkban történt az ötödik legtöbb gyilkosság egész Európában – állítja egy ENSZ-jelentés. A jelentés érdekessége, hogy lényegesen több bűncselekményről számol be, mint amit a magyar rendőrség regisztrált, hiszen míg az ENSZ 242 gyilkosságról ír, az ORFK adatai szerint alig 90 ilyen eset történt 2017-ben. A „leghalálosabb” országnak Oroszországot minősíti a nemzetközi szervezet Európán belül, ezt pedig Ukrajna, majd Litvánia követi. A listából kiderül, hogy Luxemburgban történik a legkevesebb gyilkosság arányaiban, nominálisan pedig Oroszországot és Ukrajnát követve Németországban és Franciaországban történik a legtöbb gyilkosság.

Felelőtlen pénzszórás akadályozza a banki aranykort Magyarországon

Felelőtlen pénzszórás akadályozza a banki aranykort Magyarországon

Soha nem látott, 560 milliárd forintos nyereséget ért el az első három negyedévben a magyar hitelintézeti szektor az MNB ma közzétett adatai szerint. A tőkearányos megtérülés azonban nem volt kiugró, 13,9% lett. A harmadik negyedév a céltartalék-képzések némi romlása ellenére jobban sikerült az előzőeknél, és 238 milliárd forintos nyereséget hozott. Jóval magasabb lehetne azonban a banki profit, ha a működési költségek nem emelkednének olyan makacsul.

Ordas nagy kamu, amit a lakáshitelek szárnyalásáról mondanak

Ordas nagy kamu, amit a lakáshitelek szárnyalásáról mondanak

Soha nem volt még ekkora a kereslet Magyarországon a lakáshitelek iránt – hallani mindenfelől az elmúlt években, így ez az állítás már beleégett a magyarok tudatába.  Ahogy azonban a KSH friss adatai is mutatják, a kétezres évekhez képest még sehol nem tartunk az újonnan felvett hitelek darabszámát tekintve. A lakáshitelezés összegszerű szárnyalása annak köszönhető, hogy egy szűkebb réteg egyre nagyobb összegű hitelért folyamodik a bankokhoz. Igaz, az első félévben ez utóbbi trend mintha kissé megtört volna.

10 izgalmas ábra arról, hogyan fizetsz a bankkártyáddal

10 izgalmas ábra arról, hogyan fizetsz a bankkártyáddal

Bár a bankkártyás fizetés és a csoportos beszedés továbbra is egyre népszerűbb a Magyarországon, egyes területeken gyengélkedik az elektronikus fizetések térnyerése. A kormány termináltelepítési programja ellenére kevesebb POS-terminál, kevesebb fizikai és online elfogadóhely volt Magyarországon, és emellett kisebb értékben utaltunk az idei utolsó negyedévben, mint egy évvel korábban. És még mindig 1,2-szer több készpénzt veszünk fel bankkártyákkal, mint amennyit elköltünk a velük.

Itt a fordulat: húszezerrel kevesebb magyar él Nagy-Britanniában

A 2017-es 98 ezerről tavaly 77 ezerre csökkent az Egyesült Királyságban élő magyar állampolgárok száma - derül ki a brit statisztikai hivatal (ONS) pénteken közzétett hivatalos adataiból. Ha a Magyarországon születetteket vesszük alapul, akkor kisebb mértékű, de szintén érezhető a visszaesés.

Alig tudunk valamit a világról - és abban is tévedünk

A valóságnál sokkal rosszabb képünk van a világról - ráadásul meg vagyunk róla győződve, hogy régen minden jobb volt. Ola Rosling, a statisztika rocksztárja Tények című könyvében önt tiszta vizet a pohárba. Könyvének most megjelent, magyar nyelvű kiadását a Corvinus Egyetemen mutatta be - erről írt összefoglalót az egyetem újságja, a Kioszk.

Soha nem látott magasságban a hazai háztartások tőzsdei részvényállománya

Újabb rekordot döntött márciusban a hazai háztartások tőzsdei részvényállománya, már meghaladta a 630 milliárd forintot - derül ki az MNB legfrissebb statisztikáiból. A brókercégeknél tartott vagyon szintén új csúcsra ment, főként a devizás értékpapírok megugrásának köszönhetően.

Itt a bizonyíték: hatalmas kamu lehet Kína száguldása

Egy friss tanulmány szerint évek óta felfelé csalnak a kínai hatóságok a GDP-adatokkal, így jelenleg a hivatalosan közöltnél lényegesen kisebb lehet az ázsiai ország nemzeti összterméke. A különbség akár évi 2 százalékpont is lehet, így akár ötödével is kisebb lehet jelenleg a kínai gazdaság mérete, mint gondoltuk.

Már a románokat is irigyelhetjük! A sor végén kullog a magyar minimálbér

Már a románokat is irigyelhetjük! A sor végén kullog a magyar minimálbér

Bruttóban, vagyis az adózás előtti helyzetet tekintve az Európai Unióban a negyedik legalacsonyabb a magyar minimálbér, a vásárlóerőt tekintve azonban még ennél is rosszabb a helyzet: a régióban nálunk lehet a legkevesebbet vásárolni a legalacsonyabb fizetésből. 2019-ban Románia is megelőzött ebben a mutatóban, így egész Európában csak a legszegényebbnek számító bolgárokat előzzük meg. Vagyis a kontinensen szinte mindenhol többet ér a minimálbér akkor, amikor az üzletekben vásárolni akarunk belőle.

