
A BME és a 77 Elektronika egy konzorcium tagjaként bekerült a világ legnevesebb műszaki egyetemének a Massachusetts Institute of Technology (MIT) REAP elnevezésű akcelerációs programjába. Mit jelent ez egész pontosan, és milyen eredményt várnak tőle?
Bayer Gábor: Az MIT minden évben kiír egy nemzetközi pályázatot, amelyre a világból kisebb-nagyobb régiók, városok, sőt országok is pályázhatnak. A program célja, hogy a bostoni egyetem – amely a világ egyik innovációs központja – egyfajta katalizátor szereplőként összehozza a különböző régiók stakeholdereit, áttekintsék azok innovációs képességeit, erősségeit, fejlesztendő területeit. Fontos volt számukra, hogy olyan csapatok álljanak össze, amelyekben minden kapcsolódó terület képviselteti magát: pénzügyi, kormányzati, felsőoktatási, kockázati tőke és magánszektor egyaránt.
A magyar konzorcium ennek megfelelően a BME-n és a 77 Elektronikán kívül a Magyar Nemzeti Bankból, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalból, a 4iG-ből, a Design Terminálból, illetve egy orvosdiagnosztikai eljárásokat fejlesztő startupból, az Oncompass Medicine Hungary Kft.-ből áll. Ezzel a teljes innovációs ökoszisztéma le van fedve.
Más országok, régiók csapataiban egyébként nem minden esetben van mind az öt területről szakember, de mi fontosnak tartottuk, hogy minden oldalról hozzunk be szereplőket.
Az egész program célja valójában az, hogy egy közös platformot építsen, ahol egyrészt a csapaton belül is kialakuljon egy diskurzus, másrészt a különböző régiók között is erősödjön a párbeszéd és a tudásmegosztás. Félévente személyesen is összegyűlünk az MIT-n egy háromnapos workshop keretében, de virtuálisan folyamatos a munka, feladatokat, mérföldköveket kell teljesíteni.
Nemeslaki András: Fontos kiemelni, hogy már a jelentkezés során is nagy volt a verseny, nagyon komoly szakmai anyagot kellett leadnunk, amely alapján beválogatták a programba a magyar konzorciumot. Lényeges még, hogy
a BME és az MNB közötti együttműködés keretében a Magyar Nemzeti Bank támogatja az egyetem részvételét.
A jelentkezéskor benyújtott anyagon hosszú ideig dolgoztunk, saját kutatásokat végeztük, igyekeztünk minél mélyebbre hatolni az innovációs ökoszisztéma szövetébe, és így feltárni az erősségeket és hiányosságokat. Azokat a feltételeket, szempontokat kerestük, amelyek elősegítik a vállalkozói attitűd kialakulását. Ezt a komplex anyagot nagyon értékelte az egyetem.
Kicsit úgy kell elképzelni ezeket a 3 napos workshopokat, mint egy párterápia: a saját csapatunkon belül összeülünk, és bizonyos tematika mentén beszélünk a hazai innovációs környezetről, minden szereplő más-más szempontokat hoz be, ami nagyon inspiráló. De alkalmanként például a kockázati tőkét képviselő szakemberek ülnek össze, tehát egy luisianai, egy dominikai, egy perui és egy nyugat-ausztráliai ugyanazon területen dolgozó szereplő osztja meg egymással a tudást.
Egész pontosan mi a program outputja? Miért hasznos az egyes stakeholdereknek a részvétel?
B.G.: Az MIT részéről alapvetően nem az az elvárás, hogy készüljön egy újabb dokumentum vagy white paper, ami aztán eltűnik egy fiókban. Minden egyes csapatnak meg kell fogalmaznia javasolt lépéseket a saját régiójában az innovációs képességek fejlesztésére.
Ezek értelemszerűen nagyon eltérőek lehetnek Ohioban, Peruban és Magyarországon.
A csapatot alkotó érintetteknek az a dolga, hogy egyrészt a saját területén hasznosítsa a tudást, terjessze ki azt a környezetére, legyen proaktív, és – mivel állami szereplő is van köztünk – adott esetben szorgalmazzon olyan jogszabályi változtatásokat, amelyek pozitív elmozdulást eredményezhetnek.

Hogy plasztikus példát hozzak: a 77 Elektronikánál kifejezetten nyitottak vagyunk új ötletekre, sokan jönnek hozzánk bemutatni a terveiket, és kérik, hogy legyünk partnerek az adott termék fejlesztésében, gyártásában. Több ilyen prezentációból is lett már közös projekt, azonban – ahogy más cég esetében is – sokszor van olyan időszak, amikor egyszerűen nem tudunk kellő időt, és energiát erre a tevékenységre fordítani. Ma, ha úgy gondoljuk, hogy az adott projekt nem nálunk van a legjobb helyen, el tudjuk irányítani például a Design Terminálhoz, akinél bekerülhet egy inkubációs programba. Más felmerülő kérdés esetében pedig a Műegyetemhez fordulunk, hogy kutatóik, oktatóik körében keressük meg a téma szakértőit. Ezeknek a horizontális kapcsolatoknak az építése rendkívül fontos, és ez is a program egyik legfőbb erénye.
Az MIT egyébként komoly utánkövetést is végez, több olyan példát is bemutattak nekünk, hogy a korábbi évfolyamokban „végzett” régiós csapatok a megszerzett tudással és új szemlélettel milyen változásokat tudtak elérni a hazájukban.
Láttunk jó, de kevésbé sikeres példákat is egyaránt.
Milyen kapcsolatban van egymással az MIT REAP program és a BME Master of Business Administration képzése? Milyen kompetenciákat szerez meg az a hallgató, aki elvégzi a képzést? Milyen szakember válik belőle?
N.A.: Az üzleti, gazdasági élet változásainak megfelelően a Master of Business Administration vállalkozásfejlesztési MBA képzésünket is folyamatosan alakítjuk, aktualizáljuk.
Az a célunk, hogy olyan hallgatókat képezzünk, akik cégvezetőként nagyobb elméleti és gyakorlati tudással rendelkeznek, mernek vállalkozni, képesek maguk körül innovatív, bátor kultúrát teremteni.

Az egyetemi oktatókon kívül bevontuk a versenyszféra meghatározó vállalatainak szakembereit, akik a hallgatókat végigkísérik az ötlettől a vállalkozás indításáig, de azok is sokat profitálhatnak a képzésből, akik már egy nagyvállalatnál dolgoznak és szeretnének vezetői státuszba kerülni, vagy épp a vállalkozói szemléletet meghonosítani. A 77 Elektronika is partnerünk, Gábor pedig mentor a képzésben. A hallgatók olyan nélkülözhetetlen elméleti és legfőképpen gyakorlati tudásra tehetnek szert a két év alatt, amellyel könnyebben haladhatnak a szakmai karrierútjukon. Az MIT programján szerzett tudást beépítjük a tantervbe, a hallgatók elsőkézből szerezhetik meg az ott szerzett tapasztalatainkat.
A REAP és az MBA képzésünk között nagyon erős a szinergia.
A Magyarországon beadott szabadalmak száma évek óta folyamatosan csökken, amely akár a hazai innovációs képesség romlását is mutathatja. Mi a probléma a hazai vállalatok innovációs tevékenységével?
B.G.: Ez egy rendkívül összetett kérdés, ráadásul lehetne árnyalni is a szabadalmak számának csökkenését, de az biztos, hogy a tendencia nem pozitív. A KSH innovációs tevékenységet vizsgáló kutatása szerint
a vállalkozások 86 százaléka egyáltalán nem érzi szükségesnek és a sikeres működéshez elengedhetetlen feltételének az innovációt.
Például, ha van egy péküzemem, ahol évtizedek óta ugyanúgy csinálom a péksüteményt, és annak van piaca, megélek belőle, akkor minek változtassak? Egy másik példa: Győr környékén megkérdeztek 20 prosperáló vállalkozást a növekedési terveikről. A cégvezetők jelentős része nem akar egy olyan szintet meglépni, amikor már nem látja át saját maga az összes folyamatot, nem tudja egymaga a kezében tartani a céget. Ez törvényszerűen akadályozza a növekedést és a nemzetközi versenyképességet. Hol is van itt a hiba? Úgy tűnik nincs szándék egy jól működő, a bizalmat élvező menedzsment kiépítésére, amely át tudna venni feladatokat az egyszemélyes vezető válláról.
A BME MBA képzése ezért is rendkívül fontos, mert olyan szakembereket képzünk tovább, akikben meg van az a potenciál, hogy az ilyen betöltetlen menedzsmentpozíciókba belépjenek, és segítsenek a vállalkozásoknak a növekedésben. A másik nagy probléma a különböző stakeholderek közötti bizalmatlanság.
A szereplők közötti bizalomépítés és egymás minél jobb megismerése kulcsfontosságú, a képzés egyik alapvető célja is ez.
Akár az MIT-n szerzett nemzetközi tapasztalatokat felhasználva, hogyan lehetne ösztönözni az innovációs hajlandóságot.
B.G.: Ahogy az MIT-n sokszor emlegetik, az innováció nem csak arról szól, hogy van egy jó ötletem, amit elkezdek technológiai szempontból megvalósítani. Legalább ennyire fontos az üzleti tervezés, a piac monitorozása, és a piacra juttatás eszközeinek megteremtése. Ha ez önerőből nem megy – és lássuk be, lehet, hogy egy fizikus számára nem ez az elsődleges feladat – akkor pedig be kell vonni egy ehhez megfelelő partnert, aki segít.
