Miért kellene egy informatikai vezetőnek menedzsmentet tanulnia?

A hallgatók vállalkozói szemléletformálását, valamint a digitalizáció során adódó menedzsmentdöntések megalapozását tűzte ki célul a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának (BME GTK) Master of Business Administration (MBA) szakja.

A program alapvetően egy menedzsmentképzést takar, amelynek ma már szerves része a különböző digitalizációs környezetekben történő döntéshozási ismeretanyag is.

Nagyoknak szól

A hallgatókat a szakemberek végigkísérik az ötlettől a vállalkozás indításáig, de azok is sokat profitálhatnak a képzésből, akik vállalatnál dolgoznak és szeretnének középvezetői státuszba kerülni, vagy épp a vállalkozási szemléletet elterjeszteni. Olyan nélkülözhetetlen elméleti és legfőképpen gyakorlati tőkére tehetnek szert a két év alatt, amellyel könnyebben haladhatnak a szakmai útjukon.

A hallgatók közül többen már vállalati közép-, felsővezetők vagy saját vállalkozásukat irányítják.

A képzés úgy van felépítve, hogy munka mellett legyen végezhető, jellemzően szombati oktatási napokkal, blokkosított megoldással. A hallgatói kör egyébként meglehetősen heterogén, van, aki atomenergia irányából érkezik, mások az energetikai digitalizáció irányából közelítenek, valaki termelés, logisztika világából, esetleg a gyógyszergyártásból, járműiparból érkezik.

Van már tapasztalatuk

A programnak azok veszik a legnagyobb hasznát, akik már néhány évet eltöltöttek a munka világában, így megtapasztalták a kihívásokat, és szeretnének szintet lépni. Olyan értékes hálózatnak és kapcsolatrendszernek lesznek a részesei az oktatás végére, amelyhez egyébként csak nagyon nehezen tudnának hozzáférni.

A Műegyetem képzését megkülönbözteti – más hasonlótól – az, hogy középpontba kerültek a fenntarthatósági, környezetvédelmi szempontok, és az is, hogy a képzési portfólió válaszoljon a jelenlegi ipari kihívásokra.

A program feltételezi, hogy a beiratkozó hallgatók már valamilyen digitalizációhoz kötődő projekt tapasztalatával vagy műszaki tudással rendelkeznek, vagyis nem ismeretlen számukra ez a terület.

A képzés lényege, hogy olyan menedzsmentismereteket kapjanak, amelynek segítségével a digitalizálódó világban érvényes közgazdasági alapelvek, normák és gondolkodás mentén tudják meghozni a mindennapi döntéseiket. Alapvetően tehát egy menedzsment szemléletű képzésről van szó.

Megalapozott döntéshozatal

„A képzés során például foglalkozunk vállalati információs rendszerekkel, de konkrét szoftvertelepítések, modulok létrehozásával nem.

Inkább az informatikához kapcsolódó stratégiai célokra koncentrálunk, arra, hogy hogyan kell gondolkodnia egy ilyen rendszer bevezetéséről, projektről egy menedzsernek

– mondta el a Portfolio-nak Kis Gergely, a BME adjunktusa, az MBA képzés egyik oktatója, az eNET partnere.

Hozzátette: „azt vizsgáljuk a képzés során, hogy milyen érdekek mozgatják az információs termékek eladóit és vevőit, miként lehet termékvonalakat felépíteni és üzemeltetni digitális környezetben. A hallgatóknak fel kell tudniuk ismerni az üzleti érdekeket, hogy jó döntéseket tudjanak hozni.”

Az információs területen a menedzseri döntések ráadásul másképp alakulnak, mint a hagyományos kérdésekben. „A digitalizációs környezetben azok az alapvető költségalapú megközelítések, amiket korábban, a digitalizáció előtt alkalmaztunk, nem működnek. Információs termékeknél a verseny zömében globális piacon történik. Az ilyen termékek árazási logikáját megismerni, míg a jogokkal való gazdálkodás és a szabványok csatáit felismernie szükséges egy döntéshozónak.

A cél az, hogy rámutassunk, hogyan kell analitikus, elemzői gondolkodással megnézni a különböző technológiai fejlesztéseket, ennek során pedig végigmegyünk az összes lényeges döntési ponton, amely digitalizációs környezetben a vezető elé kerülhet.

Felkészülnek a jövőre

Mindezen döntések esetében figyelembe kell venni azt is, hogy a digitalizáció napjainkban is gyorsan változó terület, évről-évre jelentős fejlődésen megy át  a vállalati informatika világa. Egy vezető számára a legfontosabb, hogy a cég tulajdonosainak érdekeinek figyelembevételével a költségek, várható haszon elemzésen túlmenően a technológiák jövőállóságát és az ahhoz fűződő kockázatokat is fel tudja mérni.

Adódik persze a kérdés, hogy a képzésben résztvevő hallgatók később a hazai vállalatoknál helyezkednek el, vagy esetleg külföldön hasznosítják a megszerzett tudásukat. Ezen a téren mind a belső, mind a külső irány elképzelhető.

A programban megszerezhető nagyvállalati tudás nem korlátozódik Magyarországra.

Azok a példák, esettanulmányok, amelyeket a hallgatók megismernek, a döntési helyzeteket támogató tudásanyag, amelyet a tanulmányaik során megszereznek, bárhol használható a világban.

A cikk megjelenését a BME támogatta.

Fotó: BME