Kozovoi: Európa az utolsó békeévét éli, már megindult a provokáció

Putyin elnökben erős társadalmi revansvágy élhet, mivel rendkívül szegény, rossz körülményekből indult, és fiatal KGB-sként valószínűleg lenézték származása miatt – mondta el Andrei Kozovoi orosz származású történész, a Lille-i Egyetem professzora, és a szovjet–orosz történelem, valamint a titkosszolgálatok szakértője. A L'Expressnek adott interjújában úgy értékelte, hogy az orosz államfő ezért akarja magát folyamatosan műveltnek és történelemtudónak mutatni; szerinte emiatt idéz nagy lelkesedéssel klasszikus orosz szerzőket, még ha téves történeti értelmezésekkel is él. Hozzátette, hogy Putyin családi önképében egyedül nagyapja, a Kremlben szakácsként dolgozó Szpiridon tölti be a valódi hősszerepet.

A háború jövőjével kapcsolatban Kozovoi határozott pesszimizmust fogalmazott meg, és azt mondta:

Európa „az utolsó békeévét” éli.

Úgy érvelt, hogy a nyugati fegyverszállítás önmagában nem elég az ukrán védelem fenntartásához, és Európa előbb-utóbb kénytelen lesz szembenézni a csapatküldés kérdésével, hacsak nem kész feladni Ukrajnát. Kozovoi azt állította, hogy

Putyin már egy új európai háború képében gondolkodik, amit szerinte a drónprovokációk és a hibrid eszközök is jeleznek.

Úgy vélte, hogy az orosz elnök élete végén kész mindent végigvinni, és korábbi nyilatkozatai — például az Oliver Stone-nak tett megjegyzés a kubai rakétaválságról — megerősítik ezt a logikát.

Azt mondta, valódi változás csak erősebb katonai ellensúly mellett képzelhető el.

A társadalmi helyzetet értékelve Kozovoi arról beszélt, hogy Moszkva és Szentpétervár valóban passzívnak tűnik, de szerinte a tiltakozás csírái vidéken tovább élnek. Azt mondta, hogy a Navalnij elleni megtorlás elrettentette az embereket, mégis vannak helyi megmozdulások, például az infláció vagy az adóemelések miatt, netán a „szuverén internet” ellen. A professzor szerint a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy

a lakosság többsége nem akar háborút, és a fiatal generáció békét sürget.

Azt is mondta, hogy nagy tömegű tiltakozásra nem számít; szerinte a rendszer összeomlását inkább Putyin halála utáni palotaforradalom hozhatja el. Zárásként kijelentette: Európának nem félnie kell Putyintól, hanem katonailag meg kell erősítenie Ukrajna támogatását, mert különben Európa hosszú békéje valóban véget érhet.