Nagyon sok projekt ott akad el, hogy az ötletből hogyan lesz értékesíthető termék. Ehhez a transzformációhoz sokszor külső kompetenciát vagy tőkét kell bevonni. Számtalan példa van, hogy remek ötletek, termékek nem, vagy csak nehezen jutottak ki a piacra, és mennyire nem lett kihasználva a bennük rejlő üzleti potenciál.
Nem engedhetjük meg magunknak ezt a luxust többé.
N.A.: A vállalatvezetőket ki kell mozdítani a komfortzónájukból. Azt gondolom, hogy innováció nélkül hosszú távon nem lehet sikeresnek lenni, egy olyan nyílt piacon, mint az EU, különösen nem. Mi annyit tudunk tenni, hogy olyan szakembereket képzünk, akik nyitottak a fejlesztésekre, és a saját vállalatukon belül új szemléletet, kultúrát tudnak meghonosítani.
A képzésünket sokan választják azért, mert a nagyvállalaton belüli innovációt szeretnék belső vállalkozóként lendületbe hozni.
A vállalkozásfejlesztési specializációnkon ezért két féléven keresztül azt a tudást sajátítják el a hallgatók, amellyel egy üzleti ötlet a piacfelméréstől a termékfejlesztésig megvalósítható. Az üzleti lehetőség felismerésének képessége mellett azt is elsajátítják, hogyan lehet meggyőzően három percben prezentálni a javaslatukat a döntéshozóknak. Így a hallgatók a vállalaton belüli változások elindítói és megvalósítói lehetnek.
Címlapkép és fotók: Kaiser Ákos - Portfolio
A cikk megjelenését a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem támogatta.
Véget kell vetni az AI vállalatok szemfényvesztő megközelítésének
Trump AI cselekvési terve megerősítette azt, hogy kormányzata nem kívánja szabályozni ezt a gyorsan fejlődő szektort.
Kemény figyelmeztetést kapott Magyarország: tarthatatlanok az eddigi tervek
Már a hitelminősítő is borúsan látja a helyzetet.
Újabb nyersanyagot vághatnak földhöz Trump vámjai
Brazília belengette a gyártás beszüntetését.
Sokkoló adat: hét éven belül elfogy a nyugdíjas nők pénze?
A férfiak sokkal jobb helyzetben vannak.
Globális minimumadó (GloBE) - gyakori kérdések és gyakorlati válaszok
A globális minimumadó (GloBE) szabályozása 2024-től érdemben érinti a multinacionális vállalatcsoportok magyarországi tagjait is. A szabály célja, hogy minden, 750 millió eurót meghaladó ár
Katasztrófaövezetből virágzó ökoszisztéma: így lett újra a halaké és az úszóké a Szajna
A Szajna valaha egy Párizs szívében húzódó ökológiai katasztrófaövezet volt, de az elmúlt 50 év során a szinte halott csatorna fokozatosan virágzó ökoszisztémává
New York, te kommunista...
Világvége, összeomlás, Szovjetunió - ez vár New Yorkra a republikánusok szerint, ha a demokrata Zohran Mamdani lenne a város polgármestere. De tényleg bibliai méretű pusztulás... The post New
Az erdőtüzek és a hőstressz visszaveti a magzatok fejlődését
A globális felmelegedés hatására egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak a szélsőséges időjárási jeleségek, amelyek hatással vannak a várandós nőkre.
Oroszország és Kína a self made milliárdosok bölcsője
A nagyjából 3000 dollármilliárdos kétharmada self made, maga szerezte a vagyonát. Az örökölt és self made milliárdosok aránya tud mesélni az adott ország történelmi, kulturális,... The pos
Zsugorodó világ, táguló tudomány - együttműködés és rivalizálás a fejlődés motorjaként
Verseny vagy együttműködés? A tudomány és technológia fejlődését évszázadokon át ez a kettősség hajtotta előre. Ma a világ zsugorodóban, az elmúlt évtizedekben egyre több a közös kut
Rekordszinteken az Egyesült Államok légszennyezettsége
Több mint 150 millió amerikai él olyan területen, ahol a légszennyezettség meghaladja az egészségügyi határértékeket.
Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet Az Otthon Start Program 2025 szeptemberben induló, új állami lakástámogatási


Szembejött a kormánnyal a valóság – Mikor jön a beismerés?
Mennyi lesz a 2025-ös növekedés?
Tényleg túl hosszú az élelmiszer útja? Kiderült, ki mennyit kaszál a magyarok pénzén
Lehetne spórolni a rövidebb az élelmiszerlánccal?
Mit üzennek a BYD és a CATL hazai gyárairól érkező baljós hírek?
Összetett okok húzódnak meg az autópiaci kereslet megtorpanása mögött.
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?
Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.