A magyarországi bér-paradoxon
Dekompozíciók
Ezen a ponton térhetünk vissza az írás elején feltett kérdéshez: az egyes összetevőknek mekkora súly tulajdonítható a fogyasztói és a termelői reálbér növekedése közötti jelentős különbségben? A felbontáshoz induljunk ki az éves növekedési ütemekből.A következő lépésben a fogyasztói reálbér és a GDP deflátorral számított termelői reálbér növekedési ütemkülönbségét bontom összetevőkre. (A GVA deflátorral számolt ütemkülönbség ettől némileg különbözik a részperiódusokban, de ennek a további mondandó szempontjából nem lesz jelentősége.)
Az egy alkalmazottra jutó (IMS szerinti) nettó fogyasztói és az (NSZ szerinti) bruttó termelői reálbér éves növekedési ütemének különbsége négy összetevőre bontható:
- a nettó és a bruttó nominális béremelkedés/fő növekedési különbsége (IMS),
- a bruttó bérek és keresetek/fő, valamint a munkavállalói jövedelem/fő növekedésének különbsége (NSZ);
- a GDP deflátor és a fogyasztói árindex éves változásának eltérése;
- az IMS és az NSZ szerinti bruttó bér/fő éves változása közötti különbség.
Az első két tétel a munkajövedelem-fogalmakhoz, a harmadik az alkalmazott deflátorokhoz, a negyedik pedig a (nagyjából) azonos tartalmú mutatók méréséhez köthető különbségeket jelzi. Formálisan, az egy évre jutó logaritmikus változásokat kisbetűkkel jelölve:
nb_is: az IMS szerinti nettó bér/fő;
cpi: fogyasztói árak;
mj: az NSZ szerinti munkavállalói jövedelem/fő,
pgdp: a GDP árszintje;
bb_is: IMS szerinti bruttó bér/fő;
bbk: NSZ szerinti bruttó bérek és keresetek/fő.
A 3. táblázat a fenti dekompozíciónak megfelelő értékeket tartalmazza.
A 3. táblázat 5. sora - az IMS és az NSZ szerinti egy dolgozóra jutó bruttó bérek növekedési ütemkülönbsége - tovább bontható a bértömeg és a létszám változásának hatására:
bbt_is: az IMS szerinti bruttó bértömeg;
l_is: IMS szerinti létszám;
bbkt: NSZ szerinti bruttó bértömeg;
l_nsz: NSZ szerinti létszám.
E felbontás eredménye - az időszak egészére és a vizsgált két részperiódusra - az 1. ábrán látható (amelyen a jobb érthetőség végett, a megfelelő oszlopok a létszám változásának az inverzét mutatják.)
ismeretlen eredetű, negatív sokk érte az NSZ bruttó bértömeg-adatát.
2015-ben a bértömeg nem változott, miközben a létszám 3%-kal emelkedett, amiből nominális bércsökkenés következett volna a gazdaság számos területén - erről azonban értesültünk volna.A 2015. évi stagnálás (és a 2014-hez mért növekedési ütem-zuhanás) az általános makrogazdasági folyamatokkal sincs összhangban (2015-ben a GDP 3,5, a háztartási fogyasztási kiadás 3,9%-kal nőtt). Emellett sem korábban, sem később nem tapasztalt rés keletkezett az NSZ (0,2%-os) és az IMS szerinti (7%-os) bértömeg-növekedési mutató között. Mindezek alapján megkockáztatható az az állítás, hogy a 2015. évi bértömeg a nemzeti számlákban némileg alá lehet becsülve.
Ennél az óvatos állításnál azonban semmiképpen sem merészkednék tovább. Rendkívül ingoványos talajra tévednék, ha azon kezdenék el spekulálni, hogy az NSZ szerinti bruttó bérek "valójában" mennyivel nőhettek, mert akkor azon is spekulálni kellene, hogy mekkora lehetett a GDP (és így a termelékenység) "tényleges" szintje, illetve változása a kérdéses időszakban. Ilyesfajta becsléshez pedig nem elég azt tudni, hogy 2015-ben a bérek és keresetek a GDP egyharmadát tették ki, hanem azt is tudni kellene, hogy a GDP termelési, illetve felhasználási oldalán mely tételek lehettek alábecsülve, erről pedig semmilyen ismerettel sem rendelkezem.
Így maradok annál, hogy valami bibi lehet a 2015. évi NSZ szerinti béradatokban.
