• Megjelenítés

Elemzés

Ezért fontos a kormánynak a rezsicsökkentés

Az országgyűlési választásokat megelőzően rendre előtérbe kerül a földgáz árának kérdése, amely többnyire a voksolás közeledtével politika hisztériába csap át. Az alábbiakban azt igyekszünk bemutatni, hogy miért kiemelten fontos a földgázkérdés Magyarországon, milyen adottságokat kell figyelembe vennie a mindenkori kormányzatnak a gázszolgáltatással kapcsolatos kérdések rendezése során, és hogy milyen feszültségek jelentkeznek jelenleg a magyar társadalmon belül a gázellátással összefüggésben.

Mely cégek távoznak a hazai tőzsdéről?

Februárban tette közzé az AAA Autó a rendkívüli közgyűlésére vonatkozó meghívóját, melyből kiderült, hogy a társaság prágai és budapesti tőzsdékről történő kivezetéséről fognak szavazni. Mivel a nagytulajdonos részesedése a tőkepiaci törvény által a jóváhagyáshoz szükséges minimumot eléri, így valószínűsíthetően elfogadásra kerül majd a javaslat. Az alábbi cikkünkben annak jártunk utána, hogy a budapesti börzén az alacsony közkézhányaddal rendelkező társaságoknál, ha esetleg a kivezetés mellett döntenének a nagytulajdonosok, akkor milyen feltételek mellett kerülhetne arra sor.

Milliárdos fizetések - A magyar cégvezérek is túl sokat keresnek?

Több milliárd forintnak megfelelő menedzser-fizetések verték ki a biztosítékot az Európai Unióban, a közvélemény rosszallása mellett a részvényesek és a politikai vezetők is szigorú szabályozás bevezetését követelik. Ha az Európai Bizottság vezetőin múlik, már idén elkészülhet egy új szabályrendszer, amely alapján az európai tőzsdei vállalatok részvényesei nem csak a vállaltvezetők fizetéséről, de prémiumaikról és a végkielégítések mértékéről is dönthetnek. Miközben több nyugat-európai nagyvállalat vezetőinek fizetése már most is publikus információ, addig a magyarországi nagyvállalatok vezetőinek javadalmazásáról eléggé hiányos a tudásunk.

Elég nagy bajban van a költségvetés

Úgy tűnik, hogy a kormánynak több 100 milliárd forintos kiigazítást - és ezzel további gazdasági lassulást - kellene lenyelnie az idén ahhoz, hogy tarthassa az alaptörvénybe foglalt adósságszabályát. Az alternatív megoldások sem kecsegtetők. Recesszió, a szabály megkerülése, költségvetési trükközés. Vagy a növekedési csoda.

Burkolt áramáremelést hajtott végre a kormány

A Magyar Energia Hivatal átalakítását megvalósító, múlt héten elfogadott törvény egyik pontja módosította az áram árába épített egyéb pénzeszközök szintjét. A módosítás eredményeként 11 fillérrel csökkent a Vértesi Erőműnek (és a hozzá kapcsolódó bányának) a támogatása, azonban ugyanekkora mértékben növekedett a távhőszektorra fordított díjelem, amire vélhetően a januárban megvalósult 10%-os rezsivágás miatt volt szükség. A lépés értelmezhető úgy is, hogy az áramfogyasztók fizetik meg a távhőellátásban megvalósult 10%-os díjcsökkentés egy részét.

Saját alkotmányos szabályát szegheti meg a kormány

Különös helyzetbe kerülhet a magyar gazdaságpolitika az idén. A szomorú növekedési kilátások és a mélyre eső infláció hatására veszély fenyegeti azt az alkotmányba foglalt előírást, miszerint a GDP-arányos államadósság nem emelkedhet. Ezt úgy lehetne elkerülni, ha a gazdasági növekedés olyan magasra szökne, amilyet most senki nem jelez előre. Vagy marad a trükközés. Esetleg "megment" minket a recesszió.

Bajban az életbiztosítások? - Csúnya számok kerültek elő

Negyedével kevesebb új életbiztosítást kötöttek tavaly a magyar családok, mint egy évvel korábban. Nem intézhető el ez annyival, hogy "ilyen a recesszió", hiszen a háztartások teljes vagyona nőtt, egyes megtakarítási formák (pl. állampapírok) pedig egyenesen szárnyaltak. Úgy tűnik, új értékesítési ötletekre, innovatív termékekre szorul a biztosítási piac. Hogy mik lehetnek ezek, többek között erre igyekszik választ adni a Portfolio.hu holnapi konferenciája.

Szegény ország szenved

Európa ma három válságban van egyszerre: fizetési mérleg válságban, szuverén adósságválságban és bankválságban. Míg az utóbbi kettő megoldására több lépést is tettek már a döntéshozók, az egyensúlytalanság problémája kevés figyelmet kapott. A déli országok elvesztették versenyképességüket, ezért vagy egy belső vagy egy külső leértékelésen kell keresztül menniük. A helyes választás nem egyértelmű, de a jelenlegi politikai hangulat a belső leértékelést vetíti előre, mely ezen országokban deflációval és recesszióval fog járni - mutat rá az EEAG (European Economic Advisory Group) elemzésében.

Az aranykor nem jön vissza! - Interjú Bogsch Erikkel

Jelenleg is folyik Nyugat-Európában a Richter originális nőgyógyászati készítményének, az Esmya-nak a piaci bevezetése, ez azonban egyes országok költségvetési problémái miatt lassan halad - jelezte Bogsch Erik, a társaság vezérigazgatója a Portfolio.hu-nak adott interjújában. A Richter a növekedést továbbra is organikus úton képzeli el, ha vesznek valamit, az nagy valószínűséggel új termékportfólió lesz, vagy a meglévő bővítése. Az iparág kilátásai kapcsán Bogsch elmondta, az aranykor elmúlt, a 90-es évek már nem jönnek vissza.

Az interjú fontosabb pontjai:

- a legutóbbi vaklicit ellenére a bevételi tervek változatlanok a Richternél;
- a FÁK-piacokon reálisnak tartja a társaság az 5-10%-os éves növekedést;
- az Esmya piaci bevezetését lassítja az európai országok költségvetési helyzete, vagyis nem termék specifikus problémáról van szó;
- mindezek ellenére elérhetőnek tartja a Richter a 2015-ös 100 millió eurós bevételi célt;
- 2016 előtt nem várnak bevételt Európában a Cariprazine-tól;
- a Grünenthal-portfólió megvásárlását Bogsch Erik kedvezően értékeli;
- jelenleg is vizsgálják, hogy hol tudnánk akár a fejlesztés késői fázisában lévő termékjelöltet, vagy egy már meglévő terméket megvásárolni;
- az Orionnal való együttműködés növeli az esélyeket a gyógyszerkutatásoknál;
- a kínai gyógyszerpiacban nagy potenciált lát a társaság, a növekedés itt feltehetően 10% feletti marad;
- a közgyűlésen beterjesztenék a részvényfelaprózást.

Így süllyed el egy ország

Szakmai és erkölcsi alapja is lehetett az Európai Uniónak arra, hogy kemény feltételek mellett hajlandó csak kimenteni Ciprust. Ennek ellenére némi rosszindulattal elmondhatjuk, hogy alaposan elbántak a szigetországgal, és ebből a sokkból aligha áll fel egyhamar. Tanulság kis országok számára: akkor legyél EU-tag, ha elfogadod a játékszabályokat.

Elveszik a betéteket - Hogyan jutott ide Ciprus?

Ciprus gazdasága a görög válság nyomán megrendült bankrendszere, a turizmus visszaesése és az ingatlanpiacon jelentkező problémák miatt másfél éve recesszióban van. Az unióval és az IMF-el való megegyezés egy kisegítő csomagról már nem tűrt halasztást, ugyanis lassan elfogy az Oroszországtól korábban kapott kölcsön, a költségvetés állapota pedig egyre rosszabb. A kialakult helyzetben a betétesek körülbelül 6 milliárd euróval járulnak hozzá a gazdaság rendbe tételéhez. Ez Európában példátlan lépés, ami miatt az euróövezet periféria országainak betétesei is nyugtalanok lehetnek a betéteik miatt. Arról még nem lehet tudni, hogy a megtakarítási és értékpapírszámlákra is vonatkozik-e a betétek megadóztatása. Mindenesetre Ciprus már nem lesz adóparadicsom: bevezetik a kamatadót és megemlik a társasági adót is, a korábbi hírekkel ellentétben 2,5 százalékpontos emelés várható utóbbinál.

Biztosítók az egészségügyben: mi történt?

Reménykedve fogadta tavaly év elején a hazai biztosítási szakma azt az adójogszabály-változást, amely kedvezőbbé tette a munkáltatók számára, hogy dolgozóik számára egészségbiztosítást kössenek. Több biztosító is új szolgáltatással jelent meg azóta a piacon, ám áttörést nem sikerült elérni. Juhos András, az Uniqa Biztosító vezérigazgató-helyettese foglalta össze a Portfolio.hu-nak adott interjújában a mostani helyzetet.

"Áthúzódó" válság áldozata lehet Magyarország

Az elemzők egyre inkább hajlanak arra, hogy a magyar gazdaság idén is zsugorodni fog, eközben a kormány továbbra is reálisnak tartja az éves átlagos 0,9%-os GDP-növekedést. Ennek teljesülését egy többnyire kevéssé figyelt statisztikai hatás is nehezíti.

Azonnali sikert tudna ezzel felmutatni az új miniszter

Alig, hogy hivatalba lépett az új nemzetgazdasági miniszter, máris hasznos tanácsokkal álltak elő szakértők, amellyel szinte azonnali eredményeket és sikert tudna felmutatni Varga Mihály és most felálló új csapata. A magyar költségvetés siralmas átláthatóságának javítása ugyanis csak döntés kérdése és az ügy érdekében személyesen az államháztartásért felelős miniszter sokat tehet - derül ki a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest legutóbbi elemzéséből. A szakértők javaslatokat is megfogalmaztak, amelyeket a jövő héten el is juttatnak a Nemzetgazdasági Minisztériumba. Cikkünkben bemutatjuk, hogy Magyarország miért szerepelt le csúnyán az átláthatósági rangsorban és mit kellene tegyen a javításhoz.

Itt a legújabb állami csúcsszerv: most már biztonságban a rezsink?

Az Országgyűlés mai rendkívüli ülése során megszavazta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) létrehozását, ami a Magyar Energia Hivatal (MEH) egyenes jogutódjának minősülő közmű-csúcsszervként működik majd a jövőben. Habár a kormány az új hatóság létrehozását, illetve az energiahivatal jogosítványainak megerősítését alapvetően a rezsicsökkentést védelmében indított harc részeként kommunikálta, a szervezeti átalakítás egy hosszabb folyamat kicsúcsosodásaként értelmezhető, amelynek vélhetően csak a "végjátékát" gyorsította fel az elmúlt hetekben, a MEH árhatározatait felfüggesztő, és így a kormány rezsicsökkentési elképzeléseit veszélyeztető bírósági döntés.

Nem a biztosítókat kell sajnálni (Interjú)

Az értékesítési csatornák arányának megváltozásával a unit-linked termékek súlya is csökkenhet a biztosítási szektorban - véli Kuruc Péter, a K&H Biztosító élet- és bankbiztosítási üzletág-vezetője. A Portfolio.hu-nak adott interjújában elmondta: biztosítójuk egyértelműen a rendszeres, kis összegű megtakarítások mellett tette le a voksát. Manapság jóval könnyebb meglévő ügyfeleiknek további termékeket eladni, mint új ügyfelet szerezni. A biztosítási piac válsága szerinte a hazai lakosság gazdasági és pénzügyi helyzetét jellemzi.

Sztárpapír lett az "üzleti Facebook": elszállt az árfolyam

Hatalmas emelkedésen van túl a LinkedIn részvényárfolyama, csak idén közel 60 százalékot raliztak a papírok, a 2011 júliusi részvénykibocsátás óta pedig megnégyszereződött az árfolyam. Az elképesztő emelkedés nem véletlen, hiszen a cég bevételei és profitja a felhasználószám emelkedésével párhuzamosan robbanásszerűen emelkedik, ráadásul az elemzők várakozása alapján a sztori még csak most indul: a LinkedIn profitja a következő három évben megháromszorozódhat. A nagy kérdés az, hogy ilyen emelkedés után érdemes-e még LinkedIn részvényeket venni.

Megborul a költségvetés a harmatgyenge forint miatt?

Látványos esést szenvedett el a forint az elmúlt hetekben, melynek következtében az euróval szembeni árfolyam lényegesen eltávolodott az idei költségvetésben szereplő feltételezéstől. A gyengébb forint egyértelműen rontja a költségvetés egyenlegét (elsősorban a növekvő kamatkiadások miatt). Az így keletkező több tíz milliárd forintos elcsúszás nem borítja fel alapjaiban a 2013-as büdzsét, azonban egyáltalán nem jön jól a feszültségekkel teli költségvetés számára.

Kovács Pál: történelmi lehetőség előtt áll a magyar energiapiac

A 2010 és 2015 közötti időszakban Magyarország számára egyedülálló lehetőség mutatkozik arra, hogy maximalizálja az ország elhelyezkedéséből fakadó előnyöket. A kormány hisz a jól működő piacban, a likvid piacban, a piacok szabályozásában és a szabályozás eredményességében, de a magyarországi energiapiac jelenleg nem likvid, ezért további fejlesztésekre van szükség. A rezsicsökkentés a társadalmi feszültség fokozódásának megelőzése miatt szükséges volt. Senkinek sem érdeke, hogy a Bulgáriában lezajlott folyamatok Európa más országaiban is megismétlődjenek, ezért a kormány tovább fog dolgozni a rezsinyomás enyhítésén. A Portfolio.hu Kovács Pállal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma-és energiaügyért felelős államtitkárával beszélgetett a magyar energiapolitika aktuális kérdéseiről.

"Nincs is frank a devizahitelek mögött" - Ez komoly?

Becsapták a bankok a devizahiteleseket, hiszen semmiféle deviza nincs a nekik folyósított hitelek mögött - hangzik el egyre gyakrabban a vád. Hogy ez így van-e, annak eldöntéséhez tisztáznunk kell:

1. Hogy lehetséges, hogy korábban olyan jó volt a devizahitel, ma viszont hatalmas problémát jelent?
2. Hogy lehetnek ezek devizahitelek, amikor a hitelfelvevők nem is devizát kaptak?
3. Valóban nincs a devizahitelek mögött devizaforrás a bankok mérlegében?
4. Ha tényleg hiányzik a devizaforrás, miből és hogyan hiteleztek devizaalapon a bankok?
5. Nyertek-e a magyarországi bankok a forint gyengülésével?
6. Ha nem, akkor ki nyerészkedik a magyar devizahiteles családok kárára?

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ezért sem jutsz be az állami kórházakba
Portfolio Blogger
RSM Blog

Keresőképtelenség

Az egészségügyi alkalmatlanság, a keresőképtelenség és a munkavállalói juttatások kérdése az elmúlt években...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility