A legjobb megoldások nyernek a banki digitalizációs versenyben

Egy éve egyesült a cseh BSC és a magyar W.UP, ezzel létrehozva a Finshape-et, a régió egyik legnagyobb digitális banki szoftverszolgáltatóját. Hogy fogadta a piac az egyesülést? Mit tapasztalnak ebből a régiós bankok a gyakorlatban?

A fogadtatás egyértelműen pozitív. Az összeolvadással egy több mint 400 főt foglalkoztató digitális banki szolgáltató jött létre. Kevés ekkora régiós szereplő van ezen a piacon, és a méret nem csak a kapacitásokban, de a szolgáltatási palettán is tükröződik. Szerencsére nem csak az ügyfélkör volt eltérő, de a nyújtott szolgáltatásokban is minimális volt az átfedés a két korábbi cég esetében, így az első év jelentős részben arról szólt, hogy kiépítsük a szinergiákat a mi, perszonalizációt segítő megoldásaink és a cseh csapat által hozott digitális banki platform között. Az a tapasztalatunk, hogy a bankok digitális transzformációjának egyik legnagyobb gátja az örökölt, úgynevezett legacy rendszerek modernizációja. Ezt a folyamatot tudjuk jelentősen gyorsabbá és költséghatékonyabbá tenni az egyesített portfóliónknak köszönhetően.

Milyen a bankokkal való együttműködés a jelenlegi válságidőszakban? Milyen készségekkel rendelkeznek a fintech cégek a hagyományos bankokhoz képest?

Rengeteg a bizonytalanság, a várható globális gazdasági megtorpanás miatt sokan inkább óvatosabban működnek, ami azt is jelenti, hogy nem növelik tovább a digitalizációra szánt keretet, hanem ugyanannyit költenek, mint eddig. Felértékelődik, hogy a versenytársakhoz képest rugalmasabbak és gyorsabbak vagyunk, és olyan fejlesztéseket tudunk behozni, amelyekkel rövid távon érzékelhető költségmegtakarítást vagy bevételnövelést érhetünk el.

Ráadásul a régóta használt, éves tervezési megközelítés most szinte mindenkit nehezen leküzdhető kihívás elé állít. A döntéshozatali folyamatok továbbra is sok vezetői szinten futnak át, ami szintén lassítja a folyamatot, ebben nem volt szignifikáns változás az elmúlt 8-10 évben. A tervezésre és döntéshozatalra fordított hosszabb átfutás általában a fejlesztéstől és a teszteléstől veszi el az időt.

Mi folyamatosan egyeztetünk az ügyfeleinkkel, elébe megyünk a várható fejlesztéseknek, bevonjuk őket az innovációs folyamatokba. Összegyűjtjük és dokumentáljuk a belső és külső innovációs irányokat, ezek segítségével felmérhetjük az aktuális vagy jövőben felmerülő igényeket és azokon kezdünk el dolgozni, amikre a piacnak valóban szüksége van.

Ez szintén ahhoz segít hozzá minket, hogy a modulárisan felépített megoldásokkal lerövidítsük a fejlesztési és tesztelési időt, hogy könnyebben tarthatóak legyenek a határidők. Mi így tudunk hozzájárulni az együttműködések gördülékenyebbé tételéhez.

A Finshape-nek jelenleg is több tucat futó projektje van, egy-két kivétellel az összes, hazai piacon jelenlévő bankkal együtt dolgoznak. Részben ennek a lefedettségnek is köszönhető, hogy árbevétel szintjén piacvezető digitális banki szolgáltatóvá váltak, a csoport 2022-re tervezett bevétele meghaladja a 25 millió eurót.

Az online kereskedelem hatalmas lökést kapott a COVID időszak alatt és a fejlődés a veszélyhelyzet elmúltával sem esett vissza a 2019-es tempóra, ami óhatatlanul is alakítja az ügyfelek bankolás felé támasztott igényeit. Milyen trendek uralkodnak most a hazai piacon, milyen mértékű az átrendeződés?

Mára az összes banknál elérhetőek az online kereskedelemhez kapcsolódó digitális szolgáltatások: virtuális kártyák, azonnali utalás, high-tech mobil appok beépített asszisztensekkel.

Vannak olyan szereplők, ahol a banki tranzakciók 80 százalékát már mobilról indítják, úgyhogy a mobile-first szemlélet már nem csak hóbort, hanem az érvényesülés alapfeltétele.

Amin a bankok jelenleg is gőzerővel dolgoznak, az a szolgáltatásaik online térbe helyezése – itt ütköznek legtöbbször a már korábban említett legacy rendszerek korlátaiba. A régi alaprendszerek nem rendelkeznek azokkal a lehetőségekkel, amik lehetővé teszik a legmodernebb bővítmények integrálását, ezért döntési helyzetbe kerülnek a bankok: egyedi fejlesztésekkel mennek vagy kész modulokat, rendszereket integrálnak.

Az emberek egyre tudatosabb digitális felhasználókká válnak: rákényszerítik a bankokat a megoldásfókuszú gondolkodásra. Melyek a legfontosabb változások, amiket az ügyféligények indukálnak?

Ha valaki megtakarítana, hitelt venne fel, vagy csak egy utalást szeretne elvégezni, nem szeretne sok időt tölteni a hozzá kapcsolódó, számára feleslegesnek tűnő teendőkkel. Ha felvillan egy lehetőség, amit ismernek és tudják, hogy gyorsan, biztonságosan tudják vele elérni a céljukat, akkor azt választják.