Összegzés
A 2010 és 2017 közötti időszakról a nemzetgazdasági béralakulásra nézve egymásnak ellentmondó adatokat tartalmaz az IMS és az NSZ statisztika. Az NSZ szerinti bér- és termelékenységi adatok összhangban vannak egymással, az IMS-adatok azonban a termelékenységét messze felülmúló béremelkedést jeleznek. Az IMS szerint mért nettó bérnövekedés valószínűleg túlbecsüli a nemzetgazdaság szintjén 2010 és 2015 között ténylegesen bekövetkezett változást. Az is valószínűsíthető azonban, hogy az NSZ-adatok 2015-re némileg alábecsülik a nemzetgazdasági szintű bruttó bérköltség emelkedését.A közgazdásznak addig tart a dolga, hogy e hazai "bér-paradoxonra" felhívja a figyelmet. Jobb, ha ezt nem maga próbálja feloldani, hanem a statisztikusokra bízza a megfejtést. Ennek ismeretében térhet vissza a béralakulás és a szélesebb makrogazdasági folyamatok összefüggéseinek elemzésére, így például a bérhányad alakulására, és arra, hogy fenntartható-e az elmúlt két évben tapasztalt rendkívül gyors béremelkedés.
Az írás a Külgazdaság körkérdésére írt válaszon alapul, amely a folyóirat 2018/9-10. számában jelenik meg.
Oblath Gábor
kutató, főmunkatárs
MTA Közgazdaságtudományi Intézet
Oblath Gábor az MTA Közgazdaságtudományi Kutatóintézetének főmunkatársa, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszékének oktatója. 2009-2010-ben a Költségvetési Tanácsnak, 2001 és 2008 között a Magyar Nemzeti Bank Monetáris... Tovább »
A magyar út: lemaradás vagy felzárkózás
A volt szocialista Európai Uniós tagországok növekedési teljesítményének egy értékelése.
Megfojtanák von der Leyent egy kanál vízben, pedig csak húzott egy Trumpot az agrárpénzeknél
Az Európai Bizottság lépése annyira pofátlan, hogy emiatt biztosan nem is erre készülnek vele.
Trump bejelentette: 150 országnak küld fizetési értesítőt
Nagyjából 10 vagy 15 százalékos vámtarifával.
Letarolták az orosz Gerány-2-esek Ukrajna rejtélyes légibázisát – Súlyosak lehetnek a veszteségek
Érzékeny katonai eszközöket tartott ott Kijev.
"Zombifölddé" vált a kereskedelmi ingatlanpiac Európában
Az ingatlanértékesítések közel egy évtizedes mélypontra süllyedtek.
Így harcol a sok turistával Barcelona és Dubrovnik
Amennyire jövedelmező ágazat a turizmus, akkora problémát okoz, ha elburjánzik: Barcelona vagy Dubrovnik bőven tudna mesélni, mivel jár a túlturizmus. A népszerű lokációknak mind megvan... Th
A születés időzítése: amikor a focista apa a naptárhoz nyúl
A sportban és az oktatásban is régóta ismert jelenség, hogy az év elején született gyerekek előnyben vannak az év végén születettekkel szemben. Miért ne időzítenénk gyerekeink születésé
SPB: Szigorító intézkedések és növekvő infláció határozhatja meg a román kötvénypiacot a közeljövőben
A román kötvénypiacot a közeljövőben várhatóan egyrészt a növekvő infláció, másrészt a költségvetési hiány csökkentésére irányuló szigorító intézkedések határozzák meg. A kis
Végre kimondták: nem kell tovább fenntartani a projekteket
Miközben sok pályázó már túl van a projektje fenntartásán, a Hatóság csak most tisztázta a legfontosabb kérdést.
A TB kiskönyv múltja, jelene és digitális jövője
A magyar társadalombiztosítási rendszer egyik ikonikus, papíralapú dokumentuma, a köznyelvben csak TB kiskönyvként ismert igazolvány hamarosan digitális formában él tovább. Bár sok munkáltat
Miért nem emelkedik mindig az infláció, ha vámot emelnek?
Súlyos inflációt jósoltak az elemzők, amikor Donald Trump áprilisban bedurrantotta a vámháborút, és jogosan: a vámok növelik az importált termékek árát, ami végső soron a... The post Mié
Szegény, de szexi...
Kicsit kapitalista, kicsit szocialista; kicsit nyugati, kicsit keleti; kicsit drága, kicsit olcsó: ez Berlin Zentuccio szemüvegén át. A HOLDBLOG állandó világutazó szerzője a német fővárosról
Top 10 osztalék részvény - 2025. július
Július elsején kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt az eredmény.Fontosabb infók a lista összeállításával kapcsolatbanElőző hón

Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?
Tíz év alatt a magyar gazdagok végre felzárkóztak az EU-hoz
Hogyan oszlott el az elmúlt évek vagyongyarapodása a magyar háztartások között?
Vége a pénzesőnek? Fájni fog a kiszivárgott EU-s agrárreform
Teljesen más világ jöhet, ha megvalósulnak a brüsszeli tervek.
Pokoli hónapok után vérszegény időket várnak az elemzők
Érkeznek a második negyedév amerikai vállalati beszámolói.
