A devizahiteles mentőcsomagról megjelenő hírek várhatóan fokozott volatilitást okoznak a következő hónapokban a magyar eszközök piacán és a mostani optimista árazásokra tekintettel a Morgan Stanley óvatosabbá vált a magyar piacokkal kapcsolatban a ma kiadott magyar piaci elemzésében.
Oroszország azt reméli, hogy Ukrajna rendezi pénteken esedékes, féléves kamatfizetését a Kijev által decemberben kibocsátott, és Oroszország által lejegyzett 3 milliárd dolláros eurókötvény után.
Nemcsak szavakban, hanem tettekben is megnyilvánul az, hogy a Franklin Templeton alapkezelő szakemberei szeretik a magyar állampírokat - legalábbis ez derül ki abból, hogy a külföldiek forintalapú magyar állampapír állománya az utóbbi hetekben ismét határozottan emelkedett.
Jövő héttől hat magyarországi banknál is meg lehet majd vásárolni a hirtelen népszerűvé vált Bónusz Magyar Államkötvényt (BMÁK), illetve öt hitelintézet az inflációkövető lakossági állampapírt: a Prémium Magyar Államkötvényt (PMÁK) is forgalmazza majd - írja a Világgazdaság.
A csökkenő banki kamatok alaposan felkavarták az állóvizet befektetési szokásaink terén. Az évtizedekig verhetetlennek tűnő bankbetétekből százmilliárdok áramlanak új befektetési formák felé. A magasabb hozammal kecsegtető befektetések gyűjtőhelye a Portfolio Online Tőzsde, ahol pénzét befektetheti részvényekbe, befektetési alapokba vagy akár állampapírokba is.
Az orosz pénzügyminisztérium szerdán már a harmadik egymást követő héten dobott piacra kötvényeket a belföldi piacon az előző hat hét kihagyása után, amit akkor a "kedvezőtlen piaci körülményekkel" indokolt.
Hosszú idő után újra közel került az euró-forint árfolyam a 300-as szinthez. Közben a magyar állampapírokat úgy viszik, mint a cukrot. Milyen főbb hazai és külföldi okok állnak e mögött? Meddig folytatódhat még a kamatcsökkentés? Milyen hatással járhat a Magyar Nemzeti Bank új programja? Erősödhet-e még tovább a forint, vagy most érdemes eurót venni? Mindeközben nem mehetünk el szó nélkül a nemzetközi folyamatok mellett sem! Mire érdemes most figyelni a globális gazdaságban? Tényleg mindent be fog vetni az EKB? Mi lesz így az euróval? Milyen főbb devizakeresztek felé érdemes kacsintgatni? A két meghívott előadó segítségével ezeket a kérdéseket járjuk körül és természetesen ezúttal is lesz lehetőség kérdésekre.
A közelmúltbeli magyar gazdaságpolitikai bejelentések mellett történelmi mélypontra, vagy annak közvetlen közelébe süllyedtek a különböző futamidejű magyar állampapír hozamok. Hétfői piaci körképünkhöz hasonlóan pénteken délután is körbekérdeztünk a piacon, hogy ki mit gondol és két szakértő válaszai lényegében ugyanazt tartalmazták: a hozamcsökkenési sorozat érdemi folytatódása helyett lassan már inkább emelkedés várható, főleg a hosszabb futamidejű hozamoknál.
Az általános nemzetközi tapasztalatok szerint a magas külföldi részarány kiélezett helyzetekben növelheti az adott ország állampapírpiacának sérülékenységét, míg a hazai szereplők jelenléte inkább a stabilitás irányába hat. Magyarországon a külföldiek állományának a válság során látott gyors leépülése is rámutatott a magas nem rezidens állományban rejlő kockázatokra. Az elmúlt időszakban a javuló fundamentumok mérsékelhették az ehhez kapcsolódó kockázatokat. Emellett az utóbbi években a korábbiaknál valamivel stabilabb befektetői bázis épülhetett ki, ami a magas külföldi állomány jelentette kockázatokat szintén tompíthatja. Nemzetközi összehasonlítás alapján hazánkban a bankrendszer részarányának növekedésére van tér. Az alábbiakban Horváth Dánielnek, a Magyar Nemzeti Bank munkatársának elemzését közöljük.
Bő két éve a leglassabb ütemben, mindössze 12 milliárd forinttal nőtt májusban a lakossági állampapír állomány - derül ki az Államadósság Kezelő Központ mai közleményéből. Fontos gyorsan hozzátenni, hogy ez egy technikai hatással függ össze, és ha ettől eltekintünk, akkor továbbra is azt látjuk, hogy lelkesen veszi a lakosság a számára kínált különböző papírokat. Emiatt a teljes lakossági állampapír állomány most már átlépte a 1900 milliárd forintos határt. Így igencsak megközelítettük a 2000 milliárdos lélektani szintet (május végére ezt akár el is érhetjük) és egyúttal lendületesen haladunk afelé, hogy a teljes államadósság egytizede lakossági "kezekben" legyen.
A KBC múlt héten közzétett gyorsjelentéséből kiderült, hogy a belga jegybank felügyeleti előírása alapján a jövőben nulla feletti súllyal szerepelteti a kockázatokkal súlyozott eszközérték (RWA) számítása során a magyar (és belga, cseh, szlovák) állampapírokat. A lépés magyarországi hatásaival kapcsolatban kérdeztük meg a K&H-t.
A Templeton Alapkezelő mai lépése, illetve a friss gazdaságpolitikai jelzések alapján kiemelt fontosságú az, hogy a piac hogyan értékeli a kereteket és a további állampapírpiaci kilátásokat. Alábbi gyors értékelésünk szerint most kevésbé valószínű, hogy olyan jellegű negatív reakciók alakulnának ki, mint amelyekre 1-2 évvel ezelőtt jó esély mutatkozott volna. Sőt, elképzelhető, hogy jelentősebb zavarok nélkül tudja az alapkezelő "egészségesebb" szintre mérsékelni magyarországi kitettségét, ha valóban ezt szeretné elérni. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy valóban ez lenne a célja. Az extrém mértékű ukrán állampapírpiaci fejlemények és a saját alapjaiból történt tőkekivonás mellett ugyanis még növelte is a meglévő hatalmas kitettségét keleti szomszédunk piacán.
Minden idők legnagyobb egynapi állampapír visszavásárlását hajtotta végre ma az Államadósság Kezelő Központ, hiszen az idén augusztusban lejáró kötvényből (2014/D) az 5 milliárdos keretre felajánlott 145,8 milliárd forintnyi (!) mennyiségből 142,1 milliárd forintnyit elfogadott. A visszavásárlási aukció rendkívüli volumene, az aukción részt vett szereplők száma és az adott papír tulajdonosi szerkezete alapján igen nagy az esély arra, hogy a Templeton Alapkezelő adott vissza ma nagy tételben ebből a papírból. A fejleménnyel párhuzamosan a forint kicsit gyengült, igaz vele együtt ugyanezt láttuk a török líránál is. Egyelőre nem tudjuk, hogy a Templeton ténylegesen csökkentette magyarországi kitettségét, vagy a mai aukción visszaadott papírral párhuzamosan más futamidejű papírokban elkezdett "betárazni".
A délelőtti aukciókon tapasztalt igen erős vételi érdeklődés miatt mindhárom államkötvény lejárat kapcsán meghirdetett délutánra nem-kompetitív tendereket az Államadósság Kezelő Központ, és ezeken csaknem az összes keretet igényelték az elsődleges forgalmazók. Emiatt a délelőtti aukciókkal együtt ma több mint 100 milliárd forintnyi forrást vont be az ÁKK, ami ritka esemény az elmúlt évek alapján.
Miután a Magyar Nemzeti Bank múlt csütörtökön a forintalapú állampapírpiac keresleti oldalát megtámogató intézkedéssorozatot jelentett be, az állam finanszírozását végző Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) felügyelő szerve, a Nemzetgazdasági Minisztérium az adósságfinanszírozási keretek módosítására utaló jelzést tett ma.
A monetáris lazítás összetett formájára utal a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön bejelentett intézkedéscsomagja és ha ebből indulunk ki, akkor a tankönyvi összefüggések alapján a forintra nehezedő gyengülési nyomásról, valamint az állampapír hozamokra leszorító hatásról beszélhetünk. Ha gyakorlati oldalról közelítjük meg a kérdéskört, akkor lényegében ugyanezen irányokat tudjuk megjelölni a két eszközosztály kapcsán. Amint azonban csütörtöki elemzésünkben már hangsúlyoztuk: nagyon sok múlik majd azon, hogy az MNB "csomagja" milyen mértékben tudja megváltoztatni a bankok magatartását, azaz milyen összegek mozdulnak meg a forintalapú állampapírpiac felé.
Bár helyesnek mondható az MNB célja, az ország külső sérülékenységének csökkentése, ám a csütörtökön bejelentett jegybanki intézkedések nem biztos, hogy célt érnek, és az sem egyértelmű, hogy jelentős átrendeződés következik be hatásukra a hazai állampapírpiacon - derül ki az MTI által két magyar piaci szakértővel készített körképből. A tegnapi bejelentéssel kapcsolatban írt Portfolio.hu elemzés (amely a bankok magatartásával kapcsolatos kérdőjeleket is tartalmazta), illetve az első londoni elemzői vélemények alábbi cikkeinkben olvashatók:
Tartalmában és hatásában is komplex intézkedéscsomagot jelentett be ma reggel a Magyar Nemzeti Bank, amely több legyet üt egy csapásra . A fő célt, az állam külső pénzügyi sérülékenységének csökkentését - amelyet már az egy éve bejelentett Növekedési Hitelprogrammal is kitűzött - ugyanis úgy érheti el, hogy az ehhez vezető lépésekkel több részcélját is kipipálhatja. Így például "kiűzheti" a külföldi bankok pénzét az irányadó jegybanki eszközből, a nyereségességet szolgálva zsugoríthatja a mérlegét, a bankrendszert pedig ráveheti arra, hogy az eddiginél is több állampapírt vegyen. Ezáltal az államadósság finanszírozása az eddigieknél is intenzívebben fordul majd a hazai, forintalapú források felé. Ha mindezen részcélokat zökkenőmentesen sikerül teljesíteni, akkor az MNB a bankrendszer általnos likviditástöbbletét arra fordíthatja, hogy az ország sérülékenysége csökkenjen.
A nemzetgazdaság magas bruttó külsõ adósságának és így a magas refinanszírozási igénynek a mérséklése a fõ célja a Magyar Nemzeti Bank által ma reggel bejelentett, összetett hatású intézkedéscsomagnak, amelynek sikeres végrehajtásával csökkenhet az ország külsõ pénzügyi sérülékenysége. Az intézkedéscsomag az állam belsõ (forintalapú) finanszírozás irányába való elmozdulását segítheti elõ azáltal, hogy az MNB irányadó eszköze kéthetes kötvénybõl kéthetes betétté alakulna, ez pedig mintegy 600-1000 milliárd forintnyi pénz megmozdulását érné el fõként az állampapírpiac irányába, leszorító hatást kifejtve a hozamokra.
Fontosabb részletek
Legalább nettó 250 milliárdnyi forintalapú állampapírtól szabadulnak majd meg szeptember végéig egyes külföldi befektetők amiatt, mert két rendkívül fontos feltörekvő kötvénypiaci indexben Kolumbia súlya jelentősen nő - következtethető ki a JP Morgan napokban közzétett döntéséből. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg is másfél éves mélypont körül lévő állományhoz képest további, akár 5%-kal mérsékelhetik majd egyes külföldi alapkezelők a magyar papírokban meglévő kitettségüket. Ez érzékenyen érintheti az egész évre megfogalmazott államadósság finanszírozási stratégiát is. Mindezek tükrében nem véletlen, hogy a napokban Orbán Viktor kormányfő is megerősítette: az eddigieknél is hangsúlyosabban kell majd a magyarországi (lakossági) befektetők felé fordulni a finanszírozás terén.
Az iváncsai dolgozók úgy tudják, hétfőn folytatódnak az elbocsátások.
Ő lesz Oroszország új védelmi minisztere.
76 résztvevő ellen indult eljárás.
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
Valami felfelé húzza az árakat.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
