Kockázatos a kormány-jegybank szövetség terve
Az elmúlt napok megszólalásaiból lassanként kiviláglik, hogy a gazdaságpolitika milyen eszközökkel akarja beindítani a gazdaság lefulladt motorját. A terv meglehetősen kockázatos.
Az elmúlt napok megszólalásaiból lassanként kiviláglik, hogy a gazdaságpolitika milyen eszközökkel akarja beindítani a gazdaság lefulladt motorját. A terv meglehetősen kockázatos.
A kormány elkötelezett a rezsidíjak csökkentése mellett, Orbán Viktor tegnapi nyilatkozatában egyértelművé tette, hogy a kormány nem fogja hagyni, hogy a szolgáltatók emeljék a rezsidíjakat, és újabb jogszabályokat alkotnak annak érdekében, hogy a rezsiterhek még nagyobb mértékben csökkenhessenek, a cégek pedig kevesebbet keressenek. A tegnapi Orbán-beszéd után ma a parlament törvényben tiltotta meg, hogy az energiaszolgáltatók áraikba beszámítsák a rájuk kivetett tranzakciós díjat, külön jövedelemadót, illetve a közművezetékek után fizetendő adót. Nem jó hírek ezek a Magyar Telekom szempontjából, a rezsidíj-csökkentés a társaságra is negatívan hat, hiszen a vállalat 2010 óta energia kiskereskedelemmel is foglalkozik. A rezsidíjak további csökkentése nem csak a vállalat bevételét csökkenti, de akár az energia kiskereskedelem szolgáltatás üzleti modelljének fenntarthatóságát is kérdésessé teszi.
A bírósági ítéletek minősítése, az energiaszolgáltatók ellenségképének felfestése és büntetése is szerepet kapott tegnap a kormányfő napirend előtti felszólalásában. A beszéd és a mögötte zajló jogalkotási tevékenység két kérdést vet fel: 1. A közeledő választások kapcsán, mi lesz itt egy év múlva? 2. Melyik gazdasági szereplő mer még egyetlen forintot is beruházni Magyarországon?
A gazdasági növekedést jelezni hivatott GDP-mutatónk alakulását jelentősen befolyásolja az agrárszektor rendkívül hektikus teljesítménye. Éppen ezért érdemes az ettől megtisztított indexeket is nézni, talán tisztábban láthatjuk gazdasági teljesítményünk trendjeit.
Az ázsiai mobilgyártók egyre inkább átveszik az irányítást, a koreai vállalatok (Samsung, LG) termékeikkel gyakorlatilag behálózzák az életünket, a kínaiak (pl.: Huawei, ZTE) elképesztően gyorsan tanulnak és mára eljutottak oda, hogy innovációban lassan ők diktálják a tempót. Mindeközben az iparág régi motorosai (pl. Nokia vagy akár a Motorola) csak pislognak, nem nagyon találják a helyüket, egyre nehezebben tudják elmagyarázni a fogyasztóknak, miért éppen az ő termékeiket válasszák. A Barcelonában tartott Mobile World Congress tapasztalatai alapján a teljesség igénye nélkül összegyűjtöttük, milyen trendek rajzolódtak ki a világ legnagyobb mobilkommunikációs seregszemléjén.
Magyarország bruttó hazai terméke 2012 IV. negyedévében 0,9 százalékkal csökkent az előző negyedéhez képest, illetve 2,7%-kal zsugorodott az előző év azonos időszakához viszonyítva. A visszaesést alapvetően a mezőgazdaság és az ipar teljesítménycsökkenése okozta. A gazdaság teljesítménye 2012-ben 1,7%-kal csökkent. A számok megegyeznek az előzetes adatokkal.
Ha csak a profitszámot nézzük, az OTP elmaradt a várakozásoktól, a felületes befektetők elkezdhetik adni az OTP részvényeket. A ma hajnalban közzétett gyorsjelentésből azonban több pozitívum is kiolvasható. Egyrészt a vártnál gyengébb adózott eredmény részben annak köszönhető, hogy a bank 2010 óta a legnagyobb céltartalékolást hajtotta végre, amit azonban csak részben igazolt a hitelportfólió romlása, relatíve nyugodt volt a negyedév, sehol egy nagyobb egyszeri tétel, a bank kihasználta a lehetőséget, hogy felfelé tolja a késedelmes hitelek fedezettséget. Másrészt további pozitívum, hogy a késedelmes hitelek aránya csak minimális mértékben emelkedett, a ráta növekedési üteme csupán 0,1 százalékpont volt, ez pedig a válság kezdete óta a legalacsonyabb érték. Az is örömteli, hogy a nagyobb leánybankok jól teljesítenek, Oroszországban stabilan magas a kamatmarzs, az ukrán áruhitelezés is kezd felpörögni, a leánybankok szállítják az OTP profitjának közel 40 százalékát. És hát ne felejtsük el, hogy a bankadótól, tranzakciós illetéktől, árfolyamrögzítéstől sújtott bank közel 123 milliárd forintos adózott eredményt ért el tavaly (a magyarországi alaptevékenység a bankadó és a devizahitelek végtörlesztésének hatása nélkül 95 milliárd forintos profitot ért el), elképesztően ütésálló az operáció, az OTP eredményeit több magyarországi bank is megirigyelné. Összességében tehát kifejezetten pozitív folyamatok rajzolódnak ki a gyorsjelentésből, ez alapján a pozitív nemzetközi hangulat hátán tovább emelkedhetnek az OTP papírjai.
A gyorsjelentés fontosabb pontjai:
Matolcsy György korábban kiszivárgott tervei szerint egy kettős kamatrendszert szeretne létrehozni itthon. Az irányadó rátánál alacsonyabb hitelnyújtással a bankok hitelezési hajlandóságán szeretne javítani. A "finanszírozás a hitelezésért" (FLS) módszerét Angliában 2012 augusztusától vehetik igénybe a bankok, ugyanakkor a jelenleg megjelent eredmények szerint a módszer nem igazán növelte bankrendszerük hitelkínálatát. Magyarországi alkalmazása esetén is fellépnének a náluk meglevő gátló tényezők. Sőt itthon egy ilyenfajta agresszív monetáris lazításnak megfelelő lépés, a pénzügyi stabilitás miatt, jelentős kockázati tényezővé is válhat.
Lassan véget ér a negyedik negyedéves gyorsjelentési szezon az Egyesült Államokban, ami most sem okozott csalódást. A profit szintjén döntő többségben voltak a pozitív meglepetést okozó cégek és most a bevételek tekintetében is a 50% felett volt a felülteljesítők aránya, megtörve az elmúlt negyedévekben látott negatív tendenciát. Az erős gyorsjelentési szezont látva az elemzők pesszimizmusa mérséklődött, de még mindig inkább csökkentik az elemzők a várakozásaikat.
Az elmúlt hetek során a forint újabb és újabb mélységekbe gyengült az euróval szemben, ez pedig a vállalatok eredményeit több csatornán keresztül is befolyásolja: egyrészt a működés, másrészt a hitelek szintjén. Az alábbiakban a nagyobb hazai tőzsdei cégeket vettük közelebbről is szemügyre, arra helyezve a hangsúlyt, hogy a hazai deviza gyengülése milyen hatással van a vállalatok eredményeire. Az összkép vegyes: az OTP-re a forintgyengülés negatívan hat, míg a MOL és a Magyar Telekom esetében felemás a hatás, a Richter és az Egis pedig profitál a hazai fizetőeszköz leértékelődéséből.
