A mesterséges intelligencia térnyerése alapjaiban alakítja át a bankszektort is. Automatizált, digitális alapú ügyfélszolgálatok, intelligens hitelbírálatok, robotizált pénzügyi tanácsadás – csak néhány példa arra, hogyan szorítja háttérbe a hagyományos munkaköröket az új technológia. A témáról kiemelt helyen lesz szó május 27-ei Financial IT rendezvényünkön, regisztráció itt!
Az automatizáció és a robotizáció egyre inkább átalakítja az autóipari munkaköröket, és jelentősen tudja enyhíteni a krónikus munkaerőhiányt. De hogyan lehet egyensúlyt teremteni a recesszióból fakadó kihívások és az automatizációs trendek között, és hogyan készíthetik fel a vállalatok a meglévő munkavállalókat a technológiai kihívásokra, és a velük szemben állított új elvárásokra? A Portfolio-MAGE Járműipar 2025 konferencia HR szekciójában a szakértők ezekre a kérdésekere keresték a válaszokat.
"Az OTP Bank innovációs területén egyrészt a bankoláson túli, beyond banking megoldások kapnak nagy fókuszt, másrészt az automatizációs, az AI, a low code no code illetve a robotizációs megoldások" – árulta el lapunknak Fischer András, az OTP Bank innovációs vezetője. A szakember a Portfolio AI in Business konferenciáján adott videóinterjúban arról is beszélt, a mesterséges intelligencia olyan átütő technológia, amely a banki működésnek szinte valamennyi területén alkalmazható. Az OTP-nél a modellfejlesztésekről átkerült a hangsúly az alkalmazásrétegbe való integrációra.
Nehéz időszakon van túl a magyar ipar. A hazai gyártócégek autóipari függése olyan adottság, amivel nehéz egyik napról a másikra mit kezdeni, de a megrendelésállomány diverzifikálása a beszállítók egyre szélesebb körében jelentkező igény. A robotizáció egyértelműen kulcsszerepet kap a versenyképesség megőrzésében: a hatékonyságnövelő beruházások nemcsak versenyelőnyt biztosítanak, hanem a munkaerőhiány és a gazdasági kihívások kezelésére is megoldást nyújtanak.
A BioTechUSA szadai üzeme egy 5,5 milliárd forint értékű beruházás keretében egy olyan komplex, többrétegű fehérjeszelet előállítására alkalmas gyártósorral bővült, ami világszinten is különlegesnek számít - mondta el Lévai Bálint, a cégcsoport vezérigazgatója.
A hazai létesítménygazdálkodási szektor továbbra is súlyos munkaerőhiánnyal küzd, különösen a betanított munkakörökben, miközben a szakképzett fizikai dolgozók utánpótlása is akadozik. A LEO (Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Egyesülete) szerint a helyzetet tovább nehezíti a szakképzési rendszer problémás működése. Az iparág egyre inkább digitalizálódik, ám a robotizáció és a mesterséges intelligencia elterjedése még távoli.
Jelentős felvásárlást hajt végre a B+N Referencia Zrt., melynek köszönhetően Európa legnagyobb gazdaságának piacán is megjelenik a magyar tulajdonú cégcsoport. A németországi KÖBERL Csoport beolvadása után már 9 országban lesz jelen az épületüzemeltetéssel és takarítással foglalkozó vállalat, melynek ügyfelei között a piaci szereplők mellett a legnagyobb állami megrendelők is megtalálhatók. A cégcsoport nemzetközi terjeszkedése különösen az utóbbi években vett lendületet, amiben a Covid-járvány alatt felértékelődött fertőtlenítési elvárások is szerepet játszottak. Az aktuális trendek mellett az iparág alakulásáról, a munkaerőhiányról, a robotizációról és a kórháztakarítás kapcsán megjelent sajtóhírekről Kis-Szölgyémi Ferenccel, a B+N Referencia Zrt. vezérigazgatójával és tulajdonosával beszélgettünk.
Az elmúlt évtizedekben a jövőkutatás kiválóságai sokszor melléfogtak, de Stanislaw Lem és Ray Kurzweil próféciái sokszor valósággá váltak. A 21. század két legfontosabb fejleménye - az automatizáció és a biotechnológia - már most felforgatja a mindennapjainkat: a 20. századi fiatal hadirokkantak tömegének a helyébe lép a 100 évig is élő, egészségesebb idősek generációja, akik még 80 évesen is aktívak és fittek. A nagy demográfiai fordulat egyben egy paradigmaváltást is hoz: a kormányzatoknak hamarabb fel kell ismerniük nemcsak a megatrendeket, de meg kell érteniük: egy olyan új történelmi korba lép az emberiség, ami valójában egy anomáliát jelez: egy sosem ismert, általános és globális idősödés korszakát - avagy mi maradt ki a Draghi-jelentésből, és miért mérföldkő a 2012-es év.
A magyar mezőgazdaság még nincs felkészülve a digitalizációra és a mesterséges intelligencia adaptálására - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencián. A szakemberek szerint az ágazatban a döntéshozatal még nagyon szűk adathalmaz alapján történik, és a termelők alapvetően ódzkodnak minden olyan megoldástól, amit még nem ismernek. Márpedig ezen a jövőben változtatni kell, mivel aki nemet mond erre a technológiára, annak jelentősen csökkenni fog a versenyképessége, és le fog maradni. A szakemberek emellett beszéltek arról is, hogy a következő időszakban mi várható az agrárdigitalizáció terén Magyarországon.
