Gazdaság

A robotok elveszik a munkánkat, de vannak még ötleteink

Robotizáció, sharing economy, innováció - sokak szerint olyan változások előtt állunk, ami teljesen átalakítja a gazdaságok működését. Szétverni ugyan nem kell a gépeket, de a kihívásokhoz alkalmazkodni kell. Annál is inkább, mert óriási szükség van a termelékenység növelésére.
Közhely: a modern gazdaságokban a tőke és a munkaerő együtt állítja elő a jólétünket biztosító termékeket, szolgáltatásokat. Nap mint nap tapasztaljuk, hogy ez nem valamiféle szent állandóság, hiszen a kétféle termelési tényező felcserélhető. Ennek tipikus példája, amikor egy emberi tevékenységet a fejlődő technológia segítségével a gépek váltanak ki. Mindezidáig - a félelmek ellenére - ez a jelenség nem okozott óriási munkanélküliséget, ugyanis a fejlődés újabb és újabb gazdasági területeket hozott létre, ahol a munkaerő iránt új kereslet keletkezett. Valójában azonban nem csak a munkaerőt, hanem a tőkét is folyamatos alkalmazkodásra kényszeríti a technológiai fejlődés, gondoljunk csak például a zeneipar egykor óriási szereplőire.

Lehet, hogy csak a történelmi tanulmányaink során sulykolt narratíva miatt, de úgy érezzük, hogy egyes időszakokban a fent leírt változások sokkal intenzívebbek. Ilyen például a 19. század eleje, amikor már összetettebb mechanikai tevékenységek gépesítésére nyílt tér (főként a textiliparban), ami még géprombolási reflexeket is előhozott. Azóta azt látjuk, hogy a nagyobb erőkifejtést, vagy különös precizitást igénylő fizikai tevékenységek egyre jelentősebb részét nem a munkaerő, hanem gépek (tőkebefektetések) látják el. A munkaerő pedig intelligenciával vagy kegyetlen árazással (lásd harmadik világ) tud versenyképes maradni.

Összességében azt mondhatjuk, hogy a technológiai fejlődés több fronton is támadja a megszokott termelési formákat. Nem csak azzal, hogy
  • összetettebb tevékenységeket is egyre inkább munkaerő-takarékosan tud végrehajtani (pl. takarítás, szállítás, kereskedelem), hanem például azzal is, hogy
  • korábban védett piacokat tesz megtámadhatóvá (pl. személyszállítás, lásd Uber),
  • üzemméreti korlátokat semmisít meg (pl. crowdfunding, e-kereskedelem)
  • atomizált erőforrások együttműködésének hatékonyságát emeli az egekbe (pl. sourcefunding, peer to peer),
  • termelési költségeket zsugorít a korábbi töredékére (pl. online üzletágak),
  • kvázi-közjószággá alakít piaci termékeket (pl. zeneipar),
  • sőt, mindezek révén korábban tőkeigényes tevékenységeket tesz értelmetlenné (pl. streaming).


(A kreatív rombolásról érdemes elolvasni ezt a tanulmányt, és a későbbi következtetéseink miatt az oktatásban zajló érdekes folyamatokról ezt az áttekintést.)

This time is different?

Sok szempontból tűnhet úgy, hogy ez az évtized a fenti folyamatok intenzívebbé válásának időszaka. Sőt, mintha csak most indulna be igazán. Ennek egyik látványos jelensége például a robotizáció, aminek hatására olyan területeken merül fel a munkaerő kiváltásának lehetősége, amire korábban álmunkban sem gondoltunk. Míg korábban (legalábbis tömegesen) az volt a jellemző, hogy emberi fizikai erőt helyettesítettek, mechanikus munkákat végeztek el a gépek, mostanra megérett helyzet, hogy összetett döntéseket lehet gépekre bízni, mindeddig emberi intelligenciát igénylő munkát lehet processzorokkal elvégeztetni.

Tévedünk, ha azt hisszük, hogy mindez az olyan (nap mint nap a hírekben szereplő) területekre korlátozódik, mint a drónok vagy az önvezető autók. Egy tanulmány szerint az amerikai munkahelyek majdnem felénél magas a számítógépes helyettesítés kockázata, ez az ábra elég népszerű is lett azóta:

A robotok elveszik a munkánkat, de vannak még ötleteink
Kis magyarázat az ábrához: Minden színsáv egy ágazatot jelent. Az egyes ágazatokhoz tartozó tevékenységek gépesítési kockázatai a vízszintes tengelyen, a foglalkoztatottság a függőleges tengelyen látható. Az egymásra rakott ágazatokból (színsávokból) adódik, hogy a foglalkoztatottak jelentős része a magas kockázatú területeken találhatók.
Mint látható, nem csak a termelésben, hanem egyre inkább a szolgáltatásban is jelentős tartalékai vannak a "komputerizációnak". A kereskedelem, az adminisztráció területén ma már nyilvánvalók azok a technológiai lehetőségek, melyek kiválthatják az emberi munkaerőt, de cikkek is íródnak már úgy, hogy csak a gép dolgozik, billentyűzetet nem kell leütni hozzá. (Ez most nem olyan.)

Mindenesetre ma már nem tartozik a sci-fi világába az, hogy mondjuk a fuvarozási ágazatban - amelyben az USA területén ma 8,7 millió ember dolgozik, ebből 3,5 millió kamionvezetőként - napi 24 órában működő önvezető autók váltsák le a sofőröket. A Boston Consulting Group előrejelzése szerint a robotika olyan gyorsan fejlődik, hogy 2025-re a feldolgozóipari tevékenységek negyede teljesen automatizált lesz.

Út a szolgasághoz?

Az innováció azonban eközben a másik oldalon is működik - új üzleti modelleket emel az égbe, és régieket támad keményen. Ennek leglátványosabb megjelenési formája a megosztásra alapuló gazdaság. A "sharing economy" számára éppen az nyitotta szélesre az ajtót, hogy az információ-megosztás határköltsége szinte nullára csökkent, a piacra való belépési korlátok (hacsak azokat a régi modellek védelme érdekében mesterségesen meg nem emeli az állam) alacsonnyá váltak, és az egészen kicsi szabad erőforrásokat is össze lehet hangolni. A nyílt piacokon pedig a régi és az új kereslet találkozik a friss kínálattal, támadva például a személyszállítás, a szállodaipar, a kereskedelem vagy éppen a média klasszikus szereplőinek pozícióit (ugyanúgy, ahogy korábban a zeneiparnál láthattuk).

Tipikus sharing economy területek - termék-és szolgáltatásmegosztás (peer to peer piacok) - redisztribúciós piacok (e-piacok, crowdfunding stb.) - együttműködések (idő, hely, tudás, pénz megosztása)

Az új termelési és elosztása formák megjelenésének már érezhetők és előreláthatók a gazdaságszerkezeti hatásai, a további előnyei viszont kevésbé. Úgy is mondhatnánk, hogy a teremtő rombolásból a rombolás már megvan, a teremtés még nemigen. Legalábbis az egyik legújabb világgazdasági aggodalom, hogy a termelékenység a válság elmúltával sem igen akar érdemben növekedni. Pedig erre óriási szükség lenne. Amennyiben az innováció, a technológiai fejlődés hatékonyabbá tenné a munkát, az ellensúlyozhatná a demográfiai hatásokat. Nem egyszerű feladat, hiszen a McKinsey számításai szerint a demográfiai következményeket teljes egészében a termelékenység 80%-os növelésével lehetne kompenzálni.

Tipikus "sharing" tevékenységek: - csere, kollektív vásárlás, kollektív fogyasztás, tulajdonmegosztás, - használt cikk kereskedelem, kölcsönzés, pay-as-you-use megoldások, - peer-to-peer, crowdfunding, crowdsourcing, - nyílt forrás, open data, információ megosztás, felhasználó által generált tartalom

Az optimista szakértők két ok miatt bizakodnak. Az egyik, hogy a termelékenység-növelő innovációk (pl. a robotizáció) majd csak a következő években lendíti meg a hatékonyságot. A másik, hogy az elmúlt időszak innovációi annyira új világba repítettek minket (mondjuk a 90-es évekhez képest), hogy a jólétet a korábbi módszerekkel nem is tudjuk jól mérni. (Tipikus példa a telefon, okostelefon, illetve a szolgáltató szektor virágzása szokott lenni.) Vagyis valójában a fejlődés sokkal nagyobb, csak éppen nem látjuk a számokban.

És mit kezdjünk ezzel?

A gépesítés új hullámának a már idézett tanulmány szerint van (és lesz) egy sajátossága. Nevezetesen, amíg a klasszikus ipari forradalomban a képzettebb, magas jövedelmű munkások állását veszélyeztette a gépesítés, addig a 20. században a közepes jövedelműek érezhették fenyegetve magukat, most pedig szinte kizárólag a leginkább képzetlenek alkotják a legmagasabb kockázatú csoportot. Ez első pillantásra akár meglepő is lehet, hiszen az innováció az egyre összetettebb emberi tevékenységek lecserélését teszi lehetővé. Ugyanakkor a kutatók 700 szakma érintettségét vizsgálták, és olyan példákat hoztak a robotizáció potenciális területeire, mint az étel-előkészítés, idősellátás, takarítás. (Persze a fantáziánkba az is belefér, hogy a backoffice, könyvelés, kontrolling, de akár elemzés, stratégiai döntéshozatal stb. területen is lezajlok egy újabb nagyobb komputerizációs hullám, ami először csak kisegíti, majd lecseréli a humánerőt.)

A fenti megfigyelés viszont azt jelenti, hogy a munkapiacról az alacsony képzettségűek szorulhatnak ki leginkább. Ezt elkerülendő, nekik is olyan feladatot kell találni, amelyek kevésbé érintettek a gépesítésben. A versenyben az fog helytállni, akik az új tevékenységekhez szükséges kreatív és társadalmi készségeket el tudják sajátítani. Vagyis az innováció és a gazdasági szerkezetátalakulás intenzív időszakában még inkább érvényes lehet a gazdasági növekedés titkait kutatók konszenzusos megállapítása: a humántőke minőségének hangsúlyos szerepe miatt az oktatás és az egészségügy erőfeszítéseit érdemes növelni. Ehhez persze ezeken a területeken is forrásra, és (főleg) innovációra van szükség.
wall street_shutterstock
wall street_getty
walmart_getty
facebook_getty
Sundar Pichai, CEO of Google, getty
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
walmart_getty