Januártól könnyebb a jogvitákat per nélkül rendezni

Idén januártól újabb eljárással bővült a közjegyzők hatásköre: polgári ügyekben már bírósági eljárás nélkül is lehet egyezséget kötni. Egyezségen a felek közjegyző előtt megkötött és a közjegyző által jóváhagyott megállapodását értjük. A közjegyző előtti egyezségi eljárás keretében a felek pereskedés nélkül rendezhetik jogvitájukat, és köthetnek olyan megállapodást, amely mindkét fél számára vállalható.

A cél a békés megegyezés

Mindez feltételezi, hogy a felek között már van egy fennálló jogviszony, az egyezséghez pedig mindkettőjük megállapodási szándéka szükséges. A közjegyző végzésével lezárt egyezség előnye, hogy az abban foglaltak ítélt dolognak számítanak, így közvetlenül végrehajthatók, vagyis olyan, mintha azt a bíróság ítéletben mondta volna ki.

A felek ezekben az esetekben kölcsönösen engednek, és ezért garantált békét kapnak. Ezzel az a cél, hogy ahol van lehetőség a békés megegyezésre, ott ne kerüljön sor bírósági eljárásra, és ezzel tehermentesítsük a bíróságokat

- mondta a Portfolio-nak Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyző Kamara (MOKK) elnöke.

Mivel a közjegyzői irodák behálózzák az országot - nagyjából 20 kilométerenként található egy székhely - az eljárás közjegyzői hatáskörbe utalása könnyen hozzáférhetővé teszi mindenki számára az egyezségi eljárást, ami nemcsak egyszerű, hanem gyors megoldás a viták rendezésére.

A korábbi bírósági tapasztalatok ráadásul azt mutatják, hogy az egyezséggel befejezett eljárásokban végrehajtásra aránylag kisebb számban kerül sor, mintha a jogvitát a bíróság ítélettel döntötte volna el. Ezen túlmenően a közjegyző előtt kötött egyezség elejét veszi a későbbi jogvitáknak is, ugyanis az ebben foglaltakat már nem lehet vitássá tenni egy perben sem, azaz a felek ugyanabban az ügyben már később nem fordulhatnak bírósághoz.

Kártérítési vagy öröklési viták rendezése

Tóth Ádám felsorolt néhány tipikus esetet, amikor igénybe vehető az egyezségi eljárás. Az idei első ügy egy használt gépjármű adás-vételéről szólt két magánszemély között: a vevő rejtett hibát észlelt a vásárlás után, ami vélhetően már az eladáskor is jelen volt, és ezért kártérítést kért. Az eladóval abban állapodtak meg, hogy utólag leszállítja a vételárat, a vevő pedig cserébe lemond minden további, esetleges hibával kapcsolatos kártérítési igényéről, mindezt pedig megfogalmazták a közjegyző előtt kötött egyezségben. További tipikus példa magánszemélyek között, ha telekvásárlására kerül sor, és a szomszéd vitatja (akár évek múltán) a telekhatár pontos helyét. Ekkor, ha mindkét fél beleegyezik, meg lehet állapodni abban, hogy arrébb teszik a határt, az egyezséget pedig a közjegyző közokiratba foglalja.

Az öröklés körüli viták rendezésében is szóba jöhet az eljárás igénybevétele, ha az örökösök és a hagyatéki hitelező - az, akinek az örökhagyó tartozott -, vagy akár az örökösök egymás közt nem tudnak megállapodni a hagyatéki tárgyaláson. Ha nem akarnak pereskedni, mostantól az új intézménynek köszönhetően lehetőségük van a jogvitájukat a közjegyző előtti egyezségi eljárásban rendezni

- hívta fel a figyelmet a MOKK elnöke.

Szintén ide tartozó eset, ha egy vállalatnak a beszállítója tartozást halmoz fel, és ennek a megfizetéséről állapodnak meg a felek. Ha egy vállalat partnere nem tudja vállalni azokat a feltételeket, amelyekben korábban megállapodtak - mert mondjuk készlethiánnyal vagy likviditási problémákkal küzd -, azzal komoly károkat okozhat a partnercégnek. Ennek ellenére a felek érdeke lehet, hogy megmaradjon a jó beszállítói viszony, és mindkettejük részére kedvező megoldást találjanak. Ebben az esetben egy kártérítési per helyett érdemes közjegyzőhöz fordulni, és egyezségi eljárásban megegyezni az esetleges kompenzáció részleteiről.

Élettársak egyezkedhetnek, házastársak nem

Alapvetően vagyonjogi ügyekben van lehetőség az eljárásra, abban az esetben, ha annak tárgyáról a felek szabadon rendelkezhetnek. További feltétel, hogy legalább az egyik fél rendelkezzen belföldi lakóhellyel, illetve székhellyel.
Egyelőre egy sor polgári ügy maradt kizárva e közjegyzői hatáskör alól, aminek valószínűleg az az oka, hogy a jogalkotó először arra kíváncsi, hogy a jelenlegi formában hogyan működik a közjegyzői egyezségi eljárás. Ha pozitívak a tapasztalatok, elképzelhető, hogy idővel tovább bővül az közjegyző előtti egyezségi eljárás lehetősége például családjogi tárgyú ügyekkel.

A házasságok felbontása továbbra is kizárólag bírósági hatáskörbe tartozik, ami egyébként szembemegy a világtrendekkel, hiszen számos más országban bontanak fel házasságot a közjegyzők, amennyiben az a házasfelek közös megegyezésen alapszik, de Magyarországon úgy tűnik, hogy ez még várat magára

- véli Tóth Ádám.

Az alábbi ügyekben nem járhat el közjegyző:

• szerzői jogi, szomszédos jogi és iparjogvédelmi ügyben,
• a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése tárgyában,
• a közérdekből indított perekkel összefüggő ügyben,
• a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos ügyben,
• a jogi személyek és tagjaik, volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló ügyben,
• a személyi állapotot érintő és egyéb családjogi tárgyú ügyben,
• a végrehajtási perre tartozó ügyben,
• munkaügyi perre tartozó ügyben,
• állami vagyonnal kapcsolatos ügyben,
• olyan ügyben, amelyben külföldi anyagi jogot - ide nem értve a külföldi nemzetközi magánjogi szabályokat - kell alkalmazni.

• Címkék:
• mokk,
• makrogazdaság,
• közjegyző