Ez a magyar helyszín igazi aranybányává válhat egyetlen döntésnek hála
Angol tóvidék és lengyel bánya is felkerült
A Világörökség Bizottság idén július 2-12. között tartott ülést Krakkóban, ahol 7 természeti, 27 kulturális és 1 vegyes helyszín nevezését vizsgálta, illetve a veszélyeztetett 55 helyszín állapotát is áttekintette. Végül 18 kultúrtörténeti és 3 természeti hely jelölését fogadta el, 5 régebbi világörökség esetében pedig módosította az eddigi határokat.Idén választották a listára például:
- a törökországi Aphrodisias, magában foglalva az azonos nevű régészeti lelőhelyet és a városhoz közeli márványbányákat;
- az északnyugat-angliai Lake District (tóvidék), amelynek a természet és az ember által formált tájai a 18. századtól kezdve voltak kedvelt témái a képzőművészetnek és az irodalomnak;
- a Tarnowskie Góry bánya, Közép-Európa egyik legjelentősebb bányavidéke Lengyelország déli részén.
A tavalyi tanácskozáson szintén 21 helyszínnel bővült a lista, amely jelenleg összesen 1073 elemet tartalmaz. A legtöbb természeti emlék egyébként Ausztráliában, a legtöbb kulturális, illetve összesítve a legtöbb világörökségi helyszín pedig Olaszországban van.
Mi a Világörökségi Lista? Az UNESCO 1972-ben elfogadott Világörökség Egyezményének célja az emberiség kiemelkedő értékkel bíró kulturális és természeti örökségének nyilvántartásba vétele és megőrzése. Ehhez nemzetközi együttműködésre van szükség, aminek fontos eleme az 1978-ban létrehozott Világörökségi Lista. A természeti és kulturális (épített) értékek Világörökségi Listára vételéről az UNESCO Világörökség Bizottsága éves kongresszuson dönt. A listára való felkerülést az egyezményt ratifikáló tagállamok (180) maguk kezdeményezhetik a bizottságnál, amihez a jelölt helyszínnek a megadott tíz kritérium közül legalább egynek meg kell felelnei. A felterjesztésben szerepelniük kell a helyszín megóvását és kezelését tartalmazó részletes terveknek is.
Ez lehet a következő magyar helyszín
Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez, és törvényerejű rendelet formájában beépítette azt a magyar jogrendbe. A Világörökség Bizottság két évvel később döntött az első magyarországi helyszínek, Budapest és Hollókő felvételéről. Az elmúlt 15 évben - 2002 nyara óta - nem került fel új magyar nevezetesség, de így is 8 világörökségi helyszínnel büszkélkedhet hazánk, amelyből kettő - az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, valamint a Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj - határokon átnyúló, vagyis Szlovákiával, illetve Ausztriával közös.Jelenleg további 10 helyszín található az úgynevezett Várományos Jegyzéken, de ahhoz, hogy a helyszínek ténylegesen világörökséggé válhassanak, fel kell őket terjeszteni a bizottsághoz.
2016 őszén úgy döntött a magyar kormány, hogy a 10 várományos helyszín közül A római birodalom határai, más néven A dunai limes magyarországi szakasza lesz a következő helyszín, amelyet felterjeszt a bizottságnak, ez pedig 2018-as év elejére várható
- tudta meg a Portfolio a Miniszterelnökségi Sajtóirodától. A dunai limes a Római Birodalom határvonalát jelenti, amely hazánkban mintegy 415 kilométer hosszúságban húzódik Rajkától Sátorhelyig.A mostani jelölés egyik motivációja, hogy 2000-ben szakmai javaslat született arra, hogy a részes államok az Egyesült Királyságban található Hadrianus-fal egyfajta kiterjesztéseként a Római Birodalom teljes limesének világörökséggé nyilvánítása érdekében terjesszék fel a határnak az országuk területére eső szakaszát, az így Frontiers of the Roman Empire (A római birodalom határai) megnevezéssel létrejövő nemzetközi sorozathelyszín részeként. Jövőre Magyarország mellett Németország, Ausztria és Szlovákia Duna-menti római emlékei is felkerülhetnek a listára.
Feltétel, hogy a pályázók a nevezésig fordítsanak pénzt az érintett objektumokra. Mindezek függvényében az eredetileg százat meghaladó magyar részhelyszíni listából a benyújtandó pályázat csak 65-öt tartalmaz majd. A fejlesztéseket már a cím elnyerése előtt meg kell kezdeni, erre a célra a magyar kormány 2,5 milliárd forint uniós forrást különített el.
A Miniszterelnökségi Sajtóirodától azt is megtudtuk, hogy a nevezési dokumentáció előkészítése összetett és időigényes, közel 2 évig tartó folyamat. Ezért, illetve a listára kerülő helyszínek földrajzi eloszlása miatt - a fejlődő országok helyszínei alulreprezentáltak a listán - a már több világörökségi helyszínnel rendelkező országok nem minden évben nyújtanak be jelölést.
Miért jó, ha vannak világörökségi helyszíneink?
A világörökségi helyszínek idegenforgalmi hasznot hoznak, hiszen jó néhányat közülük a világ ikonikus tájaiként, építményeiként tartanak számon. Jelenleg a globális idegenforgalomból származó bevételek 40%-a a kulturális turizmusnak (múzeumok, galériák, kulturális örökségek, fesztiválok látogatása) köszönhető az UNESCO szerint. A turizmus pedig most a leggyorsabban növekvő szektorok közé tartozik, a 2008-as válság óta a tavalyi volt zsinórban a hetedik év, amikor jelentős bővülést könyvelhetett el az ágazat: a nemzetközi turistaérkezések száma 3,9%-kal nőtt az előző évhez képest, elérve a 1,235 milliárdot - derül ki a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) januári jelentéséből (World Tourism Barometer).Nehéz azonban számszerűsíteni, hogy a világörökségi listára való felkerülés pontosan milyen hatással van a helyi gazdaságra, de a világörökség gazdasági hatásait mérő módszertan kidolgozása európai szinten folyamatban van.
Az összetett statisztikai módszer - amely figyelembe veszi a listára kerüléssel járó gazdasági és társadalmi hatásokat - kidolgozását nehezíti, hogy országonként eltér a statisztikai adatgyűjtés gyakorlata. Főképp ez az oka annak, hogy jelenleg még nem áll rendelkezésre publikálható, a világörökségi helyszínek gazdasági hatásait ismertető adat.Így lehet lekerülni a listáról
Az UNESCO létrehozta a kevésbé dicsőséges veszélyeztetett világörökségi helyszínek listáját is, amelyeknek a megóvása csak kitüntetett nemzetközi segítséggel lehet eredményes. A legtöbb esetben az adott ország intézményrendszerének hiánya vagy erőtlensége miatt van szükség erre. A helyszínek a következők miatt válhatnak veszélyeztetetté:- természeti katasztrófa;
- környezetszennyezés;
- etnikai konfliktus;
- háború.
Régóta szerepel ezen a listán például Jeruzsálem óvárosa és a Városfal, az idei tanácskozáson pedig Bécs belvárosa és a ciszjordániai Hebron óvárosa került fel.
Arra is akad példa, hogy egy helyszín elveszíti világörökségi rangját, ez utoljára 2009-ben történt meg Drezdával. A barokk belváros és az Elba-völgy kultúrtáj egy négysávos autópályahíd felépítése miatt vesztette el a címet, mert a Világörökség Bizottsága szerint az építkezés súlyosan károsította a védett látkép integritását. Ez volt a második ilyen eset a világörökség történetében, korábban az Ománi Szultánságot büntették meg 2007-ben, amiért olajkitermelésbe kezdtek egy antiloprezervátumban.
A drezdai precedens intő jel volt a többi részes államnak, akik általában igyekeznek eleget tenni a Világörökség Bizottság elvárásainak. Bécsben például az UNESCO tiltakozása miatt változtatták meg egy közlekedési csomópont átalakításának tervét tíz évvel ezelőtt, de Budapest is többször letett a rakparti forgalom átszervezéséről.
Bécs ezúttal egy toronyépület terve miatt került fel a veszélyeztetett listára, és ha jövő év februárjáig nem módosít az építési terveken, el is veszítheti a címet. A Miniszterelnökségi Sajtóiroda szerint jelenleg nem áll fenn a veszély, hogy a 8 magyar helyszín közül bármelyik a veszélyeztetett listára kerüljön, hiszen Magyarország folyamatosan egyeztet az UNESCO Világörökség Központtal, és kikéri tanácsadó testületeinek véleményét a helyszíneket érintő beruházásokról, fejlesztésekről.A Virágörökségi Listára jelölés menete:
- Minden év szeptember 30-ig a részes államok beküldhetik véleményezésre felterjesztés-tervezeteiket a Világörökség Központnak.
- November 15-ig a központ választ küld a felterjesztés-tervezet teljességét illetően.
- Minden év február 1-ig a részes államnak be kell küldenie a teljes felterjesztési anyagot, amit utána az illetékes tanácsadó testületek kapnak meg értékelésre.
- Március 1. és a következő év májusa között a tanácsadó testületek értékelik a felterjesztéseket, majd 6 héttel az aktuális Világörökség Bizottság ülésének kezdete előtt az eljuttatják véleményüket és javaslataikat a titkárságnak, akik azokat továbbítják a bizottságnak és a részes államnak.
- Ezt követően a bizottság az éves ülésén megvizsgálja, és döntést hoz a listára kerülő helyszínekről.