Akkora a reklámzaj, hogy nehéz áttörni a felhasználó ingerküszöbét, ezért olyan szolgáltatást kell neki ajánlani, amire az adott helyzetben éppen szüksége van. Nem csak az extra szolgáltatásokra, hanem a hitelesítésre, azonosításra, legnépszerűbb funkciók használatára is igaz, hogy az ügyfelek a legkézenfekvőbb, legegyszerűbb megoldást fogják választani, ezt a bankoknak muszáj lekövetni.

Milyen technológia megjelenésére számít a következő években? Hogy állnak a bankok a legmodernebb megoldások integrációjával? Mennyire befolyásolja ezt a folyamatot a fintech-ek térnyerése?

A sokak által háborúként prognosztizált átmenet a fintech-ek és a bankok között valójában sok tekintetben egy gyümölcsöző együttműködés. Nyilvánvalóan a felforgató innovációk könnyebben jelennek meg egy rugalmasabb, gyorsabban mozgó, kevésbé szabályozott közegben, mint amilyen a fintech-eké, de a legjobb megoldások nagyon gyorsan épülnek be a bankok portfóliójába is.

A következő évek egyik uralkodó banktechnológiai trendje szerintem a machine learning lesz. Néhány éven belül a legtöbb banknak lesz már olyan virtuális asszisztense, mint a Telekom Vandája, vagy a K&H Kate-je. Ezen a területen a bankszféra lassabban indult fejlődésnek, mert a business case-ek jelentős része lefedhető szabály alapú rendszerrel, azaz tudunk rá algoritmust írni, nem szükséges feltétlenül gépi tanulást bevonni.

Viszont a technológia egyre hozzáférhetőbb, a szabályozási környezet is egyre inkább alkalmazkodik, ezért a bankok is bátrabban lépnek erre a területre. Ha azt mondjuk, hogy a bankok eddig inkább megismerni akarták az ügyfeleik pénzügyekhez kapcsolódó szokásait, akkor a következő évekre talán inkább az erre épített reakciók lehetnek jellemzőek.

Közben azért azt is jegyezzük meg, hogy az ügyfelek is tanulják a digitális bankolást. Az egyik projektünk visszamérése során például kiderült: leghasznosabbnak még mindig a bevételi és kiadási egyenleget hónapokra visszamenőleg bemutató bővítményt találták.

Mi a perszonalizációt tűztük a zászlónkra, hiszen a banki ügyféladatok automatizált feldolgozásával több legyet is lehet ütni egy csapásra. A kifejezés hallatán legtöbbször az személyre szabott, aktuális élethelyzetekre reagáló, célzott marketingajánlatokat értik, de ugyanúgy ide tartozik az ügyfelek pénzügyi egészségének megőrzése és a hitelportfólió kockázatainak csökkentése, ami az eddigi tapasztalatok szerint hatalmas hozzáadott értékkel bír a legtöbb hazai bank számára. 

Nemzetközi szolgáltatóként hogyan látja a Finshape a digitális banki piacot Magyarországon a többi európai országhoz viszonyítva?

A hazai piacon jelenlévő bankok jelentős része nyugat-európai tulajdonosi háttérrel működik. Ők igyekeznek csoport szintű megoldásokkal fejleszteni a digitális területen, az anyacégektől veszik át az innovációkat, ezeknek az átfutása időigényes és kevésbé rugalmasan adaptálható a hazai igényekre. Ráadásul, ahol létezik csoportszintű megoldás, ott a magyar sajátosságokra korlátozódik a hazai mozgástér (ilyen volt jellemzően az azonnali átutalás). A magyar tulajdonnal működő bankok ezen a területen versenyelőnyre tehetnek szert egy-egy jó időpontban elkapott fejlesztéssel. Általánosságban igaz, hogy a költségek növekedése és a portfóliók romlása miatt mindenkinek kiemelt figyelmet kell fordítani az ügyfelek magasabb szintű, hatékonyabb kiszolgálására. Ez most a banki digitalizációs verseny célja, ahol a legjobb megoldások nyernek.

Fotók: Stiller Ákos/Portfolio

Vitályos Áron – a Finshape csoport magyarországi ügyfelekért felelős vezetője
Pénzügyi szakember, a banki digitalizáció szakértője. Banki háttérrel érkezett a fintech ágazatba: karrierje elején, még egyetemi évei alatt a CIB call centerének munkatársaként kezdte, majd különböző projekteken és a lakossági hitelezési főosztály vezetésén keresztül fokozatosan lépett előre. A 2008-as válság idején meghatározó szerepet vállalt a bank újrastuktúrálásában, majd 3 évet töltött el a CIB Leasing vezérigazgatói pozíciójában. 2013-tól kezdve a Telenor pénzügyi szolgáltatásaiért felelős igazgatójaként kétéves telekommunikációs kitérőt tett, hogy aztán külső szakértőként támogassa a legnagyobb bankok perszonalizációs fejlesztéseit. Ezen a területen tovább haladva, 2017. óta támogatja a Finshape-et és elődjét, a W.UP-ot, idén január 1. óta pedig a Finshape Csoport Magyarországért felelős vezetője.

A cikk megjelenését a Finshape Csoport Magyarország támogatta.