Felzárkózás az eurózónában - Csakis megfelelő felkészültséggel teljesíthető
A másik fontos tényező volt, hogy Szlovákia - szemben a dél-európai tapasztalatokkal - alacsony államadósság-ráta mellett lépett be az eurózónába (az államadósság a GDP 30 százaléka alatt volt a belépést megelőzően). A fiskális politikának recessziós világgazdasági környezetben is megfelelő mozgástere volt kereslet ösztönző lépések meghozatalára (az államadósság-ráta jelenleg 50 százalék fölött alakul).
Végezetül érdemes megemlíteni, hogy a bankszektor is elkerülte a hitelezés eurócsatlakozást követő túlhevülését. Ez kezdetben nagyrészt a globális pénzügyi válság következménye volt, amely a hitelpiac keresleti és kínálati oldalát is hűtötte. A válság hatásainak múlásával a hitelezés Szlovákiában is dinamikus bővülésnek indult, amit a szlovák jegybank a makroprudenciális eszköztár aktív használatával igyekszik megakadályozni.
A közös fizetőeszköz ellenére Észtország gyors kilábalást mutatott és immár az eurózóna tagjaként is folytatta reálgazdasági konvergenciáját. A válság kezelésében és a gyors kilábalásban központi szerepet játszottak az észt munkapiac sajátosságai. A nominális bérek csökkentésével, belső leértékelés útján javították az ország külső egyensúlyi pozícióját, míg a - PISA eredmények alapján - európai élvonalához tartozó észt oktatási rendszer a munkaerő ágazatok közötti szükséges kiigazodását is segítette. A kilábalási folyamat során a munkanélküliségi ráta gyorsan süllyedt, miközben a foglalkoztatási mutatók a skandináv országokéhoz hasonlítható magas szinten alakultak (5. ábra). A belső leértékelés mellett a Szlovákiához hasonlóan rendkívül alacsony államadósságráta és ezzel a megfelelő fiskális mozgástér is segítette a növekedést.
Összességében az észt és a szlovák példa legfontosabb tapasztalatai az alábbiak lehetnek:
- megfelelő csatlakozáskori versenyképesség és költségvetési mozgástér elérése fontos kritériuma lehet a reálgazdasági konvergencia folytatásának egy egységes valutaövezetben
- önálló monetáris politika hiányában a munkapiaci rugalmassága fontos alkalmazkodási csatornává válik.
Fenntartható felzárkózás és a maastrichti kritériumok
A jelentős eltérést mutató konvergencia tapasztalatok fényében joggal merül fel a kérdés, hogy a csatlakozás feltételeként megjelölt úgynevezett maastrichti kritériumok miért nem voltak elegendőek a gazdasági fejlődés biztosításához? Ezen kritériumok jellegükből adódóan nem mérik közvetlenül a pénzügyi ciklusok harmonizáltságát, a reálgazdaság konvergenciáját és a gazdasági szerkezet hasonlóságát, aminek fontosságára először az elhúzódó euróövezeti válság tapasztalatai hívták fel a figyelmet.A euróövezet monetáris stabilitás elérésére törekszik, ezért a Maastrichti Szerződés az optimális valutaövezetek-elmélet reálkritériumaival szemben főként nominális feltételeket szabott az euróövezeti csatlakozáshoz. A maastrichti kritériumok nem határozzák meg részletekbe menően, hogy mennyire kell konvergálnia a gazdasági szerkezeteknek egymáshoz azért, hogy a közös monetáris politika optimális legyen övezetszerte. Éppen ezért a reálgazdasági érettség továbbra is fontos tényező a csatlakozó ország által elért nominális konvergencia fenntarthatóságának vizsgálatában.
A maastrichti kritériumok hiányosságaival foglalkozó szakirodalom manapság már kellően széles, így a terjedelmi korlátok miatt csak a legfontosabb állításokat idézzük fel.
- A kritériumrendszert - amellett, hogy a későbbiekben a tagországok többsége gyakran megszegte - már a kezdetekben is komoly belső feszültségek jellemezték. A 3 százalékos költségvetési hiánycél 5 százalékos nominális növekedés mellett van összhangban a 60 százalékos államadósság céllal. Amennyiben a nominális növekedés a reálnövekedés és/vagy az infláció lassulása miatt tartósan elmarad az 5 százaléktól, akkor az vagy folyamatosan szigorúbb költségvetést kíván meg, vagy az államadósság-ráta jelentősen a kritérium-érték fölé emelkedik. Az eurózóna tagországok többségében az utóbbi helyzet alakult ki.
- Szintén a költségvetési feltételekhez fűződő probléma, hogy nem létezett olyan szabályrendszer, amely biztosította volna, hogy a gazdaságok - akár egyénileg, akár övezeti szinten - szükség esetén anticiklikus fiskális politikát folytassanak. Az anticiklikus mozgástér hiánya különösen a válságot követő kereslethiányos környezetben vált láthatóvá. Érdemes megjegyezni, hogy a zéró egyenlegű költségvetésre való törekvés már korábban is megjelent a kritériumokban, ám ennek teljesítése és kikényszeríthetősége komoly problémákat mutatott.
- A maastrichti kritériumok teljesen figyelmen kívül hagyták a magánadósságok alakulását. A csatlakozást megelőző, majd azt követő kamatkonvergencia és a gyorsabb növekedés miatt kialakuló inflációs többlet a periféria gazdaságokban a reálkamatok jelentős csökkenését okozta. A folyamat a laza felügyeleti szabályozással kiegészülve a bankrendszerrel szembeni vállalt kötelezettségek gyors emelkedéséhez, lakáspiaci buborékhoz majd a válság kitörésével súlyos bankrendszeri problémákhoz vezetett.
- Egyetlen kritérium sem érintette a növekedés fenntarthatósága szempontjából meghatározó külső egyensúlyi pozíció kérdését. Részben a már említett eladósodási folyamat, részben a meglévő versenyképességi különbségek következményeként az eurózóna tagországai között tartós folyó fizetési mérleg egyensúlytalanságok alakultak ki. A válság tapasztalataira alapozva az európai döntéshozók ma már nagyobb figyelmet szentelnek a jelenségnek (ezt szolgálja például a rendszeresen elkészülő ún. MIP - makroszintű egyensúlytalanságokat azonosító - jelentések), de olyan átfogó mechanizmus, amely az egyensúlytalanságokat fenntartható tartományba terelné vissza vagy korrigálná, továbbra sem létezik.
- Végezetül az eurótól függetlenül általános tapasztalat, hogy a stabilan alacsony infláció önmagában nem elegendő a makroszintű stabilitás biztosításához. A jegybankoknak a pénzügyi rendszerben felépülő kockázatokra is kiemelt figyelmet kell fordítania.
Fontos kiemelni, hogy a maastrichti kritériumok hiányosságai ellenére az egyes országok fejlődési pályáját leginkább az időszak során követett gazdaságpolitika minősége határozta meg. A csatlakozási feltételeket illetően azonban egyre általánosabb vélemény, hogy a maastrichti kritériumok önmagukban nem elegendőek az euróérettség meghatározásához, új kiegészítő feltételek figyelembevétele szükséges.
25 évig döngették a kaput, Von der Leyen most szabad bejárást nyert az EU országainak
Hosszú várakozás után gyorsan fogadhatják el az EU évtizedes kereskedelmi mesterfogását.
Kongatja a vészharangot az IMF: újabb ország sodródhat az államcsőd felé
Az ok az olajárak esése és a kitermelés csökkenése.
Nem hagyta szó nélkül a Fitch a költségvetési helyzetet: figyelmeztetést kapott a régió bezzegországa
Negatív kilátást kaptak a lengyelek.
Figyelmeztet a Nobel-díjas közgazdász: Amerika rosszabb állapotban van, mint gondoljuk
A kötvénypiac még nem árazta be a híreket.
Példátlan csapást mértek Irán utolsó szövetségesére – Most fog igazán eldurvulni a helyzet?
Bombázták őket eddig is, de ilyen akcióra nem igazán volt példa.
Kimondta a német politikus: szinte elképzelhetetlen NATO-csapatok Ukrajnába küldése
De akkor ki védi majd meg Ukrajnát?
Macy's Inc - kereskedés
Tavaly októberben vásároltam, nem is keveset, mert akkor azt hittem, hogy a korrekciónak vége, és már egy felfelé tartó impulzusba ülök bele pár hétre. Hát nem, az a korrekció idén április
Hasznos útmutatót ad Odüsszeusz az élet bolyongásaihoz
Az Odüsszeia kódja ma is friss. Fontos kérdésekben ad iránymutatást az eposz: mi múlik rajtunk és mi nem; mit lehet megúszni és mit nem; mi a nők szerepe a világban; milyen erők alakítják az
HR trendek 2025-2026
A magyar munkaerőpiac 2025-ben fordulóponthoz érkezett. A gazdasági bizonytalanság, a technológiai fejlődés és a társadalmi elvárások együtt formálják át a vállalatok működését. Az elk

Hullámok hátán a zöldebb energia felé
A tengerek, óceánok hullámzása és az árapály régóta ismert, állandó és kiszámítható energiaforrás. Az energetikai szakértők egyre többen hangsúlyozzák, hogy az
Deák Ferenc eladná a lelkét egy lakásért? (feat. Szabó László)
Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók a Spotify, YouTube, Apple Podcast, Google Podcasts és Soundcloud

Sosem látott pénzt költött el a leggazdagabb liga, de megfizetik az árát
Több, mint 1.360 milliárd forint - ennyit költöttek el az angol első osztály, a Premier League focicsapatai játékosokra a nyáron. Bődületes rekord, amit egy másik... The post Sosem látott pén

Jóléti társadalom megoldja a problémáidat?
Talán senki számára nem kérdés, hogy a világ gazdagodásával nem szabadultunk meg a gondjainktól. Sőt, sokszor a "gazdagabb" országokban "rosszabbul" élnek az emberek, mint a "szegényebbek
Kik vehetnek fel 10% önerő mellett Otthon Startot és kikre nem érvényes a könnyítés?
Szeptember másodikától módosította az MNB az adósságfék szabályokat. Így szélesebb réteg vehet fel minimális 10% önerő mellett lakáshitelt. Mindenképpen érdemes leszögezni, hogy a válto

Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén?
Hogyan ismerd fel, hogy épp emelkedő (bull) vagy csökkenő (bear) piacon jársz? Megtanulhatod, mikor érdemes növelni a kockázatvállalást, és mikor jobb óvatosan hátrálni.
Olyan csúcsokat támad a forint, amit kevesen hittek – Mi történik?
A Közgazdász-vándorgyűlésen elhangzottak a magyar devizát is megmozgatták.
A Labubu babák a tőzsdén is tarolnak
Amikor az eredetit gyártja Kína, a másolatot a világ.
Pickup tuning a határban: ezek az extrák most a gazdák és vadászok kedvencei
A pickupok ütőképességét az extrák adják.
