
Nem titok, hogy a hazai CO2 kibocsátás 1990-hez képest jelentősen, 43%-kal visszaesett, amely egyfelől a tudatos fejlesztéseknek, másfelől a különösen szennyező nehézipar rendszerváltás utáni összeomlásának köszönhető. Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára a kérdésre, hogy a 2030-ig előirányzott 50%-os kibocsátáscsökkentés innentől játszi könnyedséggel érhető-e el, egyértelműen nemmel felelt. Meglátása szerint egyelőre leginkább a „low hanging fruit” típusú, vagyis a könnyebben kivitelezhető kibocsátáscsökkentést vitte véghez az ország, a további fejlesztések viszont egyre költségesebbek, egyre nagyobb beruházási igényűek lesznek.

A kibocsátáscsökkentésben nagy szerepe volt annak, hogy az elmúlt évben 20%-kal csökkent gázfelhasználás, mivel a magas energiaárak miatt mind a lakosság, mind a vállalatok igyekeztek minél inkább takarékoskodni. Külön öröm, hogy a közlekedési szektor kibocsátása is több mint 7%-kal csökkent, ami főként a vasúti teherszállítás térnyerésének számlájára írható, de
az immár 100 ezer zöld rendszámos személyautó alacsony kibocsátása is kezd megmutatkozni.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni a jelentős mértékű naperőmű beruházásokat, amelyből már 7 gigawatt kapacitás áll rendelkezésre az országban. Ez a teljes felhasználás 18-19%-át tudja biztosítani, ami Chile és Görögország után a harmadik legmagasabb arány a világon. A nemzeti energiastratégia 2030-ra 12 gigawatt megújuló energia-kapacitást irányoz elő, amely úgy tűnik, hogy az ütemezett telepítésekkel reálisan elérhető célszám.
Ugyanakkor minél sürgősebben megoldást kell találni az energiatárolásra, hiszen, míg a napos órákban akár negatív áramárak is kialakulhatnak, addig a csúcsidőszakokban 1000 euróra is felmehet a villamosenergiaár.
Ez a fajta volatilitás már-már ellehetetleníti a naperőművek megtérülését, ezért 2026-ig 400 megawattnyi akkumulátoros tárolókapacitást építenek ki.
Hosszútávon azonban egy szivattyús-tározós vízerőmű felépítése jelentene nagy előrelépést az energiatárolásban.
A kormány számos programot indított annak érdekében, hogy felpörgesse a lakossági energiatárolók építését: a napenergia plusz programban például 5 kw-os napelem mellé 10 kw-os tárolót is lehetett építeni, mindezt nagyjából kétharmados vissza nem térítendő támogatással. Olyan népszerű volt a program, hogy 30 milliárd forinttal meg is kellett toldani az eredetileg tervezett 75 milliárd forintos keretet.
További fontos előrelépés, hogy a lakossági energiamegtakarításokat is becsatornáznák az EKR rendszerbe: egy kötelezett energiakereskedő akár többszázezer forintot is kifizethet egy háztartásnak, ha energetikai beruházást visz véghez.

"Az MVM számos projektet futtat egyszerre, hatalmas beruházások folynak a vállalatnál" – mondta Kiss Csaba, az MVM termelési vezérigazgató-helyettese. A vállalat termelte meg tavaly a teljes hazai villamosenergia felét, mindezt úgy, hogy ennek 87%-a karbonsemleges forrásból származott. Annak érdekében, hogy 2030-ra elérje az ország a kitűzött klímacélokat, az MVM dolgozik Paks I. üzemidejének 20 éves meghosszabbításán, 3 kombinált ciklusú gázerőművet épít, amelyből egy a Mátrai Erőmű lignittüzelésű blokkjait fogja kiváltani várhatóan 2028 közepén. Ezek bár nem zéróemissziósak, de a korábbi blokkok kibocsátásának harmadával működnek, rugalmasságuk pedig elengedhetetlen a naperőművek termelte áram megfelelő hálózati becsatornázásában.
Kiss Csaba megerősítette Steiner Attila kijelentését:
az MVM azon dolgozik, hogy az év végig le tudjon tenni a kormány asztalára egy olyan tervet, amely részletesen tartalmazza, hogy az országban hol lehetne megépíteni egy sok energiát tárolni tudó szivattyús-tározós vízerőművet.

Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese a BMW debreceni üzeme mellé tervezett hatalmas napelemparkjával (amit az E.ON épít) kapcsolatban elmondta, hogy bármennyire is impozáns a létesítmény mérete, valójában csak az energiafelhasználás 20%-át képes kiváltani és a rendszerhasználati díjat a napos órákban megspórolni. Aggodalmát fejezte ki, hogy az elmúlt időszakban – az előrejelzések ellenére – nem nőtt az áramfelhasználás. Ha nem fogyasztanak a szereplők több áramot, de azt nagy beruházási igényű erőművekkel álltjuk elő, akkor az az áramár növekedéséhez fog vezetni.
Ahhoz, hogy az EU-s klímacélokat tartani lehessen az energiaátmenet kapcsán, évente 66 milliárd eurót kellenek európai szinten a hálózatra költeni, amely elképesztően nagy összeg, ráadásul nincs annyi alkatrész, transzformátor, és szakember sem, akik a hálózat teljes felújítást és átalakítását el tudnák végezni.

Dr. Héjj Tibor, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) energiaipari és ESG szakértője az EU-nál közvetlenül pályázható forrásokra hívta fel a figyelmet. Teljesen más úton is lehet EU-s forráshoz jutni, mint a klasszikus operatív vagy beruházási programokon keresztül. Az irodán keresztül közvetlenül is lehet pályázni, most is van olyan kiírás, amely a naperőművek fejlesztésére, karbantartására használható fel. Ehhez a csatornához azonban új kompetenciákra van szükség, de az iroda elsőszámú feladata, hogy segítse a vállalkozásokat a források megszerzésében és a sikeres pályázásban.

Pesti- Farkas István, az Ericsson Group Sustainable Sourcing Program felelőse azt tanácsolja a magyar beszállítóknak, KKV-knak, hogy igyekezzenek rácsatlakozni az energetikai beruházásaikkal a nagyvállalatok irányaira. Nem muszáj mindig újat kitalálni, a jó példát érdemes követni.
Címlapkép forrása: Portfolio
Dübörögnek az izraeli páncélosok, megindult az IDF új hadművelete
Több tízezer tartalékost hívtak be szolgálatra.
Miközben az EU szakítana Moszkvával, egy tagország miniszterelnöke nem győzött hálálkodni Putyinnak
Sorba jelentette be a Moszkva számára kedvező döntéseket.
Furcsa kép terjeng egy ukrán MiG-29-esről: úgy látszik, Kijev lekoppintotta Oroszország rettegett fegyverét
Az éles bevetésre még ugyanakkor várni kell.
Forradalmi felfedezés: olyan anyagot fejlesztettek kínai tudósok, ami teljesen megváltoztathatja az eszközök töltését
Új világ jön a telefonoknál és okosóráknál.
Korábban soha nem exportált annyi cseppfolyósított földgázt az Egyesült Államok, mint augusztusban
Az LNG nagy része Európába érkezik.
Fenntartási jelentés: a KFI projektek láthatatlan aknái az EPTK-ban
Akinek KFI projektje van, nem dőlhet hátra: itt az idő a fenntartási jelentések világával szembenézni.

Fenntartási jelentés a KFI pályázatoknál: így kerüld el az EPTK buktatóit
Akinek KFI projektje van, nem dőlhet hátra: itt az idő a fenntartási jelentések világával szembenézni.

Az ChatGPT is Redditezik - Az AI ugyanonnan tájékozódik, ahonnan mi
Az AI csak rendszerezi és újracsomagolja azt a kollektív zajt, amit mi nap mint nap a netre hordunk, kicsit ijesztő is nézni, milyen forrásokból dolgozik.... The post Az ChatGPT is Redditezik - Az A

ESG és adózás: így kapcsolódik össze a társadalmi felelősségvállalás és a vállalati adományozás
Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott az ESG, azaz a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat figyelembe vevő működés. Az ESG nem csupán trend vagy megfelelési k

Az UniCreditnél is kedvező kamat mellett érhető el az Otthon Start hitel
Szeptember elsejétől az UniCredit Banknál is elérhető a kedvező kamatozású Otthon Start hitel. A bank kamatkedvezménnyel, jóváírással és díjelengedéssel is várja az érdeklődőket. Az Uni
A bitcoinmágnás finnek
Ott voltam, amikor Kína hatodjára is betiltotta a Bitcoint - áll egy, a kriptós közösségben évek óta keringő mémen. Az ország egykor dominálta a bányászatot,... The post A bitcoinmágnás fi

Az osztalék portfólióm - 2025. augusztus
Emelkedett a portfólióm hozama, egyrészt az Altria osztalékemelése, másrészt a nulla hozamú Walgreens kivezetése miatt. Az utóbbi nem éppen az ideális módszer egy portfólió hozamemelésére.
Novo Nordisk - elemzés
Végre találtam egy európai céget, ami kiszámíthatóan fizeti és emeli az osztalékot. A Finvizen keresgéltem kereskedési célpontok után, és ott találtam rá. Megnéztem a számait és a chartj


Másfél millióig húzza a legtöbb lakás árát az Otthon Start - Mi lesz ebből?
Elindult az Otthon Start.
Velünk marad az árrésstop, de mit fizetünk érte valójában?
Utánajártunk, vajon mit mutatnak a számok és mi várható a következő hónapokban
Meddig fékezheti az inflációt az árrésstop?
Kozák Tamással, az OKSZ főtitkárával beszélgettünk.
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén?
Hogyan ismerd fel, hogy épp emelkedő (bull) vagy csökkenő (bear) piacon jársz? Megtanulhatod, mikor érdemes növelni a kockázatvállalást, és mikor jobb óvatosan hátrálni.