Ekkor kezdhetik meg működésüket az MVM új kombinált ciklusú gázerőművei

Nem titok, hogy a hazai CO2 kibocsátás 1990-hez képest jelentősen, 43%-kal visszaesett, amely egyfelől a tudatos fejlesztéseknek, másfelől a különösen szennyező nehézipar rendszerváltás utáni összeomlásának köszönhető. Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára a kérdésre, hogy a 2030-ig előirányzott 50%-os kibocsátáscsökkentés innentől játszi könnyedséggel érhető-e el, egyértelműen nemmel felelt. Meglátása szerint egyelőre leginkább a „low hanging fruit” típusú, vagyis a könnyebben kivitelezhető kibocsátáscsökkentést vitte véghez az ország, a további fejlesztések viszont egyre költségesebbek, egyre nagyobb beruházási igényűek lesznek.

A kibocsátáscsökkentésben nagy szerepe volt annak, hogy az elmúlt évben 20%-kal csökkent gázfelhasználás, mivel a magas energiaárak miatt mind a lakosság, mind a vállalatok igyekeztek minél inkább takarékoskodni. Külön öröm, hogy a közlekedési szektor kibocsátása is több mint 7%-kal csökkent, ami főként a vasúti teherszállítás térnyerésének számlájára írható, de

az immár 100 ezer zöld rendszámos személyautó alacsony kibocsátása is kezd megmutatkozni.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni a jelentős mértékű naperőmű beruházásokat, amelyből már 7 gigawatt kapacitás áll rendelkezésre az országban. Ez a teljes felhasználás 18-19%-át tudja biztosítani, ami Chile és Görögország után a harmadik legmagasabb arány a világon. A nemzeti energiastratégia 2030-ra 12 gigawatt megújuló energia-kapacitást irányoz elő, amely úgy tűnik, hogy az ütemezett telepítésekkel reálisan elérhető célszám.

Ugyanakkor minél sürgősebben megoldást kell találni az energiatárolásra, hiszen, míg a napos órákban akár negatív áramárak is kialakulhatnak, addig a csúcsidőszakokban 1000 euróra is felmehet a villamosenergiaár.

Ez a fajta volatilitás már-már ellehetetleníti a naperőművek megtérülését, ezért 2026-ig 400 megawattnyi akkumulátoros tárolókapacitást építenek ki.

Hosszútávon azonban egy szivattyús-tározós vízerőmű felépítése jelentene nagy előrelépést az energiatárolásban.

A kormány számos programot indított annak érdekében, hogy felpörgesse a lakossági energiatárolók építését: a napenergia plusz programban például 5 kw-os napelem mellé 10 kw-os tárolót is lehetett építeni, mindezt nagyjából kétharmados vissza nem térítendő támogatással. Olyan népszerű volt a program, hogy 30 milliárd forinttal meg is kellett toldani az eredetileg tervezett 75 milliárd forintos keretet.

További fontos előrelépés, hogy a lakossági energiamegtakarításokat is becsatornáznák az EKR rendszerbe: egy kötelezett energiakereskedő akár többszázezer forintot is kifizethet egy háztartásnak, ha energetikai beruházást visz véghez.

"Az MVM számos projektet futtat egyszerre, hatalmas beruházások folynak a vállalatnál" – mondta Kiss Csaba, az MVM termelési vezérigazgató-helyettese. A vállalat termelte meg tavaly a teljes hazai villamosenergia felét, mindezt úgy, hogy ennek 87%-a karbonsemleges forrásból származott. Annak érdekében, hogy 2030-ra elérje az ország a kitűzött klímacélokat, az MVM dolgozik Paks I. üzemidejének 20 éves meghosszabbításán, 3 kombinált ciklusú gázerőművet épít, amelyből egy a Mátrai Erőmű lignittüzelésű blokkjait fogja kiváltani várhatóan 2028 közepén. Ezek bár nem zéróemissziósak, de a korábbi blokkok kibocsátásának harmadával működnek, rugalmasságuk pedig elengedhetetlen a naperőművek termelte áram megfelelő hálózati becsatornázásában.

Kiss Csaba megerősítette Steiner Attila kijelentését:

az MVM azon dolgozik, hogy az év végig le tudjon tenni a kormány asztalára egy olyan tervet, amely részletesen tartalmazza, hogy az országban hol lehetne megépíteni egy sok energiát tárolni tudó szivattyús-tározós vízerőművet.

Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese a BMW debreceni üzeme mellé tervezett hatalmas napelemparkjával (amit az E.ON épít) kapcsolatban elmondta, hogy bármennyire is impozáns a létesítmény mérete, valójában csak az energiafelhasználás 20%-át képes kiváltani és a rendszerhasználati díjat a napos órákban megspórolni. Aggodalmát fejezte ki, hogy az elmúlt időszakban – az előrejelzések ellenére – nem nőtt az áramfelhasználás. Ha nem fogyasztanak a szereplők több áramot, de azt nagy beruházási igényű erőművekkel álltjuk elő, akkor az az áramár növekedéséhez fog vezetni.

Ahhoz, hogy az EU-s klímacélokat tartani lehessen az energiaátmenet kapcsán, évente 66 milliárd eurót kellenek európai szinten a hálózatra költeni, amely elképesztően nagy összeg, ráadásul nincs annyi alkatrész, transzformátor, és szakember sem, akik a hálózat teljes felújítást és átalakítását el tudnák végezni.

Dr. Héjj Tibor, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) energiaipari és ESG szakértője az EU-nál közvetlenül pályázható forrásokra hívta fel a figyelmet. Teljesen más úton is lehet EU-s forráshoz jutni, mint a klasszikus operatív vagy beruházási programokon keresztül. Az irodán keresztül közvetlenül is lehet pályázni, most is van olyan kiírás, amely a naperőművek fejlesztésére, karbantartására használható fel. Ehhez a csatornához azonban új kompetenciákra van szükség, de az iroda elsőszámú feladata, hogy segítse a vállalkozásokat a források megszerzésében és a sikeres pályázásban.

Pesti- Farkas István, az Ericsson Group Sustainable Sourcing Program felelőse azt tanácsolja a magyar beszállítóknak, KKV-knak, hogy igyekezzenek rácsatlakozni az energetikai beruházásaikkal a nagyvállalatok irányaira. Nem muszáj mindig újat kitalálni, a jó példát érdemes követni.

Galéria137 képSustainable World 2024 konferencia

Címlapkép forrása: Portfolio