Bizalmi vagyonkezelési konstrukciók utóélete – avagy kedves vállalkozók, ne dőljünk hátra!
Gazdaság

Bizalmi vagyonkezelési konstrukciók utóélete – avagy kedves vállalkozók, ne dőljünk hátra!

A 2023-as év a magyar vállalkozástulajdonos családok életében a bizalmi vagyonkezelési konstrukcióról szólt. Ugyanis a jogalkotó egy régi lehetőséget szüntetett meg, amely korábban sok visszaélésre adott alkalmat. A változástól való félelem viszont sokakat azonnali lépésre késztetett, ami számos jogi kérdést nyitva hagyhatott. Ezeket érdemes most végiggondolni!

Emlékeztetőül: korábban lehetőség volt arra, hogy a cégtulajdonos a vállalkozását felértékelje, és ezen a magasabb értéken vigye be a részesedését a bizalmi vagyonkezelésbe, családi vagyonkezelő alapítványba. Ennek előnye különösen a vállalkozás későbbi értékesítése esetén jelentkezik, mivel a felértékeltékelésből fakadó különbözetet lényegében adómentesen tudta az alapító kifizetni a kedvezményezettek számára.

Ugyanakkor a szabályozásnak már ebben a kezdeti, megengedő szakaszában is felhívtuk a figyelmet arra, hogy a tisztán adóoptimalizáló konstrukciókat utólag felülbírálhatja az adóhatóság. Akkor azt javasoltuk, hogy legalább 5 évig ne vegyék fel a kedvezményezettek a vállalkozás eladásából származó jövedelmeket a kedvezményezettek az átminősítés elkerülése érdekében. Érdemes volt mérlegelni azt is, hogy valóban reális-e a családi vállalkozások értékesítése belátható időn belül, azaz valóban adekvát-e az adott konstrukció az adott élethelyzetre, vállalkozó család életére, értékeire és céljaira.

Mégis azt láttuk, hogy vállalkozások százai alapították meg ezen „kiskapu” kihasználására a bizalmi vagyonkezelést 2023 nyarán, amikor szeptemberi határidővel szigorították a szabályozást, sokszor éppen a „FOMO” (fear-of-missing-out) érzés által vezérelve. Sokan féltek attól, hogy kimaradnak valamiből, ha nem vesznek részt ebben a „BVK-hype-ban”. Így olyanok is BVK-t hoztak létre, akiknek erre igazából semmi szükségük nem volt (pl. nem is akarják eladni a családi céget a következő években, évtizedekben). Ráadásul közülük sokan nem is tudják megfelelően működtetni ezt, mert hiányzik a szükséges családi és tanácsadói szaktudás a tulajdonos környezetéből. Mert bizony ezeket az intézményeket menedzselni kell, ami speciális felkészültséget és gyakran tanácsadói közreműködést igényel, és ez utóbbi nyilván költséggel is jár.

Később egyébként, már 2023 őszén a jogalkotó ismét módosította a nyári szabályozást, ennek köszönhetően ma már lényegében az eredeti kedvezmény mentén újra létrehozhatók bizalmi vagyonkezelési konstrukciók.

Félreértés ne essék: a bizalmi vagyonkezelés és a családi vagyonkezelő alapítvány kiváló és nagyon korszerű eszközök a családi vagyontervezésre, azonban nem valók mindenkinek. Akinek pedig valók, azoknál pedig stratégiai gondolkodást, döntéseket és folyamatos figyelmet igényelnek.

Kinek való a bizalmi vagyonkezelés? Egy saját gondoskodási kör kialakítása – stratégiai gondolkodás igénye

A bizalmi vagyonkezelés elsődleges célja, hogy egyben tartsa a családi vagyont. Ezáltal ellen tud hatni az öröklés törvényi rendszerének, amely alapvetően széttöredezést eredményezne az örökhagyó vagyonában. A probléma hasonlatos a magyar középnemesi világ történelmi dilemmájához, amikor az öröklés szétaprózta a családi birtokot, és így váltak dzsentrivé, utóbb földönfutóvá a magyar középnemesség tagjai a 19. században.

A bizalmi vagyonkezelés tehát elsősorban öröklési és nem adózási eszköz: a vállalkozó család kialakíthatja a saját öröklési rendszerét, finomhangolhatja a családi vagyonból a kifizetéseket akár a tágabb család tagjai vagy akár kulcsmunkavállalók, bizalmi személyek számára, de dönthet úgy is, hogy „üvegfal” mögé zárja a vagyont a következő generációk elől és az egyben tartással éppen a harmadik vagy azt követő generációk jólétét alapozza meg. A családi vagyon növekedése ugyanis szoros összefüggésben áll a tulajdonosi likviditás mértékével: minél kevesebbet veszünk ki, annál nagyobb a növekedési potenciál a jövőben.

De az alapítók a bizalmi vagyonkezelés során juttathatnak olyanoknak is a vagyonból, akik eredetileg sem a törvényes, sem a végrendeleti öröklés esetén nem lettek volna a kedvezményezetti kör tagjai, illetve nem tagjai a cégtulajdonosi körnek sem. Így egy speciális gondoskodási kört lehet létrehozni, ahol a rokonsági foktól nagyban függetlenül lehet egységes adózási rendszerben juttatási csomagokat létrehozni.

Mindez stratégiai gondolkodást igényel. El kell dönteni alapvető stratégiai kérdéseket:

  • Akar-e a család együtt maradni a cég tulajdonosi körében lényegében családi közös vagyont létrehozva ezzel és ha igen, miért?
  • Ha a válasz nem, akkor nem biztos, hogy szükség van bizalmi vagyonkezelésre.
  • Ha a válasz igen, akkor jönnek a további kérdések:
    • Mekkora legyen az a rész, amelyet rendszeresen kiveszünk a közös vagyonból?
    • Mekkora legyen az a rész, amely a vállalkozásban dolgozó családtagnak jár, és mekkora legyen azé, aki nem tesz hozzá napi munkájával ehhez?
    • Mekkora legyen a szociális és oktatási célú megtakarítás, és mekkora az a rész, amelyet új beruházásokba fektetünk?
    • Mekkora legyen az a rész, amelyet a hagyományos üzletágakba fektethetünk, és mekkora az a rész, amelyet a vagyon diverzifikálására szánunk, és új üzletet kezdünk vele?
    • Támogatjuk-e a következő generációk szárnypróbálgatásait és új vállalkozások, „családi start-upok” alapítását, vagy csak a kockázatmentes befektetéseket preferáljuk?

Állandó figyelmet és egyeztetést igényel – ezek elmaradása jelentős kockázat

Azt tapasztaljuk, hogy a 2023 nyarán nagy sebbel-lobbal létrehozott bizalmi vagyonkezelési struktúrák nélkülözik ezeket a stratégiai döntéseket. Nem véletlenül, létrejöttüknek elsősorban adózási céljai voltak, és nem volt idő a fenti stratégiai döntéseket alaposan megfontolni. Ráadásul mivel a bizalmi vagyonkezeléseket az alapítók többnyire egyoldalú döntéssel hozták létre, gyakran elmaradt az érintetti körrel való egyeztetés. Ezáltal a kedvezményezetteket, leendő helyettes vagyonkezelőket és más érintett személyeket meglepetésként érhetik a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók okirataiban az alapítók által előírt szabályok, amely utólag komoly jogvitákhoz vezethetnek.

A törvényes örökösöknek vannak olyan törvénybe rögzített jogaik, amelyek gátat szabhatnak a bizalmi vagyonkezelési okiratban foglalt alapítói akarat érvényesülésének. Elegendő csak az ún. kötelesrészre gondolni. Ez utóbbi jogintézmény az egyenesági rokonokra és házastársakra fókuszál, számukra ad az alapító-örökhagyó halála esetére védelmet egy bizonyos törvényi minimum juttatásával, amely a törvényes örökrész egyharmada. A kötelesrész számítási alapjába beleszámít az örökhagyó halálát megelőző 10 évben juttatott ajándékok értéke is, így az ezen időszakban bizalmi vagyonkezelésbe vitt vagyon értéke is. Mivel a vagyonkezelésbe vitt vállalkozások értéke gyakran messze legnagyobb értékű vagyona az alapítónak, így a kedvezményezetti kifizetések tekintetében nagyon fontos, hogy figyelemmel legyenek erre a szabályra, vagy a kedvezményezetti kifizetések rendszerét hagyják jóvá az érintettek is konszenzussal, és mondjanak le a kötelesrészi igényük érvényesítéséről. Ellenkező esetben fennáll a veszély, hogy a bizalmi vagyonkezelést különböző jogi eszközökkel meg fogják torpedózni az utódok.

Másik kockázat az, hogy a bevitt vagyonok gyakran csak az alapító nevén voltak, azonban a valóságban az elmúlt 30-40 év alatt házassági közös vagyonként keletkeztek. Gyakran tapasztaljuk, hogy az alapításkor nem kérik a házastársak hozzájáruló nyilatkozatát, így az alapító arról a vagyonról is rendelkezett a bizalmi vagyonkezelésbe vitelkor, amely a házastársáé. Ez öröklés esetén komoly gondot jelenthet, mivel a házastárs örökösei – akik gyakran nem esnek egybe az alapító örököseivel, és így nem is biztos, hogy kedvezményezettek lettek a BVK-ban – igényt érvényesíthetnek az elhunyt házastárs részére.

Szerencsére ezeket a fő öröklési kockázatokat még utólag is át lehet tekinteni, és a „hamar munka” keretében létrejött konstrukciók esetében lehet korrigálni.

A bizalmi vagyonkezelés és a társasági szerződések – kihasználatlan lehetőségek, komoly kockázatok

Gyakran tapasztaljuk azt is, hogy a bizalmi vagyonkezelésben rögzített vagyonkezelési és kedvezményezetti kifizetési alapelvek egyáltalán nincsenek összhangban a társasági szerződések rendelkezéseivel.

A társasági jog jelenlegi rendszere számos lehetőséget ad az alapítóknak a családi vállalkozási jelleg megőrzésére. A bizalmi vagyonkezelési okiratokban gyakran megjelenik a szándék, hogy a vállalkozást ne értékesítsék, azonban ugyanez a tilalom nem kerül be a társasági dokumentumokba például oly módon, hogy az értékesítés a társaság taggyűlésének/alapítójának jóváhagyásához kötött, és a jóváhagyás nem adható meg a családon kívüli személyek tulajdonszerzése esetén.

Tapasztalatunk szerint nem élnek a vállalkozók olyan eszközökkel sem, amelyek megakadályozzák, hogy a későbbi generációknál házassági közös vagyon része legyen a dinasztiáknak szánt családi vállalkozás. Társasági szerződésekben kizárhatók ezen személyek tulajdonszerzései.

Kizárható az is, hogy öröklés útján szerezzen olyan személy tulajdonjogot a vállalkozásban, akit nem szeretne az alapító. Így például megváltási jogot lehet felvenni a társasági szerződésekben nem kívánt személy öröklési ágon történő bejöveteléhez. Ekkor célszerű olyan szabályokat is rendezni a későbbi viták elkerülése végett, mint hogy hogyan értékeljük a vállalkozást vállalatértékelési módszerek megnevezésével, szakértők pontos meghatározásával. Fontos kitérni arra is, hogy milyen fizetési ütemezésben lesz jogosult megkapni a kiváltandó személy a „jussát”, ennek hiányában ugyanis azonnali fizetési kötelezettséget lesz joga a jogosultnak érvényesíteni, amely adott esetben ellehetetlenítheti a megváltást. Egy hosszabb részletfizetés viszont segítheti az eredeti „egyben tartási” szándék megvalósulását.

Bizalmi vagyonkezelés és a végrendelet összhangja

Végül, de nem utolsó sorban gyakran elmarad a bizalmi vagyonkezelési okiratok tükrözése a végrendeletekben. Tapasztalatunk szerint elengedhetetlen a végrendelkezés bizalmi vagyonkezelési okiratot készítő alapítók esetében. Erre azért van szükség, mert a családi vagyonkezelési rendszerek bizalmi vagyonkezelője gyakran egy egyszerű családi alapítású kft., amit erre a célra hoztak létre. Ez a kft. azonban a saját üzletrészét nem kezelheti, így a bizalmi vagyonkezelés szabályai rá nem fognak vonatkozni. Szabályozás híján éppen a vagyonkezelő sorsa marad bizonytalan a rendszerben, amely feletti „uralom” megszerzése az egész bizalmi vagyonkezelési konstrukció sorsát veszélyeztetheti.

MNB gyakorlata is finomodik, bírói gyakorlat pedig teljes egészében hiányzik

A napokban járta be a sajtót, hogy befejezi magyarországi tevékenységét a bizalmi vagyonkezeléssel üzletszerűen foglalkozó piacvezető vállalkozás, mivel alapítói és az MNB között jogvita keletkezett a bizalmi vagyonkezelési konstrukció egyik fontos kérdésében. Ez a hír megrázta a piacot és elbizonytalanította azokat is, akik nem üzletszerű módon látják el ezt a tevékenységet, hanem csak egyedi családi vagyonkezelést gründoltak tavaly.

Állást nem foglalva az ott felmerült kérdésben, mivel nem is ismerjük a pontos tényállást, azt megállapíthatjuk, hogy a felügyeleti gyakorlat is most kezd kristályosodni számos szakmai kérdésben, a bírói gyakorlat pedig teljes egészében hiányzik, ezért fokozott óvatosság és körültekintés indokolt a létrehozatal és a működés során.

Az időtálló vagyonkezelési konstrukció alapja

Tavaly több száz, akár ezer bizalmi vagyonkezelés és családi vagyonkezelő alapítványt jegyezhettek be. Ezek azonban csak rendszerszemléletben működtethetők: összhang kell a család, annak öröklési szabályai, a végrendeletek, házassági vagyonjogi szerződések és nem utolsó sorban a társasági szerződések között. Ezen összhang hiányában a meglévő rendszerek óriási kockázatokat és jogviták százait hordozzák magukban, így esetleg lejáratódhat, szitokszóvá válhat a maga a bizalmi vagyonkezelési konstrukció, amely egyébként rendkívül korszerű és jó eszköz.

Ne dőljünk hátra tehát, hanem végezzük el ezt az összehangolási munkát, ha tavaly nyáron ezt nem tettük meg. Ha pedig új alapítás előtt állunk, akkor olyan csapathoz forduljunk, amely nemcsak a bizalmi vagyonkezelés világában, hanem az öröklés, társasági jog, házastársi vagyonjog és az adózás világában is magas szintű és rendszerszemléletű tanácsadást nyújt.

Címlapkép forrása: Getty Images

MNB Intézet

Fánk-hatás 2.0

A Covid-járvány kitörése után kiköltözési hullám indult el a nagyvárosokból, jelentős áremelkedést okozva...

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ez aztán a fordulat a Dunaferr

Könyvelő

Könyvelő
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
2024. június 12.
Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Future of Finance 2024
2024. szeptember 17.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai? Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához.

Díjmentes online előadás

Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?

Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.

Ez is érdekelhet
nemzeti választási bizottság