Felzárkózás az eurózónában - Csakis megfelelő felkészültséggel teljesíthető
- a tartós pénzügyi egyensúlytalanságok megelőzésére és feloldására továbbra sem működnek övezeti szintű mechanizmusok, így a reálgazdasági ciklusok összhangja mellett szükséges a pénzügyi ciklusok harmonizáltsága is;
- az euróövezetben a versenyképességi hiányosságok hosszabb távon is fennmaradhatnak, kezelésük kellően rugalmas munka- és árupiac mellett megoldható;
- végezetül a gazdasági ciklusok túllendülései csakis megfelelő fiskális mozgástérrel és hatékony makroprudenciális eszköztárral kezelhetőek.
Hazánk eurócsatlakozásának időzítését is egy új, a globális pénzügyi válság tapasztalataira is építő kritériumrendszeren keresztül szükséges megítélni.
Magyarország 2004. évi EU-s csatlakozásával vállalást tett az euró jövőbeni bevezetésére is. Ennek megfelelően a magyar eurót illetően a két legfontosabb kérdés, hogy mikor és milyen feltételek mellett érdemes bevezetni a közös fizetőeszközt. A hazánkhoz hasonló, közepesen fejlett országok hosszú távú társadalom- és gazdaságpolitikai célja egy fenntartható felzárkózást biztosító konvergenciapálya megvalósítása. Ezért minden gazdaságpolitikai döntést, így az euró bevezetésének kérdését is érdemes ezen végső cél tükrében értékelni. A következőkben az euróövezethez idáig csatlakozott országok konvergenciával kapcsolatos tapasztalataira fókuszálva fogalmazunk meg tanulságokat a hazai felkészüléssel kapcsolatban.
Konvergencia vagy divergencia?
Az euróövezethez csatlakozott országok eddigi növekedési tapasztalatait két országcsoportban vizsgáltuk. Az első csoportba soroltuk az euróövezet korai szakaszától a közös fizetőeszközt használó gazdaságokat, míg a második csoportba a későbbi fázisban érkezőket. Értelemszerűen előbbi csoport esetében már közel 20 évnyi megfigyeléssel rendelkezünk, amely alapján robusztusabb megállapítások is tehetők, míg az utóbbi esetben olykor csak néhány év teljesítménye elemezhető (1. ábra).
Az eurózónába később belépő gazdaságok tapasztalatai is hasonlóan vegyes képet mutatnak. Málta javuló fejlettségében - az ír példához hasonlóan - számviteli hatások is szerepet játszanak. Ezt leszámítva a belépéskori szinthez képest Szlovákia, Észtország és Lettország relatív fejlettsége javult, míg Ciprus és Szlovénia mutatója romlott. Összességében - Írország és Málta speciális helyzetétől eltekintve - a vizsgált országok felében a jelenlegi fejlettség alacsonyabb, mint a belépéskori. Két esetben a csatlakozáshoz közeli relatív fejlettség jellemző, míg mindössze három esetben folytatódott a konvergencia.
Mit rontottak el a dél-európai államok?
Az euróövezet mediterrán országainak többségében (Olaszország kivételével) a kezdeti nagyon gyors fellendülést jelentős lassulás követte. A fellendülési fázisban az egyik legfontosabb hajtóerő a nominális kamatok gyors és nagyarányú csökkenése volt. A nominális kamatok az euró bevezetésének időpontjára gyakorlatilag teljes mértékben konvergáltak az euróövezeti országok nominális kamatszintjéhez. Az inflációs pályát is figyelembe véve a dél-európai országok a 90-es évek átlagosan 4-5 százalékos reálkamatpályáról a csatlakozást követően 2 százalék alatti reálkamat környezetbe kerültek (2. ábra).Emellett az alacsony reálkamatok Portugáliában és Görögországban a költségvetési fegyelem fellazulásához is hozzájárultak az államadósság emelkedését okozva. Ráadásul a belső kereslet fellendülése a foglalkoztatottság emelkedésével és magas nominális bérnövekedéssel járt, a reálárfolyam felértékelődését okozva.
A pénzügyi ciklus túlfutása a globális pénzügyi válság kitörésével súlyosan és tartósan visszavetették a gazdasági felzárkózást, megrendítve a bankrendszer stabilitását. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy a válságot követő években a maastrichti költségvetési kritériumok gyors teljesítéséhez való ragaszkodás egy egyébként is kereslethiányos környezetben súlyos reálgazdasági következményekkel járó válságkezeléshez vezetett. A tartóssá váló recesszió, a drasztikusan megemelkedő munkanélküliség és a bankrendszer stabilizálásának költségei 2008 után az államadósság ráta általános emelkedését okozták (3. ábra).

- A csatlakozási kritériumok között nem elegendő csak a költségvetés megfelelő helyzetét rögzíteni, hanem kiemelt figyelmet kell szentelni a magánadósságok alakulásának és a pénzügyi ciklus felépülését megfelelően kontrollálni képes prudenciális eszköztár biztosításának is.
- A pénzügyi ciklus nem kívánatos túllendülésében a szabályozási hiányosságok mellett fontos szerepet játszhat a reálkamatok gyors süllyedése. A nominális kamatok közötti különbségek - és az ebből adódó potenciális konvergencia - jelenleg lényegesen kisebbek, azonban az inflációs differenciákból adódó hatás továbbra is meghatározó lehet. Ez utóbbi az inflációs várakozások megfelelő horgonyzásával és a fejlettségbeli különbségekből adódó inflációs többlet - ez az ún. Balassa-Samuelson hatás - minimalizálásával csökkenthető.
- Különösen a válság időszakában vált fontos tényezővé az államadósság mértéke. Mivel a dél-európai gazdaságok többsége egyébként is magas államadósság rátával csatlakozott az eurózónához, a válságkörnyezet két oldalról is nyomás alá helyezte a gazdaságot. A magas eladósodottság egyrészt a kockázati felárakat növelte, másrészt az anticiklikus költségvetési politika vitelének lehetőségét is korlátozta.
- Végezetül fontos tanulság a versenyképesség kérdése. Az eurózónán belül a tartós versenyképességi és termelékenységbeli különbségek tompítására nem alakult még ki belső korrekciós mechanizmus. A versenyképességi problémák leküzdése az egyes országok gazdaságpolitikai döntéseinek függvénye, aminek szükséges feltétele a megfelelő munka- és árupiaci rugalmasság elérése.
A dél-európai gazdaságokban az euró nem megfelelő felkészültség mellett történő bevezetése súlyos reálgazdasági következményekkel járt. Az eurózóna csatlakozás - megfelelő korrekciós mechanizmusok hiányában - gyorsította a makroszintű egyensúlytalanságok felépülését és a pénzügyi ciklus túlfutását, míg a válságkezelési periódusban jellemző monetáris és fiskális kötöttségek hátráltatták a kilábalást. Ezen gazdaságok helyzete arra hívja fel a figyelmet, hogy önmagában a maastrichti kritériumok teljesítése és az euró bevezetése nem csodaszer. Az euró átvétele - bármennyire sokan próbálják is ezt sugallni - nem jelent garanciát a fenntartható felzárkózásra, miközben a gazdaságpolitikai hibák vagy a külső gazdasági sokkhatások korrigálása sokkal nehézkesebb.
Páratlan harci felvételek érkeztek: megsemmisítették Oroszország rejtélyes fegyverét
Hatalmas robbanásban semmisült meg az első M1991.
Lítiummezőt foglaltak el az oroszok, ukrán drónok csaptak le Volgográdnál – Ukrajnai háborús híreink pénteken
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Moszkva felvillantotta az ukrán drónok rémét: négyszeresére ugrott a kapacitás
A frontvonalról szerzett tapasztalatokat hasznosították.
