Az év, amikor Magyarországnak kukoricát kellett importálnia (TOP 10 sztori - 6.)
Gazdaság

Az év, amikor Magyarországnak kukoricát kellett importálnia (TOP 10 sztori - 6.)

Portfolio
Magyarország modernkori történetében még nem fordult elő olyan, hogy importálnunk kell a kukoricát, az idén azonban ez is megtörtént. A normál években 6-8 millió tonna, jobb években ennél is több kukoricát előállító magyar agrárium komoly exportőrnek is számít, az idei döbbenetes aszály azonban ennek csak a töredékét tette lehetővé. Az idei szárazság nem előzmény nélküli és várható, hogy a klímaváltozás előrehaladtával egyre nő azon területek nagysága, ahol igazán eredményesen nem lehet kukoricát termelni. A kihívás komoly, és évről évre nagyobbnak tűnik. A megoldás egyik lehetséges kulcsa egy Dél-Európában már egyre inkább terjedő haszonnövény, a cirok lehet.

Emberemlékezet óta nem fordult elő olyasmi, ami idén megtörtént: Magyarországnak 2022-ben importálnia kellett kukoricát, mert a hazai termelés nem fedezte a szükségleteket.

A jelenség hátterében a döbbenetes pusztítást végző aszály áll, amely megviselte ugyan a kalászos gabonát, így a búzát és az árpát is, de igazán nagy kárt a kukorica és a napraforgó termésében tett. Ez utóbbi, őszi betakarítású növény rendszeresen ki van téve a nyári hőhullámoknak, amelyeket több-kevesebb sikerrel túl is él. Olyannyira, hogy bár az aszály ma már rendszeresen előforduló káresemény a magyar mezőgazdaságban, egy normál évben így is 6-8 millió tonna, egy jól sikerült esztendőben pedig 9 millió tonna kukoricát is képes termelni az ország, amelyből mindig bőven jut exportra is.

Ilyen rossz termés még nem volt

A helyzet azonban évről évre rosszabb. Az idei, példa nélküli pusztítást végző szárazság mértékét jól jelzi, hogy az idei kukoricatermés mindössze 2,4 millió tonna lett – ilyen rossz eredményre pedig a statisztikai adatközlés kezdete óta nem volt példa.

Ez a mennyiség nem fedezi a hazai igényeket, ezért az ország idén – először, de könnyen lehet, hogy nem utoljára – behozatalra szorult.

A hazai kukorica-felhasználókat, így például az állattenyésztőket főként az ukrán import mentette meg.

Az Alföld elesett

Már a nyár közepén világos volt, hogy komoly gondok vannak a terméssel. Július közepére mintegy félmillió hektárnyi termőterületen keletkezett akkora kár, hogy erről a területről semmiféle érdemi termést nem lehetett betakarítani.

A nyár előrehaladtával ez a kárral érintett terület lényegesen nőtt, a két leginkább érintett növényfaj a kukorica és a napraforgó volt.

Az aszály nem egyformán viselte meg az ország egyes vidékeit. Míg a Dunántúlon nagyon vegyes volt az összkép és kiszáradt, közepes, valamint szép termést hozó területek váltogatták egymást, addig a keleti országrészben szinte bibliai csapásokat idéző szárazság alakult ki.

Különösen az Alföld, azon belül is a Dél-Alföld szenvedte meg a szárazságot.

Ezeken a vidékeken sok-sok hektáron egyáltalán nem lehetett termést betakarítani, mert már nyár közepére elpusztult az összes növény.

A régóta nem látott aszály ráadásul egy olyan évben vitte el a termés jelentős részét, amikor rendkívül magas árak vannak, vagyis a gazdák – normál körülmények között – kifejezetten jól kereshettek volna idén. Az összesített kár meghaladja az 1000 milliárd forintot.

A klímaváltozás csak ront a helyzeten

Az idei nagymértékű szárazság ugyan kirívó, de nem előzmény nélküli, az éghajlatváltozás miatt pedig egyre gyakrabban fordulhat elő ilyesmi a jövőben.

Az idei aszály tanulságai felgyorsíthatják a kukorica visszaszorulását Magyarországon.

