Fontos nemzetközi megállapodás született a tengeri szélenergiáról
Dánia, Belgium és Hollandia kormányfője, valamint Németország kancellárja szerdán megállapodást írt alá az Északi-tenger szélenergia termelésének bővítéséről.
Dánia, Belgium és Hollandia kormányfője, valamint Németország kancellárja szerdán megállapodást írt alá az Északi-tenger szélenergia termelésének bővítéséről.
A világ országainak első negyedében található Magyarország a nap- és szélenergia áramtermelésben elfoglalt részaránya alapján, de ez szinte csak a napenergiának köszönhető, a szélenergia szerepe itthon csekély, ami a nemzetközi mezőnyben egyedi kettőségnek tűnik. Ezzel együtt a magyar villamosenergia-termelés a világ- és EU-átlagnál is gyorsabban zöldült az ezredforduló óta.
Az energiaköltségek világszerte elszabadultak. A benzinárak megugrottak az Egyesült Államokban, míg Európa a fűtési számlák emelkedése miatt került energiaválságba. Az Egyesült Királyságban arra figyelmeztetnek: az idősek élelem vagy fűtés nélkül maradhatnak a megnövekedett energiaszámlák miatt. Ennek a jelenségnek egy részét az okozza, hogy a világ újraindult a járvány után, azonban az is elmondható, hogy a klímapolitika egyre jobban emeli az árakat. Az új nettó zéró emissziós vállalások ezer milliárdos költségekkel járnak, ami a klímaváltozás kezelésének rossz irányát jelenti.
Az európai energiaárak ismét emelkedést mutatnak, ebben a hideg időjárás mellett egyedi problémák, alacsony szélenergia-termelés és kieső atomenergia termelés mellett a földgáz árának elszállása is szerepet játszik - írja a Bloomberg.
A december 7-én hivatalosan is aláírt német koalíciós szerződés alapján igencsak ambíciózus klímavédelmi célokat tűztek ki maguk elé a piros-sárga-zöld kormánykoalíció tagjai. Ez részben a klímavédelmi törvénynek köszönhető, amely 2030-ig 65%-os széndioxid-kibocsátáscsökkenésre, 2045-ig (5 évvel az uniós célpont előtt) a klímasemlegesség elérésére kötelezi a német kormányt, részben pedig annak, hogy a zöldek első alkalommal kapnak helyet a szövetségi kormányban. Kétséges viszont, hogy a koalíció minden vállalása teljesíthető és sikerül elérniük, hogy a 2030-ra 680-750 TWh-ra növekvő bruttó energiaigény 80%-át megújuló erőforrásokból fedezzék.
Egy havazást és kevés szelet hozó hidegfront Észak- és Nyugat-Európában még a viszonylag stabil orosz gázszállítások mellett is oda vezetett kedden, hogy megint durván meglódultak a tőzsdei gáz- és áramárak. Emiatt a magyar másnapi tőzsdei áramár történelmi csúcsra ugrott 283 euró közelében, miközben a forint is történelmi mélypont körül jár az euróval szemben.
Egy új tanulmány szerint ismét erőre kapott a széndioxid kibocsátás a világban, különösen a világ 20 leggazdagabb nemzetében – számol be a hírről a BBC.
Az elmúlt hetek az energiaválságról szóltak a pénzügyi piacokon, amely az egekbe röpítette a földgáz árfolyamát, de a kőolaj esetén is többéves csúcsok születtek. Miközben részben emiatt a részvénypiacok is inkább szenvedtek, az energia szektor papírjai hatalmasat emelkedtek a megnövekedett marzsok és bevételek tükrében: a vonatkozó ETF értéke szeptember második fele óta 20%-kal értékelődött fel. A megújuló energiában érdekelt vállalatok részvényei viszont egy helyben állnak, vagy inkább az inkább eső piacokkal tartanak. Bár sokak első gondolata az lehetne, hogy az energiaéhség miatt rájuk is nagy keresletnek kellene mutatkoznia, a befektetők szemmel láthatóan nem így gondolják. Ennek több oka is van, de még ezek fejtegetése nélkül is világosak a jelek, hogy most nincs intézményi érdeklődés az ágazat papírjai iránt.
A szél helyett a szén volt Németország legfontosabb energiaforrása az év első felében, miközben heves viták dúltak az éghajlatváltozás elleni küzdelemről a szeptemberi parlamenti választásokra készülődve.
Számos kormányzat kötelezte már el magát a klímasemlegesség elérése mellett, ami biztató jel, ugyanakkor a szavak mellett tettekre is szükség van. Ugyan első ránézésre még rettentően távolinak tűnik a sokak által 2050-re vállalt zéró kibocsátás elérésének időpontja, pedig valójában az a helyzet, hogy már most is radikális változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy ezt elérjük. Már ma abba kellene hagyni az új olaj- és gázmezők kialakítását, és szénbányákat sem lenne szabad nyitni. A gázkazánok értékesítését 2025-től, míg a belsőégésű motorral működő járművekét 2035-től be kellene tiltani. Emellett soha nem látott mértékben lenne szükséges javítani az energiahatékonyságon, a megújulóknak és az elektromos autóknak pedig át kellene venniük a világuralmat 2050-ig. Fontos szerep jutna a hőszivattyúknak, a technológiai innovációknak és az infrastrukturális beruházásoknak is. Ráadásul mindez kevés a drasztikus mértékű klímaváltozás elkerüléséhez, ha nem párosul megfelelő nemzetközi együttműködéssel és finanszírozási háttérrel - derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség friss tanulmányából, amelynek fókusza a klímasemlegesség 2050-es eléréséhez vezető út.
