Sokaknak feltűnhetett, hogy a rezsiszámlákon szereplő rezsicsökkentés mértéke nincs összhangban azzal, amit az energia-veszélyhelyzet bejelentésekor Németh Szilárd mondott a rezsimegtakarításról. Az eltérés ráadásul nagyon jelentős. A 24.hu utánajárt annak, hogy mi lehet az eltérés oka.
A rezsiszámlák befizetése a fogyasztók alapvető kötelezettsége, aminek elmulasztása esetén a szolgáltató – meghatározott feltételek mellett – felfüggesztheti vagy korlátozhatja a szolgáltatást - hívja fel hétfői közleményében a figyelmet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Azt is hangsúlyozzák, hogy az ellátásból való kikapcsolás elkerülése érdekében mihamarabb pótolni kell az elmaradt befizetéseket. MEKH fogyasztóvédelmi szakemberei összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat a közműszolgáltatások ki- és visszakapcsolásának szabályairól, amelyeket az alábbiakban ismertetünk.
A magyar vállalati szektor havi villanyszámlája a tavaly nyári 90 milliárd forint körülről decemberre 200 milliárd forintra ugrott és az energiaárak elszállásának utolsó néhány havi begyűrűzése már oda vezetett, hogy 2021-ben éves alapon 45%-kal ugrott meg a szektor villamosenergia költsége – derült ki az Energiahivatal friss éves adataiból készített Portfolio-összesítésből. Mivel januárban és februárban is nagyon magasan maradtak a tőzsdei gáz- és áramárak, így a durva vállalati költségsokk elhúzódni látszik és ez már bizonyára szerepet játszott a váratlanul magas januári fogyasztói inflációs adatban is. Az idei év egyik nagy kérdése, hogy a költségsokk fogyasztók felé (részleges) áthárítása mellett minden vállalati szereplő bírni fogja-e ezt az új piaci helyzetet komolyabb működési zavarok, illetve csődesemény nélkül.
A napokban már kiszivárgott rövid és középtávú intézkedéscsomagot jelentette be szerdán a tagállamok felé az Európai Bizottság azért, hogy a rendkívüli mértékben megemelkedett gáz- és áramárak hatásait minél inkább enyhíteni lehessen a következő hónapokban a sérülékeny lakossági fogyasztói és kkv-körben. Az intézkedéscsomagból jól látszik, hogy egyáltalán nem akar visszafordulni az Európai Bizottság a 2050-es klímacél érdekében nyáron javasolt Fit for 55 csomagból és a karbonárak rendszerének tervezett kiterjesztéséből, mint ahogy azt Orbán Viktor kormányfő javasolta, mert a brüsszeli testület úgy látja, hogy csak előre lehet menni, nem pedig visszafelé, illetve az áram- és gázárak mostani elszabadulásában az ETS-rendszernek csak kis szerepe volt, sokkal inkább a kereslet-kínálat felborulása a fő ok.
A lakossági fogyasztók villamos energia, illetve földgáz átlagárait tekintve a magyar főváros az első öt között zárta az évet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal európai fővárosokat sorba állító árösszehasonlító vizsgálatában. Budapest a földgáz átlagárakat rangsoroló listában első, míg az áram esetében negyedik helyen állt decemberben. A jövedelmekhez mért rezsiterhek tekintetében azonban mindez csak a középmezőnyhöz elegendő.
Továbbra is az egyik legalacsonyabbaknak számítanak a budapesti lakossági áram- és gázárak Európában. Ennek ellenére, a jövedelemhez viszonyítva a villany- és gázszámlákat az látható, hogy kiegyenlítésük jóval nagyobb terhet jelent a magyar főváros háztartásainak, mint sok más, az itteninél jelentősen magasabb tarifát fizető európai fővárosi családnak.
Bár a budapesti lakossági áram- és gázárak a legalacsonyabbak között vannak a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által vizsgált európai városok között, a jövedelmi helyzetet is figyelembe véve a magyar főváros háztartásai már egyáltalán nincsenek ilyen kedvező helyzetben.
Budapesten a legalacsonyabb a lakossági gázár az Európai Unió, illetve a régió fővárosai közül, míg az áramárak az ötödik legalacsonyabbak a magyar fővárosban. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által közölt, euróban számolt tarifákon alapuló összehasonlítás szerint egy átlagos budapesti háztartás áram- és gázszámlái a jövedelmek 4,1 százalékát viszik el, ezzel a relatív hazai rezsiterhek alapján már sokkal inkább a középmezőnyben állunk az EU-ban.
Az áramszolgáltatók Európa egyre több országában vezetik be az úgynevezett dinamikus árazást. Ez azt jelenti, hogy olcsóbb áramot kínálnak akkor, amikor nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre a nap- és szélenergia. Az eljárás lényege, hogy miután a megújulók termelése nem szabályozható, a háztartás fogyasztása igazodik a villamos energia nagykereskedelmi piaci kínálat alakulásához. Ez egyben hozzájárul a villamosenergia-rendszer kiegyenlítéséhez, növeli az energiahatékonyságot, támogatja a megújulók terjedését, ráadásul jelentős megtakarítást kínál a fogyasztóknak.
Felemásan alakulnak az utóbbi időszakban a magyarországi lakossági áram- és gázárak; míg abszolút értelemben a hazai szabályozott tarifák egyértelműen a legalacsonyabbak közé tartoznak az EU-ban, a jövedelmekhez viszonyítva már nem ilyen kedvező a kép. Amennyiben pedig a trendeket tekintjük - rezsicsökkentés ide, rezsicsökkentés oda, a hazai árváltozások egyáltalán nem tartoznak a legkedvezőbbek közé Európában. Az elmúlt években a rezsicsökkentés már nem tudta érdemben mérsékelni a hazai lakossági terheket, noha a piaci folyamatok alapján úgy tűnik, erre lett volna lehetőség.
Fogyasztóként kevesen tudják, mit is fizetünk pontosan, amikor befizetjük a villanyszámlánkat, azaz miből is tevődik össze az áram ára. Milyen hatással van/volt az árakra a teljes piacnyitás, és mennyire számít drágának a villamosenergia Magyarországon?
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Avgyijivkától nyugatra.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
