Veszélyezteti-e a gyors magyar bérnövekedés a versenyképességet?
A tankönyvi válasz szerint a munkabér fontos tényező a versenyképesség szempontjából mind mikrogazdasági mind pedig a makrogazdasági szinten. A neoklasszikus közgazdaságtan szerint a béremelés a foglalkoztatás csökkenésével, az infláció emelkedésével jár - a minimálbér emelése pedig az előzőeken túl a közkiadások emelkedésével is jár (feltételezve, hogy az állam által foglalkoztatottak között sokan kapnak minimálbért, illetve számos állami kifizetés van hozzákötve a minimálbérhez). Az a tétel is könnyen belátható, miszerint hosszabb távon a bérnövekedés nem szakadhat el a munkatermelékenység növekedésétől. Mindazonáltal a fenti kérdésekre korántsem egyértelmű a válasz, hiszen a valóság jóval bonyolultabb a közgazdasági modellek leegyszerűsített világánál.
A termelékenység mérésére bevett közgazdasági gyakorlat az egy egységre jutó munkaerőköltség (unit labour cost, rövidítve ULC, illetve a nominális ULC-t) mutatót használja, illetve annak időbeni változását vizsgálja. Magasabb ULC-változás a végső produktum "drágább" előállítását jelenti. Azonban, míg vállalati szinten történő alkalmazása (leginkább a feldolgozóiparban) indokolt és hasznos, nemzetgazdasági szintű aggregálása félrevezető lehet, hiszen nem veszi figyelembe a gazdaság szerkezetének változásait, a technológia fejlődését, vagy azt, hogy miképpen változik a munka-tényező tartalma. Éppen ezért a közgazdaságtan igyekszik a termelékenységet jobban megragadó, szélesebb szempontrendszert magában foglaló mutatókat előállítani. Ezekben a mutatókban azonban természetük miatt a munka (és annak a költsége) mellett a tőke, és egyéb tényezők (energia, vásárolt szolgáltatások, nyersanyagok) is megjelennek. Így ebbe az irányba haladva éppen, hogy eltávolodunk attól, hogy a címben megfogalmazott kérdésre megkapjuk a választ.
Mindazonáltal az EU és az OECD is foglalkozik az ULC-alapú adatgyűjtéssel és statisztikakészítéssel. Az Európai Bizottság annyira fontosnak tartja az ULC alakulását, hogy a makrogazdasági egyensúlytalanságokat figyelemmel követő indikátorai közé is bevette (három év átlagában vizsgálva azt). Az eurózónán kívüli tagországok esetében 12% (az eurót használó tagországok esetén 9%) fölötti nominális ULC esetén kongatja meg a vészharangot a Bizottság. A friss (2018 január 24-i) táblázatban a legutóbbi vonatkozó adat (2016-os) Magyarország esetében 3,3%. Ez hasonló a többi V4-es országhoz, de elmarad például a német vagy az osztrák értékektől. Ebből azonban a termelékenység és a versenyképesség változására nem lehet következtetni. Számunkra ebből az lehet fontos, hogy egyrészt a termelékenységet érdemesebb hosszabb időtávban vizsgálni (jelen esetben három év távlatában), másrészt pedig a béremelkedés miatti termelékenységromlás a közelmúltban nem volt forrása makrogazdasági egyensúlytalanságnak, és ahhoz, hogy ez bekövetkezzék, a Magyarországon tapasztaltnál valószínűleg még gyorsabb béremelések kellenének.
Naprakészebb az OECD statisztikája, mely azt mutatja, hogy a 2017-es évi gyors hazai béremelkedési ütem az ULC-mutatót is számottevően feljebb húzta (mint ahogy az a grafikonon is látható).

A felgyorsuló hazai bérdinamika valóban figyelemre méltó. Bár ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy párhuzamosan romlott volna a magyar gazdaság versenyképessége is, ugyanis a versenyképesség változása számos tényező együttes eredője.
Az országok versenyképességének mérésére számos különböző kísérlet történt (Világbank Doing Business, World Economic Forum, MNB Versenyképességi Jelentés stb). A közös bennük az, hogy a gazdasági és társadalmi ismérvek valamint intézményi sajátosságok rendkívül széles körének a felhasználására törekednek. A versenyképességgel foglalkozó munkáknak jelen írás szempontjából leginkább releváns felismerése az, hogy a versenyképességet annak gazdasági és társadalmi komplexitásában szükséges vizsgálni.Tehát nem csak a munkabérek változását, hanem minden egyéb releváns körülmény változását meg kell vizsgálni, ha a versenyképesség változására szeretnénk választ kapni. A versenyképességre közvetve és közvetlenül rengeteg dolog van hatással - azt is mondhatnánk, hogy minden (és akkor csak egy kicsit túloznánk). Vannak közöttük jobban, és kevésbé jól mérhető, gyorsan és lassan változó tényezők is. Ez megnehezíti a válaszadást. Amit jól meg lehet mérni, az például a béremelést vállalatonként eltérő mértékben kompenzáló adócsökkentés 2017-ben és 2018-ban. Statisztikailag szintén jól megragadható a beruházások változása, a beruházási ráta emelkedése. Amennyiben ez a modern technológiákba történő invesztíciót jelenti, akkor az javítja a termelékenységet és a versenyképességet (erre leginkább anekdotikus bizonyítékok vannak). Az üzleti és jogi ügyintézések időigényére, az oktatás minőségére vagy az emberek egészségügyi állapotára szintén léteznek felmérések (vitatottak és jobban elfogadottak egyaránt), de ezek a tényezők viszonylag lassan változnak csak.
Összességében azt gondolom, hogy ha a béremelést olyan gazdaságpolitikai változások kísérik, amelyek a termelékenységet megfelelő mértékben javítják és kompenzálják az emelkedő munkaköltségeket, akkor az a versenyképességre nem jelent veszélyt. Ez 2017-ben és 2018-ban megvalósulni látszik, amiben döntő szerepe van a szociális hozzájárulási adó csökkentésének. Az adócsökkentés, mint gazdaságpolitikai eszköz, azonban nyilvánvalóan korlátos - nem folytatható mindörökké. Ahhoz, hogy a béremelkedés fenntartható maradjon, jóval szofisztikáltabb versenyképességjavító gazdaságpolitikára van szükség, hatékonyabb szabályozásra, az állam működésének korszerűsítésére, az oktatás minőségének radikális javítására. Röviden: jó kormányzásra.
Amerika megtámadta Iránt - Így reagál az olaj, a tőzsdék és a forint
Máris lépnek a befektetők.
Netanjahu: Izrael már nagyon közel áll ahhoz, hogy elérje céljait Iránban
Nem kívánják folytatni a harcokat "a szükségesnél tovább".
Hivatalos: a jemeni húszik belépnek az Izrael-Irán háborúba
Bejelentést tett az iszlám fegyveres csoport.
Orbán Viktor szerint három nagy veszéllyel fenyeget a Közel-Keleten eszkalálódó háború
Videóban üzent a miniszterelnök.
Öngyilkos merénylő végzett 20 emberrel Damaszkuszban
Az Iszlám Állam vállalat magára a támadást.
Felszólította Kínát az amerikai külügyminiszter: beszélniük kellene Iránnal
Súlyos következményei lennének Irán lépésének.
Ember: küzdj....vagy lépj le!
\"Fight or flight\" - ez lett a jelenkor egyik legnagyobb dilemmája. Küzdjünk tovább (magyarul: éljünk tovább), vagy meneküljünk ki ebből a világból (ne éljünk tovább)?...
The post Ember: k
A régiós együttműködés lehet Közép-Európa kitörési pontja a töredező világrendben
A globális gazdasági és geopolitikai környezet gyökeres átalakuláson megy keresztül, ezzel pedig új lehetőségeket kell megragadnunk. Az egyes nemzetek, politikai és kereskedelmi blokkok közöt
Módosított kiberbiztonsági határidők!
A 2024. évi LXIX. törvény 2025. május 31-én hatályba lépett módosításai fontos változásokat hoztak, NIS2 irányelv szerinti megfelelési kötelezettségek terén. A módosítás célj
Változások a költözési jogban: Mit jelent ez a gyakorlatban?
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Változások a költözési jogban: Mit jelent ez a gyakorlatban? Mi történik 2025. július 1-jétől? Az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosít
8 működő stratégia a saját ingatlanhoz
Mivel nagyon sokaknak célja, álma, hogy saját ingatlanban lakhassanak, összeszedtem pár tipikus módszert, amivel próbálkozni lehet. Arról már sokat írtam, hogy minden egyéb híreszteléssel ell
Idén minden tizedik lakásvásárláshoz Munkáshitelt igényelhettek
Az év első 4 hónapjában nagyságrendileg 20 ezren vették fel a Munkáshitelt mintegy 77 milliárd forint összegben. Az MNB felmérése alapján nagyságrendileg az igénylők negyede lakásvásárlá
Zöld energiával meleg otthonokat: Megjelent a távhőtermelők új fejlesztési felhívása!
Elstartolt a pályázat, amely a távfűtés zöld átállását ösztönzi: megújuló energián alapuló rendszerek kiépítésére és fejlesztésére kínál támogatást.
Életet lehelni egy megfáradt sportágba
Mivel az atlétika kicsit ellaposodott, kevésbé felel meg a modern tartalomfogyasztási elvárásoknak, egy csapat új lebonyolítással igyekszik életet lehelni a legősibb sportágba. Ez a Grand...
Th


- Megtörtént a nagy állampapír-mutatvány, erős üzenetet küldtek a lakossági befektetők
- Kilőtte Irán a Fatah-1-es rakétát – Ez lehet a legsúlyosabb csapás Izrael ellen?
- Irán jelzést adott – máris eldőlt a háború?
- Olyan történhet a forinttal, amire ebben az évtizedben még nem volt példa
- Bármelyik pillanatban háborúra indulhat Amerika: egyetlen oka van a radikális lépésnek
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?
Izrael megsemmisítette Irán legpusztítóbb fegyverét - Elhúzódik a háború?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
Iráni-izraeli konfliktus – 200 forintos drágulás is jöhet a benzinkutakon
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
Sorozatos mélyütések az agráriumban – Mikor jöhet a várva várt fordulat?
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
Kiadó raktárak és logisztikai központok
A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen