• Megjelenítés
FONTOS Nemcsak pápát, uralkodót is választanak a Vatikánban – Ezt kell tudni a világ legkisebb országáról

Elemzés

Ezért kellett Varga második csomagja (2.)

Több fontos bevételi tételben látható lényeges elmaradás az idei költségvetésben, amely a 2014-es büdzsére is negatívan hat. Ezért a Költségvetési Felelősségi Intézet szerdán bemutatott friss anyagában úgy kalkulál, hogy idén 3% lehet a költségvetés hiánya (szemben a kormány 2,7%-os céljával), míg jövőre 3,8% lehet a deficit. Vagyis a május végi (második Varga-csomag figyelembe vétele nélkül nézett) állapot szerint 430 milliárd forintos lyuk tátong a 2014-es költségvetésben a 2,4%-os eredeti célhoz képest. A KFIB technikai kivetítésének szomorú üzenete, hogy 80% felett ragad az államadósság. Romhányi Balázs az elemzést bemutató beszélgetésen rámutatott: a május végi állapot szerint nincs mozgástér a költségvetésben az esetleges növekedésösztönzésre, a második Varga-csomag az elcsúszások kezelésére szolgál. Számításaik szerint a második Varga-csomag 70 milliárd forinttal javíthatja a költségvetés egyenlegét. Ha a kormány a belső tételeket nominálisan szinten tartja jövőre és végrehajtja a második Varga-csomagot, akkor 240 milliárd forinttal javítja a 2014-es büdzsé helyzetét.

Nélkülözhetetlen a kutatók itthon tartása (Interjú)

Rendkívül drága egy gyógyszer kifejlesztése, és így a válságnak közvetett módon van hatása a kutatás-fejlesztésre - fejtette ki a Portfolio.hu-nak adott interjújában Dr. Szombathelyi Zsolt. A Richter Gedeon kutatási igazgatója a tevékenység bonyolultságát kifejezendő elmondta: az Egyesült Államokban jelenleg törzskönyvezés alatt álló cariprazine kifejlesztése 14 év után jutott el az utolsó szakaszba. Megítélése szerint Magyarországon a kutatóhelyek fennmaradása és a kutatók megtartása nélkülözhetetlen, ebből táplálkozik a Richter is. Beszélt arról is, hogy a gyógyszergyártónál 1000 ember dolgozik a K+F területén, és ennek túlnyomó többsége Budapesten tevékenykedik.

Túl sokan álltak be egyetlen magyar bank ernyője alá

Mintegy 15%-os részesedést szereztek a takarékszövetkezetek a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának 1. pillérében. A 64 milliárd forint körüli összeg jóval nagyobb, mint amekkorát a kkv-hitelpiacon meglévő részesedésük alapján kaptak volna a takarékok. A Portfolio.hu értesülései szerint ennél még nagyobb lett volna a takarékszövetkezetek igénye, ám közülük sokan a technikai jellegű elosztási szabályok miatt nem kapták meg a teljes igényelt összeget. Pedig a jegybank egyik célja épp az ő helyzetbe hozásuk lett volna. Különösen a Takarékbank mint ernyőbank alá tartozó takarékok és magyar tulajdonú kisbankok egy része kapott így kevesebbet, ugyanis közöttük valamiért egy közös kvótát osztották szét.

Néma jegybankárnak a piac sem érti a szavát

Úgy tűnik, hogy a világ jegybanki alkalmazottjai egyre nehezebben tudják átadni üzeneteiket, és sokszor ellentétes nézetek válnak meghatározóvá. Ben Bernanke, a Fed elnöke a jegybanki lazító program kivezetésével kapcsolatos piaci várakozásokat próbálja a megfelelő útra téríteni, de egyelőre úgy tűnik, nem hisz neki a piac - írta meg a Portfolio.hu múlt pénteken. Haruhiko Kuroda, japán jegybankelnök reflációs programja is balul látszik elsülni egyelőre, a kötvényhozamok emelkednek. Szerda este ismét a Fed elnökének szavaira figyelhet a piac. A kérdés, hogy a program kivezetésével kapcsolatban tud-e meggyőzőbben kommunikálni az elnök. A választ majd a határidős piac mondja meg.

Árvíz után a magyar biztosítók - Itt a növekedés?

A heterogén magyar biztosítási piacon nagyon nehéz változásokat elindítani az értékesítésben, de előbb vagy utóbb hozzá kell kezdenünk - mondja Yann Ménétrier, a Groupama Garancia vezérigazgatója. A biztosítóvezér továbbra is elképzelhetőnek tartja, hogy kisebb társaságok kivonulnak a magyar piacról, ugyanakkor a biztosítási adó piactorzító hatásai szerinte még nem nagyon látszódnak. A biztosítónál az első negyedévben jól teljesítő életbiztosítások mellett a balesetbiztosítások és a casco növekedésében bíznak.

Derült égből Varga-csomag - Csak minek?

A ma bejelentett költségvetési kiigazítási csomag erősíti a gyanút, hogy a költségvetés - a tavalyi példás fegyelem ellenére - folyamatos kihívásokkal küzd. Ezúttal már közvetlenül a lakosság pénztárcáit érintő intézkedések születtek, ám ezzel együtt sem látszik, hogy a növekedési potenciált javítaná a program. Éppen ezért, amennyiben mégsem a költségvetés bajaira, hanem új költekezésre kell a pénz, akkor sem látszik a hasznok és költségek pozitív egyenlege.

Így végezné ki a készpénzt az MNB

Radikálisan korlátozó, szigorúan előíró és kedvezményekkel ösztönző javaslatokkal is előállt az MNB az idei fizetési rendszerről szóló jelentésében, hogy minél többen és minél többször használjanak elektronikus fizetési módokat a készpénz helyett. A jegybank évek óta küzd ezért a célért, mivel optimális esetben becsléseik szerint évente több mint 100 milliárd forint lenne megtakarítható a készpénzmentesítéssel. Az MNB szerint a készpénzes fizetésekre felső határt kellene meghatározni, a kártyaelfogadást kötelezővé kellene tenni, a bankközi jutalékot már 2014 elejétől korlátozni kellene. A sárga csekk is főellenség, az elektronikus számlafizetést lehetővé tévő rendszerek segíthetnek a legyőzésében.

Stabil Törökország nélkül Európa jövője is veszélybe kerül

A Törökországból érkező nyugtalanító hangok az "arab tavasz" árnyékában újabb elemmel gyarapítják az Európa jövőbeni energiabiztonsága körüli kérdéseket. Törökország az EU számára kulcsfontosságú szerepet tölt be az új gázforrások becsatolása szempontjából, megkerülhetetlen hídként fekszik a Kaszpi-térség ásványkincsei és Európa felvevő piaca között. A Déli Energiafolyosó irányát meghatározó döntés június végén várható, vagyis heteken belül eldőlhet, hogy a Magyarország számára kedvezőbb Nabucco, vagy a Dél-Olaszországot célzó TAP-gázvezeték épülhet meg. Akármelyik kezdeményezésre is esik az azeri gázt felkínáló Shah Deniz konzorcium választása, stabil Törökország nélkül egyik sem életképes.

Kína rántja magával a világot?

Sűrűsödnek a hírek a kínai gazdasági lassulással kapcsolatban, az elmúlt évek globális növekedési motorjának lefulladása más régiókat is magával ránthat, ez pedig a részvény- vagy a nyersanyagpiacokon is korrekciót hozhat. A kínai részvényekben már elkezdték árazni a lassulást, a hong kong-i Hang Seng tavaly szeptemberi szintekre esett, de a belső kínai részvénypiacok is egyre csúnyább képet festenek. Az alábbiakban azt vizsgáltuk meg, hogy mi áll az ország és az egyes szektorok gyenge teljesítménye mögött.

Friss banki rangsor: mitől robbant szét a mezőny?

Közel 50%-kal emelkedett az elmúlt egy évben az OTP árfolyama, az Erste Banké még nagyobb mértékben. A többi régiós bank lemaradt tőlük. Fundamentális értelemben azonban a lengyel bankok továbbra is jóval erősebbek, az OTP és az Erste erősödése inkább a korábbi tőzsdei alulteljesítéssel magyarázható. Nettó kamatmarzsban ugyan továbbra is bivalyerős az OTP, és a betétgyűjtésben is szépen jön föl, a hitelportfólió minőségét tekintve viszont harmatgyenge. Az osztrák bankok mintha nem találnák a módját, miként hitelezzenek, és számos szempont alapján kettészakadt a mezőny. Régiós banki összehasonlítás az első negyedéves gyorsjelentések alapján.

Esik a forint - Új világ jön?