Van terv a káosz mögött? – Donald Trump és a nagy, gyönyörű költségvetés
Mesterterv nyomába eredünk.
Itt van Trump nagy bejelentése a vámokról - Mutatjuk a piaci reakciókat!
Megkönnyebbültek a befektetők.
Visszatér a hőség, másodfokú riasztás lép életbe hétfőtől
Egészen jövő péntekig lesz érvényes.
Nagy mérföldkőhöz érkezett a 4iG
Befejeződött a 2023 novemberben indult Transzformációs Program
ESG-szabályozás és trendek: így alakul át a pénzügyi szektor
Az utóbbi években robbanásszerűen nőtt az érdeklődés a fenntartható befektetések iránt. Az ESG-kritériumok - vagyis a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási
PORTRÉ - Két hazai "reneszánsz" privátbankár, akik a leggazdagabbak pénzét kezelik
Az SPB Befektetési Zrt. a hazai befektetési szolgáltatói piac egyik legpatinásabb, 25 éve a piacon lévő szereplője, amely elsősorban private banking szolgáltatásokat kínál ügyfelei számár
Devizahitelek tanulságai és a nyugdíjrendszer kihívásai
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Devizahitelek tanulságai és a nyugdíjrendszer kihívásai Mi történt a devizahitelekkel? 2006 környékén sok fiatal pár nagy reményekkel vágott bele
Végső soron a NATO is csak üzlet
Indul az emelt NATO-kiadások rendszere, 5 százalék lesz az előirányzott szint. De a hadiiparban Európa versenyképtelen, az amerikai gyártók már el is kezdték körbeudvarolni a...
The post Végs
Gazdasági furcsaságok mérnököknek
Mindig nagyon érdekes számomra, hogy mennyi mérnök lép motiváltan a pénzügyi területre. Rengeteg informatikus (meglepően tájékozottan) érkezik coachingokra, de még a pénzügyi influencerek k
A háborúk titokzatos jótékonysága a tőzsdékre
Háború = ralizó részvénypiac? A történelmi tapasztalatok szerint egy háború még jót is tesz annak az ország tőzsdéjének, amelyik a távolban és győztesen vívja, nem...
The post A háború
Felkészülés az innovációs célú pályázatokra - pályázati források várhatók
A várakozások szerint közel 200 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrás állhat hamarosan a hazai innovatív vállalkozások rendelkezésére. Megjelenhetnek azok az innovációs pály
GINOP Plusz 2021-2027: felpörgő innovációs pályázatok
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) a 2021-2027 közötti uniós költségvetési időszak legnagyobb operatív programja.

Mobilról igényelhető hitelkártyát kínál a Gránit Bank (x)
Új építésű lakások akár 12 millió forintos kedvezménnyel (x)
Új kihívások előtt a világgazdaság (x)

- Megjelent a kormány új ingyenhitele, élelmes magyarok tízezrei mozdultak rá azonnal
- Ezért sem jutsz be az állami kórházakba
- A világ tíz leggazdagabb országa között van, és semmit nem tudsz róla, mi ez?
- Kijött a kormány új készpénzes szabálya, mutatjuk a részleteket
- Kiadta a parancsot Donald Trump: Amerika háborúba megy - Most mi fog történni?
Úgy szabadulnak a hitelektől a magyarok, mintha nem lenne holnap
Nagyon sok az előtörlesztés.
Vége a megszokásoknak, sürgősen változtatniuk kell az állattartóknak is
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
Mikor lesz 40 ezer az OTP?
Van még tartalék az OTP-sztoriban.
Kiadó raktárak és logisztikai központok
A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Számolj háromig és start!
Webináriumunkon megmutatjuk, hogyan indítsd el első befektetésed, milyen új funkciók érhetők el kereskedési platformjainkon, és hogyan vághatsz bele magabiztosan a tőzsdei kereskedésbe – akár már holnap.