Erős figyelmeztetést adott ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), amely úgy gondolja, hogy a 2050-es klímacélok teljesítéséhez radikális változtatásokra lenne szükség, és egyre kisebb az esély arra, hogy sikerrel járjunk.
Az Európai Unió (EU) villamosenergia-ellátásának negyedét szél-, hő, hullám- és árapály-energia adhatná 2050-re az Európai Bizottság hétfői javaslata szerint.
Változik az energetikai ökoszisztéma: a termelés a karbonmentes megoldások irányába tolódik, és az időjárásfüggő megújulók terjedésével egyre fontosabbá válik – az energiatermelés kereslethez történő igazítását biztosító – rugalmas termelők szerepe is. Az ellátásbiztonság megtartása érdekében a villamosenergia-rendszer zöld átmenetéhez ezért a tartalékokat biztosítani képes, könnyen szabályozható eszközök is elengedhetetlenek. Az új rugalmassági eszközök megteremtése pedig új üzleti lehetőséget teremthet az energetikai befektetőknek.
A magyarországi szélerőművek kihasználtsága a németországiakét is meghaladja, de a példátlanul szigorú hazai szabályozás miatt ma nem épülhetnek újabb szélerőművek, pedig a jelenlegi 325 MW kapacitás a sokszorosára lenne bővíthető új turbinákkal - mondta el a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HUPCC) Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferenciáján Munkácsy Béla, az ELTE TTK energiaföldrajzi kutatócsoportjának kutatója.
Az elmúlt öt évben megduplázódott a nap- és a szélenergia aránya a globális villamosenergia-termelésben, és a koronavírus-járvány ellenére is kimagasló volt a növekedés mértéke. Nem lehet azonban nyugodtan hátradőlni, hiszen ennek ellenére alig csökkent valamit a szénalapú termelés mértéke a 2015-ös párizsi egyezmény óta, ami elsősorban az ázsiai gazdaságok növekvő energiaigényének köszönhető. Ennek következtében továbbra is a széntüzelésű erőművek adják a világ villamosenergia-termelésének mintegy harmadát. Ha nem csökken drasztikus mértékben a szén szerepe a következő évtizedben, akkor a 2050-es klímacélok elérése is veszélybe kerül. Az egyes országok között is hatalmas különbségek vannak abban, hogy milyen mértékben támaszkodnak tiszta energiaforrásokra, beleértve az atomenergiát is. Ebből a szempontból hazánk egyáltalán nem teljesít rosszul a nemzetközi mezőnyben - derül ki az Ember nevű független klímakutató Global Electricity Review 2021-es kiadványából.
Az extrém időjárási körülmények hatalmas károkat okoztak az Egyesült Államokban az elmúlt időszakban, és különösen Texas államot érintették súlyosan, ahol a nagy fagyok miatt milliók maradtak áram nélkül vagy fizettek elképesztő összegeket a fogyasztásuk után, mivel a nagykereskedelmi áramárak közel 10 ezer százalékkal ugrottak meg. A helyzet annyira súlyossá vált, hogy Joe Biden katasztrófahelyzetet hirdetett egy idő után. A hóviharok azóta már elmúltak, de a problémák sora még korántsem ért véget. Számos szolgáltató ugyanis képtelen kiegyenlíteni az egekbe szökött áramárak miatti tartozásait, így sorra válnak fizetésképtelenné, ami akár dominóhatást is kiválthat. Néhány fogyasztó is pórul járt azonban a rosszul megválasztott szolgáltatási csomagja miatt, de voltak olyanok is, akik jót kerestek az egészen.
Az európai aggregált villamosenergia-fogyasztás emelkedett januárban az előző év azonos időszakához képest, a régió országaiban azonban, így Magyarországon is csökkent a felhasználás, elsősorban az enyhe időjárás miatt - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) pénteken. A hazai villamosenergia-termelés döntő részét továbbra is az atomenergia és a gáztüzelésű erőművek adják, a megújulók aránya a kedvezőtlen időjárás miatt alacsonyan alakult.
Februárban igen komoly fagyok sújtották az Egyesült Államokat, és különösen Texas államot, amelynek a villamosenergia-hálózata nem bírta terhelést, és emiatt milliók maradtak áram nélkül. Ebben számos tényező játszott szerepet, de annyi biztos, hogy a rendszernek komoly hiányosságai vannak. Ezen azonban most részben javíthat a Tesla, amely egy hatalmas akkutelepet épít ki a környéken, ez pedig segíthet az energiatárolásban és a fluktuációk kezelésében. Egyes elemzők szerint hatalmas potenciál rejlik az üzletágban.
A jelenlegi makropénzügyi környezet történelmi lehetőséget kínál a zöld gazdasági fellendüléshez, azonban a mai beruházási aktivitás mellett a tisztaenergia-rendszerre való átmenet örökké tartana, a világ pedig jelenleg egy nagyjából 3 Celsius-fokos globális felmelegedés és klímakatasztrófa felé sodródik - mondta a Magyar Energiakereskedők Szövetségének (MEKSZ) február végi éves konferenciáján tartott előadásában Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető közgazdásza.
A koronavírus-járvány világszerte megviselte a vállalatokat és a gazdaságot, de vannak olyan iparágak és cégek, amelyek üzleti modellje kifejezetten válságállónak bizonyult. Az Alteo is ezek közé tartozik, a friss gyorsjelentés alapján az látható, hogy tavaly az árbevétel, az EBITDA és az adózott eredmény is növekedni tudott.
Döntött a kormány az üzemanyagokról - Így reagált a Mol árfolyama
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Korábban egy darabot sem szállítottak belőle.
Csaknem 1900 milliárd forintnak megfelelő összeget bukott.
Nem is szavazták meg az erről szóló javaslatot.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