A hazai tájon valaha teljesen általános növény ma már legalább 300-400 ezer hektáron nem termelhető igazán eredményesen – még akkor sem, ha nincs olyan drámai helyzet, mint idén. Ezeken a vidékeken egymást váltják az elfogadható és rossz évek, és az elmúlt 10-15 megfigyelései alapján utóbbiak, vagyis a nagyon gyenge termést hozó esztendők kerülnek egyre inkább túlsúlyba a klímaváltozás előrehaladtával.

A hazai szántóföldi termőterület egyelőre 6-8 százalékát kitevő, kukoricatermesztésre mindinkább alkalmatlan terület aránya tehát várhatóan rohamosan nőni fog, ahogy az éghajlat egyre szélsőségesebbé válik.

A kukorica számára ugyanis az egyenletes, érlelő, de nem túl forró nyári meleg, és különösen az életciklusa elején elegendő csapadék kell. Ezek az ideális körülmények korábban kifejezetten kedveztek korábban a hazai kukoricatermesztésnek, ám az elmúlt évtizedekben egyre ritkábban vannak ilyen kedvező feltételek.

A megoldást rövid távon a búza és részben a napraforgó hangsúlyosabbá válása lehet.

A búza több előnyt is tartogat a gazdák számára: alapvetően ellenálló, strapabíró, viszonylag egyszerűen termelhető növényről van szó, a mostani jó terményárak mellett már közepes terméshozammal is képes profitot termelni. A növekedése ráadásul javarészt olyan időszakokra esik, amikor a durva hőség még jellemző, hiszen a nyár első felében már aratják.

Van alternatíva

Hosszabb távon ennél nagyobb mérvű változás is történhet a hazai vetésszerkezetben.

Ebben a folyamatban az egyik lehetséges választ egy Afrikában és Dél-Európa legforróbb részein terjedő, hőségtűrő növény, a cirok jelentheti.

A mostohább vidékeken a kukorica egyik legfőbb alternatívája ez a növény lehet, amely szárazság- és hőségtűrése miatt már most is egyre népszerűbb a dél-európai termelők körében. Franciaország déli tájain, például Toulouse környékén, valamint Olaszország Emilia Romagna régiójában már évek óta nagy ütemben zajlik a kukorica visszaszorulása, és a cirok terjedése, az ottani gazdáknak, felvásárlóknak egyaránt jó tapasztalataik vannak a növénnyel, amelynek az említett országokban már a piaca is megfelelően kiépült.

Idehaza a cirok termelése és felvásárlási hálózata még gyerekcipőben jár.

Pedig a például Afrikában már széles körben elterjedt növény szemestakarmánynak, sőt, az emberi élelmezésben is kiválóan hasznosítható jó beltartalmi értékei miatt, és egyre népszerűbb a silócirok is, amelyet elsősorban a tejelő tehenészetek alkalmaznak tömegtakarmányként. A Magyarországon egyelőre kis piaccal rendelkező növény ezért várhatóan a jövőben érdemi felfutást élhet meg, és egyes területeken felválthatja a kukoricát.

TOP10 sztori
Ahogy minden évben, a Portfolio szerkesztősége idén is összeállította az év legmeghatározóbb eseményeit, híreit. Ez a cikk is egy a 10 közül.

Címlapkép: Az évtizedek óta nem látott rendkívüli aszály miatt kármentő, kényszer silózással próbálják megmenteni a terméketlen ültetvényeket, mert érdemi termés betakarítására nincs esély. Ezzel a munkával is igyekezni kell amíg tápértéke van az elszáradó szárakban. A Keleti- és Dél- Alföldön több gazdaságban az egész kukorica vetésterület kiszáradt. Forrás: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Ricardo

Öröm van

Megjelent idehaza Carl Menger A közgazdaságtan alapelvei című 1871-es klasszikus műve. Tolle, lege!

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nesze neked, ötéves szuperállampapír: tízmilliárdokat buktak a magyarok az értelmetlenné vált befektetésen
Financial IT 2024
2024. június 11.
Portfolio Property X 2024
2024. május 29.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
Portfolio AgroFood 2024
2024. május 22.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Díjmentes előadás

Kereskedés a magyar piacon kezdőknek

Minden, amit a hazai parkettre lépés előtt tudni érdemes.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Kérdések és válaszok azzal kapcsolatban, hogy mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!

Ez is érdekelhet
svájci gát