Kis zavar a tavalyi inflációs adat körül

Érdekes jelenségre figyeltek fel az inflációt figyelő közgazdászok a napokban. A KSH azt közölte, hogy az éves átlagos infláció 2,8%-os volt 2018-ban, ám az általa közölt információkból nem ez a szám jön ki. Megkérdeztük a hivatalt, a válaszból kiderült, mi a magyarázat.

Mi az igazság a magyar bérnövekedésről?

Az elmúlt hónapokban több írás jelent meg a Portfolio-n a magyar bérnövekedés mértékével kapcsolatban. A bérnövekedés makrogazdasági szempontból az egyik legfontosabb mutató, hiszen ez határozza meg a GDP 50%-át kitevő háztartások fogyasztási kiadásait, erősen hat a hitelkeresletre, valamint költség oldalról nézve az egyik fontos inflációs mozgatórugó is egyben. Eppich Győző, az OTP elemzési központjának szakértője jelen írásában arra a kérdésre keresi a választ, hogy a különféle, egymásnak ellentmondó statisztikai adatok közül melyik mutat(hat)ja jobban a valós bérnövekedései folyamatokat.

A magyarországi bér-paradoxon

A 2010 és 2017 közötti időszakban a reálbér kétféle módon értelmezett mutatójának változása hatalmas különbséget mutat. A dolgozók szempontjából fontos nettó reálkeresetek 30%-kal emelkedtek, miközben a munkáltatók bérköltségét jelző - más statisztikai forrás alapján mért - termelői reálbérek stagnáltak. A kétféle mutató közötti feszültség feloldásának mikéntje jelentősen befolyásolja a hazai gazdasági folyamatairól kialakított kép egészét. Ha a termelői reálbérköltségek nem nőttek, az a termelékenységre vonatkozó adatokkal összhangban van ugyan, ám nem hihetjük el, hogy a dolgozók nettó reálbére 30%-kal nőtt. Ha viszont a dolgozói reálbérek 30%-kal emelkedtek, nem hihetjük el, hogy a termelékenység alig változott. Az ellentmondás statisztikai összetevőinek elemzése arra vezet, hogy a kétféle módon értelmezett reálbérváltozás közötti 30 százalékpontnyi résnek mindössze egyharmadát magyarázzák meg a fogalmi, illetve módszertani különbségek. Az eltérés magyarázatának keresése mégsem hiábavaló: azt a sejtést támasztja alá, hogy az időszak egészét tekintve, nemzetgazdasági szinten a fogyasztói reálbérek emelkedését túl-, a termelői reálbérekét pedig enyhén alulbecsülhetik a hivatalos adatok, illetve az azokra támaszkodó számítások. A hazai bér-paradoxon feloldása a statisztikusokra, a folyamatok konzisztens adatokon alapuló értelmezése viszont a közgazdászokra vár.

Akkor most lassult vagy gyorsult a magyar gazdaság? Tegyük rendbe!

A héten megjelentek a második negyedéves magyar gazdasági növekedésre vonatkozó adatok, amelyekről a figyelmes olvasók kétféle értelmezést olvashattak. 1. A magyar gazdaság a várt lassulás helyett meglepetésre gyorsult. 2. A magyar gazdaság már régebb óta lassul, és ez most is folytatódott. Vajon melyik a helytálló leírása a teljesítménynek?

Veszi a hazai részvényeket a lakosság, mint a cukrot

Tovább emelkedett a hazai háztartásoknál lévő részvényállomány júniusban, de az áprilisi rekordszinttől még mindig kissé elmarad. Az állománynövekedés annak köszönhető, hogy több részvényt vásárolnak a háztartások, nem az árfolyamok emelkedésének. A részvényalapok szintén nagy népszerűségnek örvendenek, a részvényalapok állománya új csúcsra emelkedett júniusban.

83 ezer forintot költ egy átlag magyar havonta

Egy átlagos magyar ember 82,9 ezer forintot költött el havonta 2017-ben, ami reálértéken 5,1%-kal több, mint a 2016-os érték. Főleg rezsire és ételre költünk, de minden területen (szórakozás, alkohol, oktatás, egészségügy) többet költünk, mint tavalyelőtt és javul a lakosság okostelefonokkal és számítógépekkel való felszereltsége is.

Nem hogy megoldódik, tovább nő az angliai magyarok rejtélye

A tavalyi év végén 98 ezer magyar állampolgár élt az Egyesült Királyságban - derül ki a héten megjelent hivatalos statisztikából. Ezzel szemben mások (például a Portfolio is) 250 ezer körülire becsülik a szigetországban élők számát. Az országban született magyar gyermekek száma is arra utal, hogy valami nincs rendben a statisztikával. Persze érdemes óvatosan kezelni az adatokat, hiszen a brit statisztikai hivatal is elismeri, hogy csak óvatos becslésekről beszélhetünk.

Gyengébbek lettek a fontos kínai adatok a vártnál

Kínában gyorsult az ipari termelés, miközben lassult a kiskereskedelmi forgalom és az állóeszköz beruházások növekedési üteme áprilisban, de mindhárom adat elmaradt az elemzői várakozások konszenzusától. Az első negyedéves GDP-adat stabilan 6,8%-os éves növekedést mutatott, ami mindezek ellenére kissé a várt feletti lett és magasabb az idei évre átlagosan várt 6,5%-nál. A jelek szerint a részvénybefektetők nem a GDP-adatra, hanem az áprilisi makroadatokra koncentráltak, mivel ma a kínai piacon mérsékelt süllyedést mutatnak a vezető indexek a tegnap esti kedvező amerikai zárás után is.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Így alakul péntektől a benzin ára
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility