Felzárkózás az eurózónában - Csakis megfelelő felkészültséggel teljesíthető

‹ 1 2 3 4

A monetáris autonómia hatása

Az eurócsatlakozás legáltalánosabban említett költsége az önálló monetáris politika feladása és a monetáris politikai döntések közösségi szintre emelése. A monetáris politika növekedési hatásait illetően jelentősen változott a közgazdászok álláspontja. A válságot megelőzően főáramú vélemény volt, hogy a monetáris politika hosszú távú hatása semleges. Ugyanakkor a válság tapasztalatai azt mutatták, hogy a gazdaság hosszú távú növekedési képessége érzékenyen reagál a keresleti feltételek rövid távú változására (azaz a hosszabb távú növekedési képesség "pályafüggő"). Ebből következően - különösen kereslethiányos környezetben - a monetáris politikának nem csak rövid, hanem hosszú távú pozitív növekedési hatásai is vannak. A kérdés az, hogy ezt a szerepet egy közösségi szintű, vagy egy nemzeti szintű monetáris politika képes-e hatékonyabban betölteni?

A válasz nem egyszerű. Ehhez országok között egy olyan kontrollált kísérletet kellene elvégeznünk, ahol minden növekedést befolyásoló paraméter azonossága mellett, csak a monetáris rendszer rugalmasságában mutatkozik különbség. Jelen elemzésünk csak arra vállalkoztunk, hogy olyan országcsoportokat képezzünk, amelyekben lévő gazdaságokat a pénzügyi válság hasonló kihívások mellett érintett és a fontosabb strukturális jellemzőikben (pl. gazdaság mérete, nyitottsága) is összevethetőek. Az eltérő növekedési teljesítmény mögött természetesen számos további tényező is lehet, így a mértékek helyett érdemes csak a növekedési pályák relációját értékelni.

A válság alatt, majd az azt követő években a rugalmasabb monetáris rezsimben működő országok összességében kedvezőbb növekedési képet mutattak. Mind a nagy gazdaságok (6. ábra, bal panel), mind az északi országok esetében (6. ábra, jobb panel) gyorsabb és egyenletesebb növekedést értek el a rugalmas monetáris politikai rendszerben működők. A kis, nyitott gazdaságok példája pedig azt mutatja, hogy a rugalmasabb monetáris politikai keretrendszer - megfelelően célzott intézkedésekkel - komoly növekedési többletet okozott Magyarország esetében. Az összehasonlítások alapján feltételezhetjük, hogy az önálló monetáris politika - különösen recessziós környezetben - továbbra is nagyobb növekedési stimulust képes elérni, mint a közösségi szinten meghozott monetáris politikai döntések.

Szükséges új kritériumok

A konvergencia tapasztalatokat figyelembevéve az optimális belépési időpont és feltételek meghatározása kulcsfontosságú szempont. Ehhez a maastrichti kritériumok mellett új kritériumokat érdemes figyelembe venni. Olyan új kritériumok megfogalmazása szükséges, amelyek teljesítésével a csatlakozás előtt álló ország fejlődési pályája az eurózónán belül is töretlen maradhat. Az eddig csatlakozott országok tapasztalatai szerint az alábbi területekre érdemes kiemelt figyelmet fordítani:

• Szükséges a pénzügyi ciklus túllendüléséből fakadó kockázatok minimalizálása. Ezt három feltétel teljesítése segítheti: egyrészt a megfelelő reálgazdasági konvergencia elérése mérsékelheti a gazdasági felzárkózásból adódó potenciális inflációs többletet, megakadályozva reálkamatok túlzott csökkenését; másrészt a pénzügyi mélyülés megfelelő szintje a jövőbeni hirtelen hitelbuborékok kialakulásának kockázatát mérsékli, végezetül hatékony szabályozói eszköztárral a felmerülő rendszerszintű kockázatok kezelhetőek.
• A versenyképesség megőrzése és javítása kulcs fontosságú a gazdasági felzárkózásban. Az eurózóna belépést érdemes olyan időpontra időzíteni, amikor a gazdaságot egyébként is erős versenyképességi pozíció jellemzi, miközben hatékonyan működnek a gazdaság jövőbeli versenyképességét alakító csatornák. Ez utóbbiban kiemelt szerepe van a munka- és árupiacok helyzetének.
• Önálló monetáris politika hiányában recessziós környezetben felértékelődik a költségvetési mozgástér szerepe. Az anticiklikus költségvetési politika viteléhez elegendő mozgástér a maastrichti fiskális kritériumoknál is erősebb feltételek mellett biztosítható.

Megítélésünk szerint - alapozva az eurózónához csatlakozott országok tapasztalataira - öt új kritérium biztosíthatja, hogy Magyarországon az euró bevezetésére megfelelő felkészültség mellett kerüljön sor. Ezen új kritériumok az alábbiak lehetnek:

HIVATKOZÁSOK

International Monetary Fund [2015]: Central and Eastern Europe: New Member States (NMS) Policy Forum 2014. IMF Country Report, No. 15/98.

Mundell, R. A. [1961]: A Theory of Optimum Currency Areas. American Economic Review, 51., pp. 657-665.

Schadler, Susan - P. Drummond - L. Kuijs - Z. Murgasova - R. van Elkan [2005]: Adopting the Euró in Central Europe - Challenges of the Next Step in European Integration. IMF Occasional Paper, 234.

A szerzőkről

• Címkék:
• MNB,
• nagy márton,
• makrogazdaság,
• euróbevezetés,
• virág barnabás

• Reálgazdasági fejlődés az eurózónában.
• Mi működött a sikeres felzárkózó gazdaságoknál?.
• A csatlakozás költség-haszon mérlege.
• Az új kritériumok.