A koronavírus okozta válság gazdasági hatása iparáganként és vállalatonként változó és több tényezőtől függ. Fehér Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Executive programokért és szakirányú továbbképzésekért felelős dékánja szerint azok a cégek tudnak a leggyorsabban talpra állni, akik nagyon gyorsan reagáltak a helyzetre, nem a kivárásra, túlélésre játszottak, hanem cselekedtek: fejlesztésbe kezdtek, nagy hangsúlyt fektettek a digitalizációra, nem elbocsátottak, hanem motiválták a munkavállalókat.
Amire a Covid-19 rávilágított, hogy senki sem üldögélhet a babérjain, én, mint oktató sem, de a diákok, munkavállalók, munkaadók sem
– mondta, hozzátéve, nagyon gyorsan változik minden, és aki talpon akar maradni, annak tartani kell a lépést. Fehér szerint a mostani válsághoz hasonlót még senki sem tapasztalt, a koronavírus okozta gazdasági krízis egész más természetű, mint a 2008-as világválság.
"Óriási piaci átrendeződésnek vagyunk most a szemtanúi: azok a cégek, amelyek már a járványhelyzet előtt is sokat fektettek a digitalizációba, most elveszítették korábbi versenyelőnyüket, hiszen a vállalatok többsége kényszerből ugyan, de 2020-ban behozta a lemaradását" – jegyezte meg a dékán, hozzátéve, a vállalatok jelentős része fektetett a munkavállalók képzésébe is, ezt a Corvinus is tapasztalta, 2020-ban ugyanis nőtt a szakirányú továbbképzésre jelentkezők száma.
Szüksége van a cégeknek naprakész, gyorsan hasznosítható tudásra
Fehér Péter szerint a megnövekedett jelentkezőszám egyik magyarázata az lehet, hogy sok cég afféle béren kívüli juttatásként iskolázta be a munkavállalókat. A Budapesti Corvinus Egyetemen a szakirányú továbbképzésen részt vevő hallgatók aránya jelentősen nem változott, 2020-ban is nagyjából 50 százalékuknak a munkahelye finanszírozta a képzés költségeit. Fehér szerint
a szakirányú továbbképzés jó befektetés: minden egyes szakirányon azonnal reagálnak a piacot érintő változásokra, és gyorsan alkalmazható megoldásokat kínálnak.
"A hallgatók gyakorlatilag mind szakmabeliek, egy erős szakmai közösségről van szó, akik valós problémákra keresnek megoldást, és a tanultakat akár a következő héten ki tudják próbálni a munkahelyükön, a következő képzési alkalom során pedig már be tudnak számolni a tapasztalatokról”- magyarázta a dékán.
A képzési idő legalább 2, legfeljebb 4 félév, legalább alapfokozatú diplomával, illetve a korábbi rendszer szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű végzettséggel lehet jelentkezni, és tulajdonképpen a korábbi tanulmányokra épülő, gyakorlatorientált specializációt nyújt.
Markánsan megjelentek a Covid okozta változások a képzés során
2020 őszén indult a vállalati belső és vezetői coach képzés, amit óriási érdeklődés övezett, magas a túljelentkezés. Fehér szerint ennek hátterében az állhat, hogy a járványhelyzet következtében nagyon átalakult a vezetők szerepe, nagyon meghatározóak lettek a szervezetet érintő humánkérdések.
Szintén nagyon keresett a kutatási és innovációs menedzser/szakközgazdász képzés, aminek oka részben az lehet, hogy a cégek egy része felismerte, hogy a gazdasági nehézségek közepette sem szabad elhanyagolni az innovációt, a fejlesztést.
Ha egy vállalat életben akar maradni, sőt, versenyelőnyre szeretne szert tenni, akkor most kell felkészülnie arra, hogy mit fog másképp csinálni a válságidőszak után, ebben ez a képzés segítséget tud nyújtani
– mondta Fehér Péter. Reagálva az aktuális piaci helyzetre, 2021. őszén indul az adatvezérelt ellátásilánc-menedzsment képzés.
„Kiderült az elmúlt másfél év során, hogy nézőpontváltásra van szükség. Az ellátásilánc-menedzsment akkor sikeres, ha a legfrissebb technológiákkal és megfelelő adatbázisokkal dolgozik, bizonyos esetekben az adatokra támaszkodva szükséges döntéseket hozni, ami sok vállalatnál még nem jellemző, de ezen dolgozni kell” – mondta Fehér Péter.
Szeptemberben indul először a nemzetközi projektmenedzser képzés is, amelynek célja a Project Management Institute nonprofit szervezet együttműködésével olyan projektmenedzserek képzése, akik képesek a XXI. századi kihívásoknak megfelelve nemzetközi hagyományos és virtuális közegben közepes komplexitású projekteket önállóan vezetni.
A képzés során a hallgatók gyakorló szakemberektől tanulhatnak, a tanult ismereteket ők maguk is nagyon gyorsan tudják alkalmazni
– jegyezte meg a dékán, hozzátéve, ez a képzés angol nyelven indul, hiszen nagyon sok olyan középvállalat van, amelyek egyre aktívabbak a környező országokban is, jelentős nemzetközi üzleti kapcsolattal rendelkeznek, ezért egyre fontosabb, hogy a munkatársaiknak se legyen idegen a nemzetközi környezet.
A koronavírus-járványt a turisztikai és vendéglátószektor nagyon megszenvedte. A turisztikai fejlesztési menedzser/szakközgazdász képzés során nagy hangsúlyt kap majd, hogyan lehet a szektort újraindítani, mit lehetett tanulni az elmúlt másfél évből, mit lehetne máshogy csinálni, modern, piacképes és globálisan használható tudást nyújtanak majd a hallgatóknak.
A cikk megjelenését a Budapesti Corvinus Egyetem támogatta.
Címlapkép: Budapesti Corvinus Egyetem