Fontos dátum közeleg az Egisnél, március végén ugyanis döntés születhet arról, hogy az Egis koleszterincsökkentő készítménye, a rozuvasztatin - mely egyébként az AstraZeneca Crestor nevű originális készítményének generikus változata - forgalomba kerülhet-e az Egyesült Államokban. Mintegy 4 milliárd dolláros piacról van szó, egyelőre azonban olyan nagy a bizonytalanság, hogy az általunk megkérdezett, a társaságot szorosan követő hazai elemzők egyike sem számol a bevezetés potenciális hatásával modelljében. Hosszabb távon ugyanakkor kedvező növekedési kilátásokkal kecsegtethet a sztori, így az Egis részvényeknél egyfajta katalizátorként szolgálhat majd - a biológiai termékek forgalmazása mellett.
A szerdán napvilágot látott sajtóértesülések szerint újabb devizahiteles mentőcsomagot tervez a kormány, ezúttal a 90 napon túli késedelemben lévő adósok számára. A program részletei egyelőre nem ismertek, de a sajtóértesülések és egy tavalyi adósmentő program alapján már most körvonalazódni látszik, mit tartalmaz majd a csomag. Cikkünkben többek között összefoglaljuk, miként kivitelezhető, illetve milyen hatásokkal járhat ez az intézkedés. Annyit már most valószínűsíthetünk, hogy sem a bankszektor stabilitására, sem a jegybanki devizatartalékra nem fog nagy veszélyt jelenteni, ugyanakkor nem is csodaszer: kétséges, hogy hosszú távú megoldást jelentene a késedelmes adósok fizetőképességi problémáira, illetve megnyugvást hozna a piac számára.
A Portfolio.hu birtokába került az a Matolcsy György által is jóváhagyott NGM-es előterjesztés, amely a bankközi jutalékok új szabályozásáról szól. Ebből kiderül: a nemzetközi interchange díjak átlagos szintjében rögzítenék a hazai kártyás tranzakciók után fizetendő jutalékot. A lépéssel a bankközi jutalékok mértékét kívánják csökkenteni, mert az indoklás szerint a jutalék szintje "nagy mértékben akadályozza a készpénzhasználat visszaszorítását". Ez a kereskedőknek jó hír, ugyanakkor a bankszektor bevételei összességében csökkenhetnek. A kormány két héten belül tárgyal a tervezetről, amelynek elfogadása pontot tehet a hazai bankkártyacsata végére, ugyanis lényegében megszűnne a Visa és a MasterCard jutalékai közötti különbség.
Az Apple tavaly ilyenkor még sztárpapírnak számított, az árfolyam újabb és újabb csúcsokat döntött meg. Tavaly szeptemberben azonban gyökeres fordulat következett, azóta szinte szakadatlanul esik az Apple részvények árfolyama. A fél évvel ezelőtti, 700 dollár feletti történelmi csúcshoz képest jelenleg már csak alig 400 dollárt érnek a társaság papírjai, az Apple ezzel már csak a világ második legnagyobb értékű tőzsdei cége. Az árfolyam zuhanása több tényezőnek tudható be: a legutóbbi gyorsjelentések csalódást okoztak, a profitabilitás romlik, osztalékemelésről sincs hír és egyelőre nem látszik, hogy mi lesz a cég következő sikerterméke.
A szocpol bőkezűbbé tételét tervezi a kormány - tudta meg a Portfolio.hu. Egy birtokunkba került, Matolcsy György által is jóváhagyott NGM-es előterjesztés alapján nemcsak új, de használt lakáshoz és bővítéshez is igénybe vehető lenne az állami támogatás (félszocpol). A szocpolt és a félszocpolt kettő vagy több mellett már egy gyermek után, sőt 60 négyzetméternél kisebb lakásra is igényelhetnék a családok. Talán ennél is fontosabb, hogy a támogatási összegeket a mostaninak a duplájára, esetenként még nagyobb mértékben emelnék. Ismeretes: a kamattámogatási programon már januárban lazított a kormány, miután az új kamattámogatási rendszer elindítása egyelőre szerény eredményeket hozott.