Másfél hónapos mélypontra esett ma a forint az euróval szemben, amely fejlemény elsősorban nem magyar okokkal függ össze, hanem azzal, hogy az amerikai jegybank felőli monetáris politikai változásokra készül a piac. Amint elmúlt napokbeli elemzéseinkben már rámutattunk: ez a folyamat nagyfokú változásokat (fog) okoz(ni) számos fejlett és feltörekvő piacon. Éppen ennek jeleit látjuk ma is, hiszen a tegnapi elemzésünkben különösen veszélyeztetettnek bemutatott országok kötvény- és részvénypiacai valóban komoly leértékelődési nyomás alatt állnak, ami magával rántja saját devizáikat is. Ezen változások alól a magyar piacok sem tudják kivonni magukat, amelyet bizonyos gyenge makrogazdasági fundamentumaink sem tesznek lehetővé, így összességében a kinti fejlemények fokozott veszélyt jelentenek a magyar eszközárakra. Ebben a helyzetben a Magyar Nemzeti Banknak érdemes még akkor is fokozottan óvatosnak lennie a kamatcsökkentési sorozattal, ha egyébként például a ma megjelent inflációs adatok engednék a további lazítást.

Nem ezzel hozza el a világvégét Matolcsy a bankoknak

Szűk két év után ismét új jegybanktörvénye lesz rövidesen Magyarországnak. A parlament honlapján pénteken megjelent törvényjavaslat a rendszerváltás óta nem látott jogkörökkel ruházná fel a Magyar Nemzeti Bankot. Lényege: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének eddigi feladatait is a jegybank látná el már október 1-jétől. A borítékolhatóan megszülető parlamenti döntésre nyilvánvalóan Matolcsy György elnöki kinevezése teremtette meg az alkalmat. Még mielőtt azonban bárki a jegybankelnök tomboló hatalommániájára vagy a bankok unortodox ihletésű leigázásának szándékára gyanakodna, le kell szögeznünk: szakmai érvek szólnak a lépés mellett, és az integráció - ha jelenleg nem is sürgető módon - indokolt lehet. Az igazán nagy kérdések azonban ezután sem az intézményi megoldáson dőlnek el.

Leáll a pénznyomda - Kiknek kell igazán aggódniuk?

Az elmúlt hetekben az egyik legfontosabb témává vált a globális pénz- és tőkepiacokon, hogy az amerikai jegybank mikor és milyen ütemben állíthatja le a tavaly ősz óta gőzerővel üzemelő pénznyomdáját, azaz eszközvásárlási programját. Amint kétrészes elemzésünk múlt csütörtöki részében bemutattuk: már eddig is jelentős pénz- és tőkepiaci mozgások alakultak ki a fejlett részvény- és kötvénypiacokon. Mai elemzésünkben azt járjuk körbe, hogy mely országok és eszközosztályok voltak az igazán nagy nyertesei eddig az olcsó pénz korszakának, és részben emiatt, részben makrogazdasági adottságaik miatt mely területeken van nagyobb esély a korrekcióra. Amint bemutatjuk: a magyar piacok nem feltétlenül az eddig beáramlott tőke mennyisége miatt lehetnek veszélyben, hanem sokkal inkább az ország gazdasági-pénzügyi sérülékenysége miatt.

Mai elemzésünk főbb megállapításai:

- az emelkedő amerikai hozamkörnyezet a fejlett és feltörekvő kötvény-, illetve részvénypiaci tőkeáramlási folyamatokban, valamint a devizaárfolyamokban lényeges változást hozhat
- az eddigi igen erős globális befektetői hozaméhség várhatóan csillapodik, illetve a következő időszakban valószínűleg jobban megvizsgálják majd a befektetők a vásárlandó eszközök fundamentumait
- az eszközosztályok közül valószínűleg a fejlett és fejlődő részvénypiacok, valamint a magas kamatozású európai és amerikai vállalati kötvénypiacok vannak a legnagyobb veszélyben
- az egyes fejlett piaci országok közül az elmúlt évekbeli erőteljes kötvénypiaci tőkebeáramlás esetleges megfordulása miatt Mexikó, Lengyelország, Csehország, Dél-Afrika, Törökország és Dél-Korea lehet a legveszélyeztetettebb, míg részvénypiaci értelemben Dél-Korea, India, és Brazília állnak a rangsor elején
- makrogazdasági szempontból a gyengébb külső/belső egyensúlyi pozícióban lévő országok vannak nagyobb veszélyben, így a kelet-közép-európai térségben Ukrajna, Törökország, Románia
- Magyarország esetén a magas állam- és külső adósság, a magas refinanszírozási igény, illetve a gyenge gazdasági növekedés a leggyengébb pontok
- ezeknek a gyenge pontoknak a jelentőségét a globális likviditásbőség eddigi időszaka elfedhette, de a következő időszakban ez is változhat.

Mennyire számít, hogy jó-e a kormányzás?

A konvergencia és divergencia egyszerre van jelen az Európai Unióban. Ráadásul ez mind az eurozónán belüli és azon kívüli országok esetében is igaz. Az optimális valutaövezetek elméletének endogén értelmezése kevéssé tűnik ma alátámasztottnak a perifériára szorult országok esetében. Magyarország kapcsán azt látjuk, hogy míg 2002-ben a visegrádi országok éllovasa voltunk, addig mára sereghajtókká váltunk. Mindezt jól tükrözi a kormányzati minőség alakulása 2002 és 2011 között. Amennyiben országunk valóban csatlakozni szeretne az eurózónához, jelentős fejlődést kell felmutatnunk a nemzeti szintű kormányzás területén, és meg kell erősítenünk mind formális, mind informális intézményeinket. Az európai szintű egységes kormányzás kialakítása reménytelen vállalkozás lehet, amennyiben a nemzeti szintű kormányzási rend és gyakorlat olyan mértékben eltér egymástól, mint ahogy azt ma látjuk. A kormányzás nehezen megfogható definíciója ettől függetlenül mérhető, a törésvonalak jól kirajzolódnak. Az itt mutatott teljesítmény pedig erős és szignifikáns kapcsolatban van az adott országok gazdasági teljesítményével. Benzes István és Rezessy Gergely "Felzárkózás és leszakadás Európában. A nemzeti szintű kormányzás eltérő minőségei" című tanulmányára támaszkodtunk, akik 30 európai országot vizsgáltak meg a kormányzás 10 dimenziójában.

Most épp nem látszik, de súlyos vízhiány fenyeget

Miközben ezekben a napokban a legtöbben a túl sok víz miatt aggódnak Magyarországon és Európában, addig a Föld teljes lakossága szempontjából sokkal inkább a vízhiány okoz gondot. A globális populáció növekedése és klímaváltozás hatásai mellett egyre inkább felértékelődik az édesvízkészlet.

Ennyit az unortodoxiáról

Az unortodox gazdaságpolitikai lépések kifejezetten kulcsszerepet töltöttek be a globális pénzügyi válság legsúlyosabb pontjain. Azt követően eredményességük már nehezebben megítélhető, de alapvetően elmondható, hogy a Fed mennyiségi lazítási programja kedvezően hatott (és hat) az USA gazdaságára. A pontos növekedési hatás okozati feltárása módszertanilag problémás lehet, de a direkt cél, a hozamok csökkentése egyértelműen sikerült. Ezen unortodoxia világra való tovagyűrűző hatása vegyes, de inkább enyhén kedvező képet mutat. Az USA által indukált sokkok jelentős kihatással vannak más országok növekedésére. Ennek a fő csatornája pedig az, hogy az amerikai piac központi szerepet tölt be a globális eszközárak alakulásában. Az USA első mennyiségi lazítási programja jelentős, 0,3 százalékos növekedési többletet eredményezett az ország kereskedelmi partnereinél. Az újabb körök már ennél egy sokkal mérsékeltebb eredményt mutatnak, ugyanakkor az IMF korábbi becslései szerint az USA egy százalékkal nagyobb gazdasági növekedése akár fél százalékos növekedési többletet is eredményezhetett egyes G20 országoknál.

Az USA mennyiségi lazításának harmadik szakaszának lassulásáról a korábbi cikkünkben olvashat. Jelen cikk a tovagyűrűző hatások hátterével foglalkozik, majd következő elemzésünkben a specifikus kockázatokról olvashat.

Betört az árvíz - Elmossa a biztosítókat?

A 2002-eshez hasonló, helyenként annál még nagyobb árvíz sújtja ezekben a napokban Magyarországot, Németországot és még néhány közép-európai államot. Az árvízvédelemre tett emberi erőfeszítések ellenére idén is többmilliárd eurós vagyoni kárra lehet számítani a természeti csapás miatt. A magyar biztosítók egyelőre nem adtak ki becsléseket, Csehországban viszont 86 milliárd forintnak megfelelő kárra számítanak a biztosítók csak a biztosított vagyonban, és már több mint tízezer kárbejelentést regisztráltak. A Nomura becslései szerint a mostani európai árvíz miatti kárkifizetések elmaradhatnak a 2002-estől, így a katasztrófa kezelhető méretű veszteséget okoz Európa biztosítóinak, és nem érinti drámaian az idei eredményvárakozásokat. Az alulbiztosítottság azonban komoly fejfájást okozhat az érintett területeken, a teljes gazdasági kár jóval nagyobb lehet a biztosítók veszteségénél.

Forinterősödésre számítanak a profik

Májusban is igen mozgalmas napjai voltak a forintnak, az euróval szembeni kurzus egy közel 14 forintos sávban ingadozott. A folytatást illetően a Portfolio.hu által megkérdezett alapkezelők hosszú távon optimistábbak lettek, igaz, pár hónapos időhorizonton nem számítanak számottevő elmozdulásra a hó végi értékhez képest. Ahogy a forint, úgy a MAX index 12 hónapos kilátásaival kapcsolatban is nőtt az optimizmus, míg rövid távon nem számítanak érdemi elmozdulásra.

Lassul az amerikai pénznyomda - Kezdjünk aggódni?

Az elmúlt hetekben az egyik legfontosabb témává vált a globális pénz- és tőkepiacokon, hogy az amerikai jegybank mikor és milyen ütemben állíthatja le a tavaly ősz óta gőzerővel üzemelő pénznyomdáját, azaz eszközvásárlási programját. Mivel a program az elindítása óta erőteljes hatásokkal járt a pénzügyi piacokon, így érthető a növekvő nyugtalanság, és a kialakult trendek megtörése. A Fed-program lassításának, majd leállításának időzítése a következő hónapok amerikai makroadatain múlik, ezért a piacok adatvezérelt üzemmódba váltottak, amely a következő hetekben is jelentős kilengéseket hozhat. A várhatóan tovább emelkedő amerikai állampapírpiaci hozamkörnyezet, illetve erősödő dollár azzal a veszéllyel is jár, hogy a feltörekvő piaci tőkebeáramlás lassul, illetve egyes országok esetén meg is fordul. Ez a kilátás Magyarország pénz- és tőkepiaci folyamatait is jelentősen befolyásolhatja: ugyan hozzánk nem özönlött a tőke az elmúlt években, de bizonyos szempontok alapján fokozottan sérülékenyek vagyunk.

Kétrészes elemzésünk első részének főbb megállapításai:

- az, hogy a Fed jegybankárai nyíltan beszélnek a program leállításáról, azt jelzi, hogy végéhez közeledik a rendkívül laza amerikai monetáris politika ötéves korszaka
- a program leállítása az amerikai gazdaság megerősödésével függ össze, ami javítja a globális gazdasági kilátásokat, így a döntésnek piaci értelemben kettős üzenete van
- kicsi az esélye, hogy a Fed szeptember előtt elkezdené lassítani az eszközvásárlási programját, az pedig esélytelen, hogy azt egy lépésben be is fejezné
- a lassított eszközvásárlás még mindig növekvő piaci likviditást, a program leállítása pedig huzamosabb ideig rendkívül magasan maradó likviditást jelent, így a piacokra eddig ható erők részben kitarthatnak
- a Fed első kamatemelésétől még messze, akár évekre lehetünk az amerikai gazdaság sérülékenysége, magas eladósodottsága miatt
- fel kell készülni egy több évtizedes amerikai hozamcsökkenési trend végére, illetve egy valószínűleg több éves dollárerősödési trend kezdetére.

Már nem annyira vonzó az OTP a profiknál

A májusi közel 6 százalékos emelkedést követően érezhetően megcsappant a Portfolio.hu által megkérdezett alapkezelők optimizmusa mind a rövid mind a hosszú távú kilátásokat illetően. A korábbi hónapokhoz képest ezúttal is az Egis kapta a legtöbb említést a kedvenc papírok tekintetében, igaz, az előző havi felméréshez képest csökkent a népszerűsége csakúgy mint az OTP-nek, melyet ezúttal a Richter is megelőzött.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Vészharang kondul: elképesztő számok mutatják a magyar gazdaság mélyrepülését
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility