560 ezer forint a bruttó átlagbér Magyarországon

560 ezer forint a bruttó átlagbér Magyarországon

Júliusban 559 ezer forintra nőtt a bruttó átlagbér Magyarországon a KSH friss adatai alapján, ami 15,2%-os béremelkedésnek felel meg. A bruttó keresetek emelkedése az elmúlt hónapokban lassult, ez azonban nem látható a rendszeres (jutalmaktól tisztított) fizetéseknél. Miután az infláció nyáron is meghaladta a bérek növekedését, így a keresetek vásárlóereje közel egy éve csökken. Augusztusban már stagnálás közelében lehet a reálbér, szeptembertől pedig némi növekedésre is van esély.

Pocsék hírek érkeztek a fizetésekről: Magyarország az EU sereghajtói közé kerül

Pocsék hírek érkeztek a fizetésekről: Magyarország az EU sereghajtói közé kerül

Már csak Bulgáriát előzi meg a bruttó magyar a minimálbér (euróban számolva) az egész Európai Unióban. Egyrészt tény, hogy a magyar bérek nagyon alacsonyak uniós szinten, miután az elmúlt években euróban számolva hazánkban nőtt a legkisebb mértékben a minimálbér az egész régióban, másrészt érdemes eloszlatni néhány tévhitet.

Megvalósult a rémálom: hanyatlik a magyarok életszínvonala egy pusztító spirál közepette

Megvalósult a rémálom: hanyatlik a magyarok életszínvonala egy pusztító spirál közepette

Novemberben csökkent a béremelkedés üteme Magyarországon az előző hónapokhoz képest, ez azonban kizárólag a költségvetési szféra fékezésének tudható be. A versenyszférában továbbra is gyorsan nőnek a keresetek, ráadásul a rendszeres bérek növekedése átlépte a lélektani 20%-ot, ami az ár-bér spirál elszabadulásán keresztül már tervezhetetlen árazási és bérezési folyamatokat jelent a nemzetgazdaságban. Az évtizedek óta nem látott infláció miatt a reálbérek nemzetgazdasági átlagban zuhannak, a költségvetési szektor dolgozói sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint a versenyszférában.

Kiderült, mi van a hihetetlen hazai béremelkedés mögött

Kiderült, mi van a hihetetlen hazai béremelkedés mögött

Hamarosan jön a Checklist, lapunk napi podcastjének keddi adása. A műsor első részében azzal a ma közzétett KSH-adattal foglalkozunk, ami az elemzőket is meglepve 32%-os februári béremelkedést közölt, egy fontos tényező viszont kimaradt a statisztikából. Ezután pedig az állampapírpiacon lévő átrendeződéseket, a Premium Magyar Állampapír szárnyalását és a Magyar Állampapír Plusz visszaszorulását vizsgáljuk meg lapunk szakértőjével.

Az adóbevallások alátámasztják a dinamikus magyarországi bérnövekedést

Az adóbevallások alátámasztják a dinamikus magyarországi bérnövekedést

Az elmúlt években számos elemzés taglalta az intézményi munkaügyi statisztikában (IMS) és a nemzeti számlákban (NSZ) szereplő bértömegből kiolvasható folyamatok közti eltéréseket. A kétféle idősor eltéréseit okozó módszertani különbségek részletes bemutatása a statisztikusok feladata. Az alábbiakban így csupán Dedák István január 25-én megjelent cikkének arra az állítására szeretnék reagálni, amely szerint a 2010-es években az adó- és járulékbevételi adatok a két idősor közt nagyjából félúton elhelyezkedő bérnövekedést implikálnak. Amint azt látni fogjuk, a havi járulékbevallásokban („’08-as bevallás”) szereplő adatok valójában nagyon hasonló képet mutatnak az IMS statisztika adataihoz, vagyis a magasabb növekedést mutató IMS statisztika a szűkebb lefedettség ellenére is jó indikátora a legális munkaerőpiacon zajló folyamatoknak.

Felrobban a fizikai dolgozók bére Magyarországon

Felrobban a fizikai dolgozók bére Magyarországon

A harmadik negyedévben 1429 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez több mint 8 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt 1318 forinthoz képest. A jövő évi 20%-os minimálbéremelés miatt újra gyorsabb lesz az ütem.

Biztos, hogy jogos a panaszkodás? - Tíz éve sem voltak sokkal olcsóbbak a lakások

Biztos, hogy jogos a panaszkodás? - Tíz éve sem voltak sokkal olcsóbbak a lakások

Jobban élünk-e ma, mint 10 évvel ezelőtt? - merül fel a kérdés rendszeresen mindenki fejében. A KSH szerint a bérek továbbra is rendíthetetlenül emelkednek, mégis sokan úgy érzik, az infláció és az egyre dráguló lakhatás minden növekedést felemészt. Ha csak a nominális értéken számolt lakásárindexre nézünk, akkor például láthatjuk, ahogy országos szinten több, mint kétszeresére, Budapesten pedig több, mint 2,5-szeresére nőttek az árak 2010 óta és sokaknak az az érzése támad, hogy a béreink nem tartanak lépést ezzel az ütemmel. Nos, mi most megnéztük, hogy mi is a valóság és hogyan viszonyultak a keresetek a lakásárakhoz 2010-ben és 2020-ban: az adatok felemás képet mutatnak - a budapestiek például jogosan keserűek.

ÉVOSZ: Az építőipar az elmúlt négy évben 35-40%-os bérfejlesztést hajtott végre

ÉVOSZ: Az építőipar az elmúlt négy évben 35-40%-os bérfejlesztést hajtott végre

Az építőipar az elmúlt négy évben 35-40%-os bérfejlesztést hajtott végre, az őt kiszolgáló kereskedelemben bérfelzárkóztatásra van szükség - állapítja meg az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) közleményében. A szervezet az építőiparról, kiemelt tekintettel az alapanyaggyártási és kereskedelmi alpiacokról közölt helyzetjelentést, melyben az alapanyagárak mérséklődéséről is írnak.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Két éve erre a pillanatra vár Oroszország, most úgy érhet célt, hogy a Nyugat csak nézi
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.