Ez a magyar helyszín igazi aranybányává válhat egyetlen döntésnek hála

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Oktatási Szervezetének (UNESCO) Világörökség Bizottsága minden év júliusban tanácskozást tart, ahol új helyszínek nevezését vizsgálja. Hazánk is bővelkedik természeti és kulturális kincsekben, a Világörökségi Listán pedig szerepel például Budapest Duna-parti látképe és a Hortobágyi Nemzeti Park. Lehetséges, hogy a jelenlegi 8 hazai világörökségi helyszín mellé hamarosan újabb magyar nevezetesség kerül fel a listára.

Angol tóvidék és lengyel bánya is felkerült

A Világörökség Bizottság idén július 2-12. között tartott ülést Krakkóban, ahol 7 természeti, 27 kulturális és 1 vegyes helyszín nevezését vizsgálta, illetve a veszélyeztetett 55 helyszín állapotát is áttekintette. Végül 18 kultúrtörténeti és 3 természeti hely jelölését fogadta el, 5 régebbi világörökség esetében pedig módosította az eddigi határokat.

Idén választották a listára például:

• a törökországi Aphrodisias, magában foglalva az azonos nevű régészeti lelőhelyet és a városhoz közeli márványbányákat;
• az északnyugat-angliai Lake District (tóvidék), amelynek a természet és az ember által formált tájai a 18. századtól kezdve voltak kedvelt témái a képzőművészetnek és az irodalomnak;
• a Tarnowskie Góry bánya, Közép-Európa egyik legjelentősebb bányavidéke Lengyelország déli részén.

A tavalyi tanácskozáson szintén 21 helyszínnel bővült a lista, amely jelenleg összesen 1073 elemet tartalmaz. A legtöbb természeti emlék egyébként Ausztráliában, a legtöbb kulturális, illetve összesítve a legtöbb világörökségi helyszín pedig Olaszországban van.

Mi a Világörökségi Lista? Az UNESCO 1972-ben elfogadott Világörökség Egyezményének célja az emberiség kiemelkedő értékkel bíró kulturális és természeti örökségének nyilvántartásba vétele és megőrzése. Ehhez nemzetközi együttműködésre van szükség, aminek fontos eleme az 1978-ban létrehozott Világörökségi Lista. A természeti és kulturális (épített) értékek Világörökségi Listára vételéről az UNESCO Világörökség Bizottsága éves kongresszuson dönt. A listára való felkerülést az egyezményt ratifikáló tagállamok (180) maguk kezdeményezhetik a bizottságnál, amihez a jelölt helyszínnek a megadott tíz kritérium közül legalább egynek meg kell felelnei. A felterjesztésben szerepelniük kell a helyszín megóvását és kezelését tartalmazó részletes terveknek is.

Ez lehet a következő magyar helyszín

Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez, és törvényerejű rendelet formájában beépítette azt a magyar jogrendbe. A Világörökség Bizottság két évvel később döntött az első magyarországi helyszínek, Budapest és Hollókő felvételéről. Az elmúlt 15 évben - 2002 nyara óta - nem került fel új magyar nevezetesség, de így is 8 világörökségi helyszínnel büszkélkedhet hazánk, amelyből kettő - az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, valamint a Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj - határokon átnyúló, vagyis Szlovákiával, illetve Ausztriával közös.

Jelenleg további 10 helyszín található az úgynevezett Várományos Jegyzéken, de ahhoz, hogy a helyszínek ténylegesen világörökséggé válhassanak, fel kell őket terjeszteni a bizottsághoz.

2016 őszén úgy döntött a magyar kormány, hogy a 10 várományos helyszín közül A római birodalom határai, más néven A dunai limes magyarországi szakasza lesz a következő helyszín, amelyet felterjeszt a bizottságnak, ez pedig 2018-as év elejére várható

- tudta meg a Portfolio a Miniszterelnökségi Sajtóirodától. A dunai limes a Római Birodalom határvonalát jelenti, amely hazánkban mintegy 415 kilométer hosszúságban húzódik Rajkától Sátorhelyig.

A mostani jelölés egyik motivációja, hogy 2000-ben szakmai javaslat született arra, hogy a részes államok az Egyesült Királyságban található Hadrianus-fal egyfajta kiterjesztéseként a Római Birodalom teljes limesének világörökséggé nyilvánítása érdekében terjesszék fel a határnak az országuk területére eső szakaszát, az így Frontiers of the Roman Empire (A római birodalom határai) megnevezéssel létrejövő nemzetközi sorozathelyszín részeként. Jövőre Magyarország mellett Németország, Ausztria és Szlovákia Duna-menti római emlékei is felkerülhetnek a listára.

Feltétel, hogy a pályázók a nevezésig fordítsanak pénzt az érintett objektumokra. Mindezek függvényében az eredetileg százat meghaladó magyar részhelyszíni listából a benyújtandó pályázat csak 65-öt tartalmaz majd. A fejlesztéseket már a cím elnyerése előtt meg kell kezdeni, erre a célra a magyar kormány 2,5 milliárd forint uniós forrást különített el.

A Miniszterelnökségi Sajtóirodától azt is megtudtuk, hogy a nevezési dokumentáció előkészítése összetett és időigényes, közel 2 évig tartó folyamat. Ezért, illetve a listára kerülő helyszínek földrajzi eloszlása miatt - a fejlődő országok helyszínei alulreprezentáltak a listán - a már több világörökségi helyszínnel rendelkező országok nem minden évben nyújtanak be jelölést.

Miért jó, ha vannak világörökségi helyszíneink?

A világörökségi helyszínek idegenforgalmi hasznot hoznak, hiszen jó néhányat közülük a világ ikonikus tájaiként, építményeiként tartanak számon. Jelenleg a globális idegenforgalomból származó bevételek 40%-a a kulturális turizmusnak (múzeumok, galériák, kulturális örökségek, fesztiválok látogatása) köszönhető az UNESCO szerint. A turizmus pedig most a leggyorsabban növekvő szektorok közé tartozik, a 2008-as válság óta a tavalyi volt zsinórban a hetedik év, amikor jelentős bővülést könyvelhetett el az ágazat: a nemzetközi turistaérkezések száma 3,9%-kal nőtt az előző évhez képest, elérve a 1,235 milliárdot - derül ki a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) januári jelentéséből (World Tourism Barometer).

Nehéz azonban számszerűsíteni, hogy a világörökségi listára való felkerülés pontosan milyen hatással van a helyi gazdaságra, de a világörökség gazdasági hatásait mérő módszertan kidolgozása európai szinten folyamatban van.

Az összetett statisztikai módszer - amely figyelembe veszi a listára kerüléssel járó gazdasági és társadalmi hatásokat - kidolgozását nehezíti, hogy országonként eltér a statisztikai adatgyűjtés gyakorlata. Főképp ez az oka annak, hogy jelenleg még nem áll rendelkezésre publikálható, a világörökségi helyszínek gazdasági hatásait ismertető adat.

Így lehet lekerülni a listáról

Az UNESCO létrehozta a kevésbé dicsőséges veszélyeztetett világörökségi helyszínek listáját is, amelyeknek a megóvása csak kitüntetett nemzetközi segítséggel lehet eredményes. A legtöbb esetben az adott ország intézményrendszerének hiánya vagy erőtlensége miatt van szükség erre. A helyszínek a következők miatt válhatnak veszélyeztetetté:

• természeti katasztrófa;
• környezetszennyezés;
• etnikai konfliktus;
• háború.

Régóta szerepel ezen a listán például Jeruzsálem óvárosa és a Városfal, az idei tanácskozáson pedig Bécs belvárosa és a ciszjordániai Hebron óvárosa került fel.

Arra is akad példa, hogy egy helyszín elveszíti világörökségi rangját, ez utoljára 2009-ben történt meg Drezdával. A barokk belváros és az Elba-völgy kultúrtáj egy négysávos autópályahíd felépítése miatt vesztette el a címet, mert a Világörökség Bizottsága szerint az építkezés súlyosan károsította a védett látkép integritását. Ez volt a második ilyen eset a világörökség történetében, korábban az Ománi Szultánságot büntették meg 2007-ben, amiért olajkitermelésbe kezdtek egy antiloprezervátumban.

A drezdai precedens intő jel volt a többi részes államnak, akik általában igyekeznek eleget tenni a Világörökség Bizottság elvárásainak. Bécsben például az UNESCO tiltakozása miatt változtatták meg egy közlekedési csomópont átalakításának tervét tíz évvel ezelőtt, de Budapest is többször letett a rakparti forgalom átszervezéséről.

Bécs ezúttal egy toronyépület terve miatt került fel a veszélyeztetett listára, és ha jövő év februárjáig nem módosít az építési terveken, el is veszítheti a címet. A Miniszterelnökségi Sajtóiroda szerint jelenleg nem áll fenn a veszély, hogy a 8 magyar helyszín közül bármelyik a veszélyeztetett listára kerüljön, hiszen Magyarország folyamatosan egyeztet az UNESCO Világörökség Központtal, és kikéri tanácsadó testületeinek véleményét a helyszíneket érintő beruházásokról, fejlesztésekről.

A Virágörökségi Listára jelölés menete:

• Minden év szeptember 30-ig a részes államok beküldhetik véleményezésre felterjesztés-tervezeteiket a Világörökség Központnak.
• November 15-ig a központ választ küld a felterjesztés-tervezet teljességét illetően.
• Minden év február 1-ig a részes államnak be kell küldenie a teljes felterjesztési anyagot, amit utána az illetékes tanácsadó testületek kapnak meg értékelésre.
• Március 1. és a következő év májusa között a tanácsadó testületek értékelik a felterjesztéseket, majd 6 héttel az aktuális Világörökség Bizottság ülésének kezdete előtt az eljuttatják véleményüket és javaslataikat a titkárságnak, akik azokat továbbítják a bizottságnak és a részes államnak.
• Ezt követően a bizottság az éves ülésén megvizsgálja, és döntést hoz a listára kerülő helyszínekről.

• Címkék:
• Magyarország,
• zöld világ,
• makrogazdaság,
• fenntartható világ,
• unesco,
• világörökség