Az utolsó pillanatban menekült meg a világ egyik versenyképességi bajnoka

A SECO (Államtitkárság a Gazdasági Ügyekért) előzetes becslése szerint negyedéves alapon 0,5 százalékkal zsugorodott a svájci gazdaság, mutatva a 39 százalékos amerikai vámok negatív hatását. A szezonálisan és sportesemények hatásától kiigazított adat szintén visszaesést mutat. A szakértők szerint a gyengülés fő oka a vegy- és gyógyszeripar hozzáadott értékének éles visszaesése volt, ami az ipar egészét lefelé húzta. Valószínű tényezőként említik az Egyesült Államok által kivetett jelentős vámokat, valamint a korábbi negyedévekben tapasztalt előrehozott szállítások kifutását. A szolgáltatások bővülése szintén az átlag alatt maradt.

A gazdaságot fenyegető kockázatokat jelentősen enyhítheti a múlt pénteken bejelentett szándéknyilatkozat egy svájci–amerikai kereskedelmi megállapodásról.

Ennek értelmében az Egyesült Államok 15 százalékos vámtételt alkalmazna a svájci exporttermékekre,

ami megfelel az EU-ból érkező kivitelre érvényes szintnek, és jóval alacsonyabb a jelenleg, augusztus óta érvényben lévő 39 százaléknál. Cserébe a svájci vállalatok mintegy 200 milliárd dollár értékű amerikai beruházást vállalnának, jelentős részben az egészségügyi ágazatban. A megállapodás több részlete továbbra is bizonytalan, így nem garantált a véglegesítés, ugyanakkor az alapmegállapodás érdemben növelte a vita lezárásának esélyét.

A 39 százalékról 15 százalékra mérsékelt vám különösen támogathatja az érintett ágazatokat – például az óragyártást –, és megszüntetheti az uniós versenytársakkal szembeni hátrányt. A nagyobb tervezhetőség a beruházásokat is ösztönözheti.

A kilátások ennek ellenére csak mérsékelten módosulnak: a harmadik negyedéves visszaesésre számítottak a szakértők, a várakozások között pedig eddig is szerepelt már a svájci–amerikai egyezség, illetve a vámok érdemi csökkenése.

Az alpesi országban 2026-ban továbbra is nagyjából 1 százalékos növekedés várható

- vélik a UBS elemzői.

A kereskedelmi megállapodás ellenére 2026-ban a svájci növekedés várhatóan a hosszú távú trend alatt marad. Még a csökkentett vámok is számottevőek, és az előző évhez képest fékezhetik az amerikai export bővülését. Az előrehozott szállítások utóhatásának ereje attól függ, mennyire futottak ki a harmadik negyedévben; erről a részletes adatok adhatnak pontosabb képet.

Mivel az amerikai kivitel kilátásai romlottak, Európa még fontosabb felvevőpiaccá válhat Svájc számára.

Az euróövezetben 2026-ra nagyjából 1 százalékos növekedés várható. Míg 2025-ben a periféria támogatta a bővülést, 2026-ban Németország veheti át a vezető szerepet, ami a szoros gazdasági kapcsolatok miatt Svájcnak is kedvezhet.

A következő negyedévekben a fogyasztás lehet a svájci növekedés fő támasza, de ez a hatás várhatóan gyengül, mivel a munkaerőpiac helyzete fokozatosan romlik. 2025–2026-ra 0,4 százalékos foglalkoztatásbővülés és a munkanélküliségi ráta 3,2 százalékra emelkedése várható. A reálbérek 0,5 százalékos növekedése továbbra is támogathatja a fogyasztást, de kisebb mértékben, mint egy évvel korábban.

Egy olyan évben, amikor a külkereskedelem csak csekély mértékben járul hozzá a növekedéshez, a fogyasztás gyengébb teljesítménye – amire a jelek szerint a harmadik negyedévben is volt példa – jelentheti a svájci gazdaság legnagyobb kockázatát.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images