Elemzés

Autógyártó nagyhatalom lettünk - De mikor teljesül Orbán célja?

Magyarországon az elmúlt években rohamléptekben fejlődött az autóipar, egymást érték a beruházások, fejlesztések. Legutóbb az Audi új gyárának avatására került sor, ahol Orbán Viktor arról beszélt, hogy egyre közelebb kerülünk ahhoz a célunkhoz, hogy Magyarországot régiós autóipari központtá tegyük. Ehhez adottak a feltételek, hiszen az autógyártók mellett hazánkban számos nemzetközi autóipari beszállító működik, az autómotorok gyártásában pedig már most is a világ élmezőnyébe tartozunk. Ahhoz azonban, hogy valóban régiós autóipari központtá válhassunk, az autógyártásban kellene felvenni a versenyt a régió éllovasaival, Csehországgal és Szlovákiával. Utánajártunk, milyen szerepet tölt be Magyarország a régió autógyártásában, és hol lehet az ország helye az autógyártás régiós ranglistáján, ha megvalósulnak a hazai gyártók várakozásai.

Elképesztő, mennyi adat létezik - Mire lehet felhasználni?

A Big Data jelenség, vagyis az egyre nagyobb, szinte kezelhetetlen méretű adatbázisok létrejötte a vállalatok számára egyrészt problémát, másrészt üzletileg kihasználható lehetőséget jelent. Elképesztő, szinte emberi ésszel felfoghatatlan mennyiségű adat keletkezik nap mint nap az interneten, a gépek közötti kommunikáció során és a magánhálózatok millióin. Az cégek adattárházaiban fellelhető óriási mennyiségű adattömegből üzletileg fontos információkat lehet kinyerni, ami segítheti például a csalások felderítését, a termékértékesítést, az ügyfélmenedzsmentet és a döntési folyamatokat. A vizuális analitikai megoldások is terjednek. Hogyan is működnek ezek a megoldások?

Tarolnak a gyógyszercégek a profiknál

Annak ellenére, hogy a hazai részvénypiac gyengén teljesített júniusban, a Portfolio.hu által megkérdezett alapkezelők mind rövid, mind hosszú távon optimistábbak lettek júliusban az előző felméréshez képest. A budapesti társaságok közül az alapkezelők körében a nagy kedvencek a gyógyszercégek, míg a Magyar Telekommal kapcsolatban egyre többen vélekednek pesszimistán.

Hiába a rezsicsökkentés, az árszint alig mozdul majd

Rezsidíjak, dohánycikkek, bankolási költségek - egy sor olyan lépése volt a kormányzatnak az elmúlt hónapokban, melyek az év hátralévő részében jelentősen megmozgatják az árakat. Bár az rezsicsökkentések több mint egy százalékponttal mérsékelhetnék azt inflációt, az egyéb intézkedések nagyjából vissza is hozzák azt.

Rendkívüli fejlemények a magyar piacon - Hogyan történt ez?

Több történelmi csúcs is megdőlt az utóbbi hetek feltörekvő kötvénypiaci tőkekivonása során, de ezzel párhuzamosan a magyar állampapír hozamok úgy ugrottak meg mintegy 150-200 bázisponttal, hogy közben a külföldi befektetők állománya stabilan rekord magas szintek közelében maradt. Ezen furcsaság mellett az is szokatlan volt, ahogy az állampapírpiaci derivatív termékek és az eszközpiacok viselkedtek az elmúlt hetek piaci turbulenciái alatt. Alábbi piaci körképünkben a legfontosabb magyarázatoknak jártunk utána és egyúttal azt is vázoljuk, hogy mi várható az állampapírpiacon a következő hetekben. Abban egyetértettek az általunk megkérdezett szakértők, hogy az a szintű globális hozaméhség, ami május elejéig jellemezte a piacokat, várhatóan nem tér vissza. Az óvatosság egyik oka az, hogy elképzelhető: folytatódik a tőkekivonás a feltörekvő kötvénypiaci alapokból. Amennyiben ez nagy mértéket öltene, akkor az a piaci szerkezetből adódóan feltehetően súlyosan érintené a magyar piacot, így akár a Magyar Nemzeti Bank is beavatkozásra kényszerülhet. Nagy kérdés, hogy ez a forintárfolyamot hogyan érintené, könnyen lehet ugyanis, hogy egy ilyen jegybanki beavatkozás inkább csak olaj lenne a tűzre.

Roham a bankoknál: tízezreknek kellene Matolcsy olcsó hitele

Követ hajított a Magyar Nemzeti Bank a hazai vállalati hitelezés állóvizébe, koncentrált támadást indítva a hitelszűke ellen. A bankárok egyik legfontosabb beszédtémája lett a nyáron a Növekedési Hitelprogram, ami nem véletlen: a program keretében nagyobb összegű kis- és középvállalkozási hitel kihelyezéséről kell dönteniük három hónap leforgása alatt, mint eddig a teljes vállalati üzletágban. A hitel olcsósága miatt a vállalkozások is aktívan érdeklődnek, közülük jelenleg 43 ezer rendelkezik banki hitellel, devizahitele viszont csak 11 ezernek van. A program egy takaréklángon égő banki tevékenységbe lehel most életet.

A túlzott deficit eljárás két tanulsága

Mint az általános iskolában a notórius rossz gyereket, hosszú várakoztatás után a múlt héten Magyarországot kiengedték a sarokból. Az Európai Unió nem engedett az elveiből. Igaz, az elmúlt 9 év során más országok is ott voltak velünk a sarokban, sőt egyesek még most is ott állnak, de addig bennünket is ott tartottak, amíg nem vittük le a deficitet 3% alá. Egyetlen más ország sem töltött annyi évet a sarokban, mint mi. Az EU-t nem hatotta meg sem a politikai következmények miatti könyörgés (2004-2009), sem a 2/3-os parlamenti felhatalmazásra való hivatkozás (2010 ősz), és az az elvi kritika sem, amelyet több magyar szakértő a négy maastrichti kritérium értelmetlenségéről, ad hoc jellegéről számos befolyásos fórumon előadott. Brüsszel egy számhoz ragaszkodott, de ahhoz kő keményen. És persze nem csak az EU volt kemény, de szigorú ítéletet mondtak a magyar eszközök aktuális értékéről a piacok és a független minősítő intézetek is.

Így változik az élet július elsejétől!

Hétfőtől, azaz július elsejétől ismét jelentős változások köszöntenek ránk. Ettől a naptól indul el a nemzeti dohányboltok rendszere, valamint startol az elektronikus útdíj. Közvetlenül érinti emellett az embereket, hogy olcsóbbak lesznek a roaming díjak az Európai Unión belül. Ezen kívül a Polgári Törvénykönyv bizonyos rendelkezései is módosulnak. Alig hogy hozzászokunk ezekhez a változásokhoz, augusztus elsejétől továbbiak jönnek, ekkor lépnek életbe ugyanis az adóemelések.

Fejvesztve menekülünk bankbetétünkből

Májusban már 4%-nál is kisebb kamatot fizettek a bankok egy átlagos, újonnan lekötött bankbetétre. Nem véletlen, hogy újabb százmilliárd forinttal csökkent a lakossági bankbetétek állománya egyetlen hónap leforgása alatt az MNB ma közzétett adatai szerint. A lakáshitel-piacon viszont mintha megmozdult volna valami: 13,6 milliárd forintnyi új lakáshitelt vett fel a lakosság májusban, ami 15%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A lakáshitelek THM-je viszont még most is elég magas: piaci kamatozás mellett 10%-ot kell fizetni értük, igaz, állami kamattámogatás mellett már a 6%-os szint is megközelíthető.

A szomszédnak is sikerült - Hogyan tovább?

Hétfőn Horvátország csatlakozásával a jelenlegi 27-ről 28-ra nő az uniós tagállamok száma. Annak ellenére, hogy a turizmus virágzik, a gazdaság évek óta recesszióval és súlyos költségvetési problémáktól küzd. Az adósságválság miatt jelentősen visszaestek a beruházások és export, és előreláthatólag a csatlakozás kedvező hatásai is csak hosszabb távon lesznek érezhetők. Horvátország célja, hogy mielőbb bevezesse az eurót, de valószínűleg még éveket várnunk arra, hogy nyaralásunk során euróval fizethessünk. A közelgő csatlakozás ellenére a tavaszi hónapokban folyamatos eladói nyomás volt a horvát részvénypiacokon. A zágrábi tőzsdeindex közel 10 százalékot esett március közepe óta. A teljes tőzsdei forgalom a Hrvatski Telekom papírjainak piacán volt, míg a magyar nagytulajdonossal rendelkező INA csupán a forgalom alig 4 százalékáért volt felelős.

Mit szeretne a takarékszövetkezetektől a kormány? (Interjú)

Több százmilliárd forintnyi hitel nyílhat meg a vidéki Magyarország számára a takarékszövetkezetek átalakításával - mondta el a Portfolio.hu-nak adott interjúban Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, aki a kormány részéről a "Szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról" szóló törvény előadója. A tárcavezető szerint a takarékszövetkezeti szektort nemcsak megerősíteni kellett, hanem segíteni is abban, hogy nyugat-európai mintáknak megfelelően, hatékonyan működjön, és valóban ellássa a vidék bankjának szerepkörét.

Sokat veszít Magyarország - Nagy lehetőség úszott el

A Nabucco bukása nem csak arról szól, hogy lesz-e olcsóbb gáz Magyarországon, a vezeték alapvető fontossággal bírt volna a térség gazdasági-politikai önrendelkezésének erősítésében. A projekt nélkül továbbra is fennmarad Kelet-Közép-Európa nagyarányú orosz gázfüggősége, miközben az azeri gázforrást elnyerő TAP-vezeték egy olyan piacot céloz meg, ami a Nabuccón keresztül is elérhető lett volna.

Ebből költekezhet Orbán és Varga

Idén és jövőre is 3% alatt maradhat a magyar költségvetés GDP-arányos hiánya - ez olvasható ki a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön közzétett inflációs jelentéséből. A jegybank szakértői szerint az elmúlt hónapokban romlottak az államháztartás folyamatai, azonban a bejelentett intézkedések (a két Varga-csomag) ennél nagyobb mértékben javítják az egyenleget. Vagyis ez burkoltan azt is jelenti, hogy a kormánynak lesz mozgástere a költségvetésben, főleg 2014-ben, épp a választás évében. Az MNB friss elemzése kedvező képet fest az államadósság alakulásáról: idén 79%-ra, jövőre 78% alá csökkenhet az adósságráta.

A fél világ csodájára jár a pesti e-jegyrendszernek

A BKK olyan elektronikus jegyrendszer bevezetésére készül, amely még nemzetközi összehasonlításban is nagy dobásnak számít. Az érintésmentes kártyás fizetés lehetősége a tömegközlekedésben már sok országban és fővárosban elérhető, azonban szerver alapú megoldás csak Londonban működik egyelőre. Ennek a legfőbb újdonsága, hogy bankkártyákkal is lehet majd utazni. A tervezett szupermodern rendszer ráadásul olcsóbb, de legalábbis nem drágább, mint a kártyaalapú rendszerek, ugyanakkor rugalmasabb, nyitottabb. Utóbbi azt jelenti, hogy hosszú távon fejleszthető, és támogatja a különböző rendszerek közötti átjárhatóságot is.

Itt a döntés - Már érett a takarékok reformja

Bár korábban a kormányzat egyértelműen kinyilvánította szándékát, hogy a takarékszövetkezeti szektornak nagyobb szerepet adjon a magyar gazdaság finanszírozásában, a nagy dobás elmaradt. Egészen mostanáig. A ma beterjesztett törvényjavaslat fontos változásokat hoz az egész iparág szervezettségében és integrációjában jelentősen megerősítve a Magyar Takarékbank szerepét, s egyetlen új integrációt hoz létre kötelező integrációs tagsággal. Az új struktúra huszáros rohammal kezeli a szektor jelenlegi hatékonysági, szervezetlenségi, intézményvédelmi problémáit. Elsőre eléggé lendületesnek és radikálisnak tűnnek a kormányzati szándékok, de a szokásos hőbörgés helyett érdemes nekünk is figyelmet szentelni arra, hogy mi válthatta ki ezt a precíziós atomtámadást.

