560 ezer forint a bruttó átlagbér Magyarországon

560 ezer forint a bruttó átlagbér Magyarországon

Júliusban 559 ezer forintra nőtt a bruttó átlagbér Magyarországon a KSH friss adatai alapján, ami 15,2%-os béremelkedésnek felel meg. A bruttó keresetek emelkedése az elmúlt hónapokban lassult, ez azonban nem látható a rendszeres (jutalmaktól tisztított) fizetéseknél. Miután az infláció nyáron is meghaladta a bérek növekedését, így a keresetek vásárlóereje közel egy éve csökken. Augusztusban már stagnálás közelében lehet a reálbér, szeptembertől pedig némi növekedésre is van esély.

Pocsék hírek érkeztek a fizetésekről: Magyarország az EU sereghajtói közé kerül

Pocsék hírek érkeztek a fizetésekről: Magyarország az EU sereghajtói közé kerül

Már csak Bulgáriát előzi meg a bruttó magyar a minimálbér (euróban számolva) az egész Európai Unióban. Egyrészt tény, hogy a magyar bérek nagyon alacsonyak uniós szinten, miután az elmúlt években euróban számolva hazánkban nőtt a legkisebb mértékben a minimálbér az egész régióban, másrészt érdemes eloszlatni néhány tévhitet.

Megvalósult a rémálom: hanyatlik a magyarok életszínvonala egy pusztító spirál közepette

Megvalósult a rémálom: hanyatlik a magyarok életszínvonala egy pusztító spirál közepette

Novemberben csökkent a béremelkedés üteme Magyarországon az előző hónapokhoz képest, ez azonban kizárólag a költségvetési szféra fékezésének tudható be. A versenyszférában továbbra is gyorsan nőnek a keresetek, ráadásul a rendszeres bérek növekedése átlépte a lélektani 20%-ot, ami az ár-bér spirál elszabadulásán keresztül már tervezhetetlen árazási és bérezési folyamatokat jelent a nemzetgazdaságban. Az évtizedek óta nem látott infláció miatt a reálbérek nemzetgazdasági átlagban zuhannak, a költségvetési szektor dolgozói sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint a versenyszférában.

Kiderült, mi van a hihetetlen hazai béremelkedés mögött

Kiderült, mi van a hihetetlen hazai béremelkedés mögött

Hamarosan jön a Checklist, lapunk napi podcastjének keddi adása. A műsor első részében azzal a ma közzétett KSH-adattal foglalkozunk, ami az elemzőket is meglepve 32%-os februári béremelkedést közölt, egy fontos tényező viszont kimaradt a statisztikából. Ezután pedig az állampapírpiacon lévő átrendeződéseket, a Premium Magyar Állampapír szárnyalását és a Magyar Állampapír Plusz visszaszorulását vizsgáljuk meg lapunk szakértőjével.

Az adóbevallások alátámasztják a dinamikus magyarországi bérnövekedést

Az adóbevallások alátámasztják a dinamikus magyarországi bérnövekedést

Az elmúlt években számos elemzés taglalta az intézményi munkaügyi statisztikában (IMS) és a nemzeti számlákban (NSZ) szereplő bértömegből kiolvasható folyamatok közti eltéréseket. A kétféle idősor eltéréseit okozó módszertani különbségek részletes bemutatása a statisztikusok feladata. Az alábbiakban így csupán Dedák István január 25-én megjelent cikkének arra az állítására szeretnék reagálni, amely szerint a 2010-es években az adó- és járulékbevételi adatok a két idősor közt nagyjából félúton elhelyezkedő bérnövekedést implikálnak. Amint azt látni fogjuk, a havi járulékbevallásokban („’08-as bevallás”) szereplő adatok valójában nagyon hasonló képet mutatnak az IMS statisztika adataihoz, vagyis a magasabb növekedést mutató IMS statisztika a szűkebb lefedettség ellenére is jó indikátora a legális munkaerőpiacon zajló folyamatoknak.

Felrobban a fizikai dolgozók bére Magyarországon

Felrobban a fizikai dolgozók bére Magyarországon

A harmadik negyedévben 1429 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez több mint 8 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt 1318 forinthoz képest. A jövő évi 20%-os minimálbéremelés miatt újra gyorsabb lesz az ütem.

Biztos, hogy jogos a panaszkodás? - Tíz éve sem voltak sokkal olcsóbbak a lakások

Biztos, hogy jogos a panaszkodás? - Tíz éve sem voltak sokkal olcsóbbak a lakások

Jobban élünk-e ma, mint 10 évvel ezelőtt? - merül fel a kérdés rendszeresen mindenki fejében. A KSH szerint a bérek továbbra is rendíthetetlenül emelkednek, mégis sokan úgy érzik, az infláció és az egyre dráguló lakhatás minden növekedést felemészt. Ha csak a nominális értéken számolt lakásárindexre nézünk, akkor például láthatjuk, ahogy országos szinten több, mint kétszeresére, Budapesten pedig több, mint 2,5-szeresére nőttek az árak 2010 óta és sokaknak az az érzése támad, hogy a béreink nem tartanak lépést ezzel az ütemmel. Nos, mi most megnéztük, hogy mi is a valóság és hogyan viszonyultak a keresetek a lakásárakhoz 2010-ben és 2020-ban: az adatok felemás képet mutatnak - a budapestiek például jogosan keserűek.

ÉVOSZ: Az építőipar az elmúlt négy évben 35-40%-os bérfejlesztést hajtott végre

ÉVOSZ: Az építőipar az elmúlt négy évben 35-40%-os bérfejlesztést hajtott végre

Az építőipar az elmúlt négy évben 35-40%-os bérfejlesztést hajtott végre, az őt kiszolgáló kereskedelemben bérfelzárkóztatásra van szükség - állapítja meg az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) közleményében. A szervezet az építőiparról, kiemelt tekintettel az alapanyaggyártási és kereskedelmi alpiacokról közölt helyzetjelentést, melyben az alapanyagárak mérséklődéséről is írnak.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új befektetési őrület hódít, napok alatt lesznek emberek milliárdosok
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.