Igen ambiciózus célt tűzött ki maga elé a kormány, amikor 85 százalékos foglakoztatási ráta elérését jelentette be 2030-ra. A feladat nehézségét nem csupán az adja, hogy ehhez az inaktívak olyan rétegeit is mobilizálni kell, akiket eddig nem sikerült visszatéríteni a munka világába, hanem az is, hogy a technológia fejlődése – elsősorban a robotizáció és a mesterséges intelligencia (AI) – jó eséllyel épp ez alatt az öt-hat év alatt forgatja majd fel alapjaiban a munkaerőpiacot. Széles körű képzési programok azonnali beindítása nélkül ez a csata már most vesztésre van ítélve.
Az építőipar forradalmi átalakuláson megy keresztül, ahol a technológiai innovációk, a digitalizáció és a robotizáció kulcsszerepet játszanak a hatékonyság és versenyképesség növelésében. A Graphisoft-Portfolio Construction Technology & Innovation 2024 konferencia az iparág szereplőinek összefogása mellett bemutatja a legújabb fejlesztéseket és megoldásokat, valamint segít eligazodni a piaci szereplőknek ebben a gyorsan változó környezetben. A rendezvény szakértői arról is megosztják várakozásaikat, hogy mikor indulhat be az építőipar érdemi fellendülése.
Egy kevéssé ismert norvég robotikai cég a napokban mutatta be az első háztartási robotját, egy „mindennapi segítőt” (everyday assistant), amelynek bemutató videóját hitetlenkedve fogadták a közösségi médiában, átverést sejtve. Ettől függetlenül a kecskeméti Mercedes-gyárban már próbaüzemmódban dolgoznak a humanoid robotok. Sőt, egy japán cég már „élő” bőrt is képes robotokra huzaloztatni. Látványosan fejlődik a biotechnológia is, amely szintén a maga nemében egy sötét ló a jövő gazdasága tekintetében. A robotika és a biotechnológia egyre inkább formálja a jövőt, melyben a technológiai fejlődés és a társadalmi változások szoros összefonódása új kihívásokat és lehetőségeket hoz. Ahogy ezek a technológiák tovább fejlődnek, komoly társadalmi és gazdasági kérdéseket vetnek fel, amelyek megválaszolása elengedhetetlen az EU versenyképessége szempontjából is.
A magyar vendéglősök még nem használják széles körben a mesterséges intelligenciát, de egy-egy munkafolyamatot már képes támogatni az AI. A kiemelkedően jól dolgozó munkavállalók teljesítményének elemzésére, így munkájuk elismerésére például kiváló. A Portfolio által megkérdezett piaci szereplők szerint idővel jelentős piaci hatásai lehetnek a szektorban annak, ha az AI-technológia igazán beindul.
Az elmúlt évtizedben, de különösen az utóbbi években a magyar ipar számos kihívással nézett szembe, így többek között az Ipar 4.0 technológiák terjedésével, amely révén fokozódik a robotizáció, a digitalizáció és az automatizáció szerepe a termelési folyamatokban. Ezek nemcsak a vállalkozások tevékenységében és a foglalkoztatásban, de az élet más területein is jelentős változásokat eredményezhetnek. Az Ipar 4.0-val kapcsolatos egyre növekvő kutatói érdeklődésre utal a tudományos szakirodalomban megjelent publikációk számának felfutása is, amelyek legnagyobb hányada a műszaki tudományok, az automatizáció és a számítástechnika terén jelent meg. Szintén számottevő a közgazdaságtanhoz, illetve az üzleti tudományokhoz köthető tanulmányok száma. Ezzel szemben eddig kevesebb figyelmet kaptak az Ipar 4.0 alkalmazásokhoz kapcsolódó földrajzi-területi megközelítések, amelyek a térszerveződés különböző szintjein elemzik ezen technológiák alkalmazását, térbeli terjedését és ezek kapcsolódásást a lokális társadalmi, gazdasági adottságokhoz. Cikkünkben különböző indikátorok felhasználásával megyei szinten tárjuk fel az Ipar 4.0 technológiák alkalmazásának térbeli mintázatát, az iparszerkezettel, a digitális infrastruktúra ismérveivel és a társadalmi-gazdasági háttérrel történő összefüggésben.
Azokban az ágazatokban, ahol használják a mesterséges intelligenciát, ugrásszerűen nőtt a termelékenység, és a bérezés is magasabb – derült ki a PwC globális felméréséből. A részletekről Kerekes Antalt, a PwC Magyarország cégtársa beszélt az InfoStartnak.
A magyarországi gazdasági média vezető szereplője, a Portfolio, komoly szakmai ambíciókkal rendelkező junior technológiai elemző-újságírót keres. Az ideális jelölt pályakezdő vagy 1-2 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik.
Nem lesznek újabb tárgyalások.
De a vámok mégsem lesznek olyan pusztítóak.
27-ből 26 tagállam támogatta.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
Van még tartalék az OTP-sztoriban.