A kínai elvonókúra megviselheti az egész világot

Kína rákapott a hiteldrogra, és most le kell jönnie róla, nincs más választás - mondja Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Akár tartósan alacsony lehet a kínai gazdasági növekedés, ez pedig jelentős változásokat hozhat a világ tőkepiacain is. Az új kínai növekedési modell nem születik meg könnyen, de azért korai lenne elővenni az összeomlás-forgatókönyveket.

Friss adatok: totális bukásra állnak a frankhitelek

Az euró többnyire 290 és 300 forint között, a svájci frank pedig 235 és 245 forint között hullámzott az év első felében. A jen viszont erőteljesen gyengült a magyar fizetőeszközzel szemben, kedvező helyzetbe hozva a jenhiteleseket. A friss árfolyammozgásokat, illetve az árfolyamrögzítést is figyelembe véve vajon jobb lett volna inkább forintban eladósodnia a sok százezer devizahitelesnek? Ezúttal is megvizsgáltuk a kérdést pusztán a törlesztőrészletek szempontjából. Az alábbi fő következtetésekre jutottunk:

- egyre több olyan devizahitel található az átlagos kamatozásúak között is, amelyek rosszabb választásnak bizonyultak a piaci forinthitelekkel szemben az eddig kifizetett törlesztőrészletek alapján
- ez leginkább a 2008 nyarán, nagyon erős forint mellett eladósodottakra igaz
- a devizahitelesek közül általában a jen- és euróhitelesek fizették ki eddig a legkisebb törlesztőrészletet, most pedig a jen gyengülése miatt a jenhitelesek állnak a legjobban
- az árfolyamgát az euróhiteleseknél a válság előtti, a frankhiteleseknél pedig a 2009-es szint közelébe hozza le a törlesztőrészletet, míg a jenhiteleseknél (amíg a gyűjtőszámla nem nullázódik le) megemeli azt.

Bántják a magyar kötvényeket

A péntek reggeli kereskedésben folytatódott a magyar állampapírok gyengélkedése, kezdésként egyből 10-15 bázisponttal kerültek feljebb a hozamok. Így a csütörtöki fejleményekkel együtt már összesen 40-50 bázispontos hozamemelkedés következett be. Állampapír-piaci kereskedők elmondása szerint a piac már teljesen kiárazta a kamatcsökkentést, a kérdés, hogy erre mit lép a magyar jegybank és tud-e hitelesen vágni.

Magyarország lekerül az uniós szégyenpadról

Az Európai Unió pénzügyminiszteri pénteki ülésükön úgy döntöttek, hogy Magyarország ellen is megszűnik a 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárás. Az Ecofin által közzétett hivatalos dokumentum szerint Olaszország, Lettország, Litvánia és Románia is lekerülhet az EU szégyenpadjáról. Varga Mihály Luxemburgban a döntés kapcsán azt közölte, hogy a pozitív döntésben benne van az elmúlt három év munkája. Hangsúlyozta: a kormány azon lesz, hogy az ország a következő hónapokban se csússzon vissza a deficiteljárásba. Orbán Viktor is megszólalt az ügyben, szerinte Magyarország megnyerte ezt a csatát.

Lakossági őrület: mégis hová menekülünk a bankbetétekből?

Egy éve még 7%-ot adtak, ma már alig 4%-os kamatot fizetnek a bankok egy átlagos lekötött forintbetétre. A háttérben elsősorban a jegybanki alapkamat csökkenése áll. A tartós kamatcsökkenés "megbosszulja" magát: az elmúlt egy évben megakadt a bankbetétek növekedése, sőt 35 milliárd forinttal csökkent is az állományuk. A háztartások teljes megtakarítása így is növekedett, csak máshol: az állampapírokban és befektetési alapokban heverő pénz összesen 1255 milliárd forinttal nőtt egy év alatt. Elemzésünkben érdekes ábrákon mutatjuk be a megtakarítások látványos, de drámainak egyelőre nem mondható átrendeződését.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Aszódi Attila: mi vezetett a történelmi áramszünethez az Ibériai-félszigeten?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.