A februári felméréshez képest tovább csökkent a hazai portfólió menedzserek hosszú távú optimizmusa a budapesti részvénypiaci kilátásokkal kapcsolatban, 3 hónapos időtávon azonban alig történt változás. Az egyes társaságok közül továbbra is az Egis a legnagyobb kedvenc, de a Magyar Telekom is relatíve sok említést kapott részben a szinten maradó részvényenkénti 50 forintos osztalék miatt.
2012-ben ismét jelentősen csökkent a magyarországi gázfelhasználás mértéke, mind a szabadpiacon, mind az egyetemes szolgáltatásban közel 10%-kal esett vissza az értékesített földgáz mennyisége 2011-hez képest a Magyar Energia Hivatal adatai alapján. A jelentős, kb. 1 milliárd köbméteres éves fogyasztáscsökkenés mögött elsősorban nagyfogyasztói szegmens áll.
Az Európai Bizottság legutóbbi Magyarországgal kapcsolatos előrejelzése alapján sokan szinte biztosra veszik, hogy hamarosan újabb költségvetési kiigazító csomagot jelent be a kormány. Ezt pedig már Varga Mihály állíthatja össze nemzetgazdasági miniszterként. Elképzelhető azonban az a forgatókönyv is, hogy a kormány nem dönt újabb megszorításokról. Más uniós tagállamok példái alapján ugyanis lenne lehetősége haladékot kérni a túlzott deficit eljárásban. Ha ezt az utat választaná a magyar gazdaságpolitika, ez nem azt jelentené, hogy Brüsszeltől felhatalmazást kap a költekezésre.
2010 óta érezhetően esik vissza a magyar energiaszektor beruházási aktivitása, amiben az általános európai negatív energiapiaci hangulat mellett a hazai szabályozási, adópolitikai döntések is érdemben szerepet játszhatnak. A KSH adatai alapján míg 2009-ben és 2010-ben az energiaszektor érdemben felülmúlta a teljes gazdaság beruházási teljesítményét, addig 2012-ben a magyarországi 3%-os beruházási visszaesés mellett az energiaágazat 37%-os zuhanást produkált.
Délután hallgatta meg a parlament gazdasági bizottsága a jegybank új jelöltjeit. Matolcsy György jegybankelnök-jelölt beszédében hangsúlyozta a jegybank törvényben rögzített feladatait. Így az árstabilitás, a pénzügyi stabilitás és a kormány gazdaságpolitikájának támogatása fontos. Személyes gondolatait négy pontban foglalta össze a monetáris politikáról. Ezek szerint nem szereti a devizahitel intézményét, az infláció ellensége, és ellenfele a liberális felelőtlen monetáris politikának. Nem híve a bezárkózó jegybanknak sem. Balog Ádám egy percben elintézte bemutatkozását. Kérdésre válaszolva Matolcsy azt mondta, hogy megvizsgálják a gazdasági növekedést segítő monetáris politikai eszközöket. A meghallgatásuk után a bizottság megszavazta a két jelöltet.
Fontosabb részletek
Van, amikor az osztalék hiánya érthető, de van, amikor a vállalat cserben hagyja a kisbefektetőket. Az idei osztalékszezonban... 
A bizalmi vagyonkezelési (BVK) struktúrák az elmúlt években egyre hangsúlyosabb szereplőivé váltak a vagyontervezésnek... 
Az Iphone több mint 750 közvetlen beszállító közreműködésével készül, összesen 15 országban. Vissza lehet csinálni...
2025 tavaszán a magyar kormány gyökeresen átalakította a vissza nem térítendő beruházási támogatások rendszerét....
A múlt héten Isztanbulban voltunk, egyik este el kellett mennem egy messze lévő boltba, vittem a telefonom, hogy visszataláljak...
Kína újabb energiapiaci áttörésre készül, de a hidrogén esetében egészen más stratégiát alkalmaz, mint korábban...
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
Távozik a guru a Berkshire Hathaway éléről.
