A török korrupciós botrány tavaly december közepi kirobbanása óta múlt péntekig 11 milliárd dollárral, közel 10%-kal esett a külföldi befektetők török részvény- és kötvénypiaci kitettsége piaci értéken - derül ki a Portfolio.hu kalkulációból. Fontos azonban gyorsan hozzátenni, hogy a kitettség döntő része nem tőkekivonás miatt csökkent (az csak 1,2 milliárd dollárt tett ki), hanem azért, mert a birtokukban megtartott eszközök árfolyama esett. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a múlt pénteki adatok alapján még nem beszélhettünk arról, hogy a külföldiek menekülnének a török piacokról.
Gyenge színvonalú, nem független jegybank, a Fed szigorodó monetáris politikája és társadalmi instabilitás egyaránt kellett ahhoz, hogy egy Európa szélén lévő országot megcsapjon az árfolyamválság szele. Ezen kívül persze a magas adósságszolgálat, az óriási fizetésimérleg-hiány és a túlfűtött gazdaság is közrejátszik abban, hogy a választási kampányba fordulva Törökország épp a fizetőeszközének nagy leértékelését igyekszik megállítani.
A líra megállíthatatlannak tûnõ hanyatlása miatt ma délelõtt közvetlenül beavatkozott a líra piacán a török jegybank, majd mivel ez lényegében hatástalan volt, így délután újra "odacsapott" az asztalra. A török líra hanyatlásának fertõzõ hatása több más feltörekvõ piaci devizánál, így például a forintnál is látszik, amely ma kilenchavi mélypontra esett az euróval szemben. Arra, hogy nagy csata bontakozhat ki a török jegybank és a piac között, már két hete felhívtuk a figyelmet. Számos szakértõ úgy gondolja, hogy ebbõl a negatív folyamatból csak a drasztikus kamatemelésen át vezet ki az út.
Fontosabb részletek
Karácsony elõtt robbant a török kormány hitelességét jelentõsen csorbító korrupciós botrány Törökországban
Ez kormánytagok mellett sok száz köztisztviselõ leváltását hozta magával, ami felkavarta a török társadalmat
Tayyip Erdogan kormányfõ, illetve az AKP kormánypárt bõ évtizedes hatalma veszélybe került
A jelentõs belpolitikai bizonytalanság mellett az is gyengíti a török piacokat, hogy az ország nagy mértékben szorul külsõ pénzügyi forrásokra
A török jegybank már hosszabb ideje arra játszik, hogy el tudja kerülni a kamatemelést
Emiatt hetek óta masszívan védi intervenciókkal a lírát
Ez azonban hatástalannak bizonyul(t), a stratégia jelentõs presztízsveszteséget okozott a jegybanknak
Sok szakértõ szerint elkerülhetetlen az akár drasztikus kamatemelés az országban
Törökország egyébként Erdogan számára kulcsfontosságú választásokra készül a következõ hónapokban.
Egyik kamatlábát sem emelte meg mai döntésével a török jegybank, így a líra azonnal új történelmi mélypontra zuhant a dollárral szemben. Burkoltan azonban mégis drasztikus kamatemelést hajtott végre a török jegybank.
Bő 1%-kal újabb történelmi mélypontra hanyatlott péntek estére a török líra mind az euróval, mind a dollárral szemben, ami egyrészt az egyébként is erősödő amerikai dollár általánosan kedvezőtlen feltörekvő piaci következményeivel, másrészt az egyre súlyosbodó török belpolitikai válsággal függ össze.
A török részvénypiac nagy eséssel zárta a tavalyi évet, ma már az MSCI EM indexhez képest jelentős diszkonttal forognak a helyi papírok. A UBS szerint az igaz, hogy olcsóbbá vált a piac, azonban még nem értük el azt a szintet, amikor vásárolni lehetne. Túl sok a kockázat, főleg rövid távon a választások miatt, így érdemes a partvonalon várakozni, amíg nem látunk tisztán - írja a Barrons.
Az eddigi legsúlyosabb válságba keveredett 11 éves hatalma alatt Tayyip Erdogan török kormányfő és adminisztrációja, és a belpolitikai bizonytalanság könnyen további eséseket hozhat a török piacokon a következő hónapokban. Az Erdogan által fémjelzett belpolitikai stabilitásból eddig sokat profitált Törökország, most viszont úgy néz ki, hogy a stabilitás igencsak megkérdőjeleződött, ami piaci szempontból kifejezetten rosszkor jött az országnak. A rendkívül nagy külső egyensúlyi sérülékenység miatt már eddig is szenvedtek a török piacok, most pedig a politikai kockázatok mindezt csak tovább fokozzák. A jelek szerint Erdogan most nagyon rászorul azon külföldi befektetők (kamatérzékeny) étvágyára, akiket nyáron még a kamatlobbi aktivistáinak nevezett. A nyár óta tartó piaci és belpolitikai feszültség mellett a jegybank még el tudta kerülni a kamatemeléseket, de ez a vonakodó stratégia az utóbbi napokban már padlóra küldte a török lírát. Óriási csatának nézünk tehát elébe a piacok és a török hatóságok között, amely jórészt arról szól, hogy az égetően szükséges külső forrásokhoz hozzá tud-e jutni Törökország és ha igen, akkor milyen áron.
Elemzésünk főbb megállapításai:
11 éves hatalmának legsúlyosabb válságába jutott az Erdogan-adminisztráció, mivel a kormánypártot érő támadások jórészt belülről érkeznek, miközben az elit korrupciós ügyei a társadalom széles rétegeit megrázhatják,
Már nem zárható ki Erdogan távozása a hatalomból, a belpolitikai instabilitás viszont kifejezetten rosszkor alakult ki piaci szempontból,
A nagy összegű rövid lejáratú külső adósság és a folyó fizetési mérleg magas hiánya eddig is igen sérülékennyé tette az országot, amelyet az fokozott, hogy a jegybanki tartalékok mértéke ezek összegétől lényegesen alacsonyabb
Ezt a sérülékenységet az csak tovább növeli, hogy a Fed eszközvásárlási programja lassulni kezdett, ami egy új globális pénz- és tőkepiaci környezetet jelent
A külföldi befektetők török részvény- és főként állampapír kitettsége még mindig magas, így az egyik legfőbb kockázat a török piacokra és a pénzügyi stabilitásra az, hogy a megingott bizalom miatt ezen befektetők jelentős része tőkekivonásba kezd,
A líra hanyatlása csak tovább nehezíti az inflációs problémát, a fizetőeszköz stabilizálására eddig alkalmazott jegybanki stratégia nem igazán működik, így valószínűleg elkerülhetetlen az akár drasztikus kamatemelés,
Ezek viszont tovább lassíthatják a török gazdaságot éppen akkor, amikor Erdogan kormánya több fontos belpolitikai megmérettetés elé néz,
Mind belpolitikailag, mind gazdasági-pénzügyi értelemben kifejezetten nyugtalan időszak elé néz Törökország.
Hétfő délelőtt közel 1%-os eséssel történelmi mélypontra süllyedt a török líra a dollárral szemben, amelyben a három hete kirobbant török belpolitikai botrány, illetve a kínai gazdasági lassulással kapcsolatos félelmek hangulatrontó hatása is szerepet játszott.
Az utóbbi napokban belpolitikai válság söpör végig Törökországon, miután több politikus és ismert üzletember is korrupciós botrányba keveredett. A válság több miniszter illetve kormánytag lemondását eredményezte. A belpolitikai bizonytalanság a török piacra is rányomja a bélyegét, a részvénytőzsdén és a lírán is jelentős eladói nyomás söpört végig. Ma azonban mintha megnyugodtak volna a kedélyek, és török fizetőeszköz illetve a rézvénypiac is erősödik.
Törökország rendkívül sérülékeny országnak tekinthető, mind külső egyensúlyi alapon, mind politikailag. Ezért aztán nem meglepő, hogy a Fed lépését követő hangulatban a piac jól kipécézte magának és most elképesztő nyomás alá került a líra, ami már most történelmi mélypontján van. Az ország jegybankja december 23-tól még erősebb intervencióval próbálja magát védeni, de a török fizetőeszköz az egyre élesebb belpolitikai válságban hosszan instabil maradhat.
Az elmúlt napokban egy a legmagasabb köröket is érintő korrupciós botrány kezd kirajzolódni Törökországban, mely a jelek szerint könnyen megingathatja a több mint egy évtizede regnáló miniszterelnök, Tayyip Erdogan hatalmát a 2014-es választások előtt. Ebben a bizonytalan helyzetben pedig nem csoda, hogy megremegett a piaci szereplők kezek, így eladói nyomás alá kerültek a török eszközök.
Az Eximbank együttműködési megállapodást kötött Isztambulban két törökországi pénzintézettel: a DenizBankkal, valamint Törökország ipari - és fejlesztési bankjával, a TSKB-val (Türkiye Sinai Kalkinma Bankasi A.ª), hogy elősegítsék magyar vállalkozások törökországi exportját - olvasható az NGM közleményében.
Az amerikai jegybank tegnap este közzétett kamatdöntési jegyzőkönyve után ma délelőtt több mint kétéves csúcsra emelkedett a 10 éves amerikai, másfél éves csúcsra pedig a német államkötvény hozama és a kötvénypiaci hozamemelkedés más fejlett országokban (más futamidőkön) is tetten érhető. Ez egyre nagyobb nyomást helyez a korábban nagyon vonzó feltörekvő piaci eszközosztályokra, tőkekiáramlást indítva el. Ez pedig leginkább azoknál a devizáknál okozott zuhanást, amelyek gazdasága egyébként is jelentős külső egyensúlyi problémákkal küzd. Ahhoz, hogy az egyes országokban látott zuhanó devizát a jegybankok meg tudják állítani, fejlett államkötvények eladására is kényszerülhetnek, ami ezek hozamát még tovább emelheti, ez pedig egyfajta ördögi kört idéz(het) elő a feltörekvő piacok számára. Öröm az ürömben, hogy a fejlett vezető országokban látott hozamemelkedés eddig az eurózóna perifériáján nem okozott drámai mozgásokat, de egy három héten belüli esemény ezt könnyen kiválthatja.
Törökország, Románia, Lengyelország és Marokkó is közte van a legveszélyeztetettebb országoknak, akik hirtelen tőkekivonásoktól félhetnek - áll az Institute of International Finance (IIF) jelentésében. Véleményük szerint a külső finanszírozástól való függősége ezen országoknak az a tényező, ami felnagyíthatja a kockázatokat.
Az Európai Unió folytatja a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, de legalább négy hónappal elhalasztotta az újabb forduló időpontját - idézték a hírügynökségek kedden az e döntésről beszámoló EU-diplomatákat.
Több hete már, hogy Törökországban heves tüntetések kezdődtek, melyek révén egyrészt a líra újabb és újabb mélypontra kerül a dollárral szemben, másrészt az ország részvénypiaca is mélyrepülésbe kezdett. A helyzettel kapcsolatban számos elemzői kifejtette már véleményét: Timothy Ash, a Standard Bank szakértője szerint itt lenne az ideje a fegyverszünetnek, és mihamarabb vissza kell térni a kormánynak a korábbi piacbarát politikához.
Az amerikai jegybank szerda esti döntése hatalmasat lökött a török líra árfolyamán. A török fizetőeszköz folyamatosan új történelmi mélypontokra esik, miközben a jegybank igyekszik védeni az árfolyamot. A befektetők az ország részvénypiacát sem kímélik, a hetek óta gyengén szereplő ISE-100 ma közel 5 százalékot veszített az értékéből. Úgy tűnik, hogy a feltörekvő piacok közül is kiemelkedik most Törökország szenvedése.
A Törökországból érkező nyugtalanító hangok az "arab tavasz" árnyékában újabb elemmel gyarapítják az Európa jövőbeni energiabiztonsága körüli kérdéseket. Törökország az EU számára kulcsfontosságú szerepet tölt be az új gázforrások becsatolása szempontjából, megkerülhetetlen hídként fekszik a Kaszpi-térség ásványkincsei és Európa felvevő piaca között. A Déli Energiafolyosó irányát meghatározó döntés június végén várható, vagyis heteken belül eldőlhet, hogy a Magyarország számára kedvezőbb Nabucco, vagy a Dél-Olaszországot célzó TAP-gázvezeték épülhet meg. Akármelyik kezdeményezésre is esik az azeri gázt felkínáló Shah Deniz konzorcium választása, stabil Törökország nélkül egyik sem életképes.
A török kormány hajlandó helyi népszavazásra bocsátani isztambuli városrendezési tervét, amely ellen az utóbbi hetekben tömegtüntetéseket szerveztek - jelentette be szerdán Ankarában tartott sajtóértekezletén Huseyin Celik, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) elnökhelyettese és szóvivője.
