Veszélybe kerülhet ez a magyar stratégiai szektor

A változások hatásának vizsgálatához fontos ismerni az importvámkezelések uniós szabályozását és az import áfa kezelésének szabályait.

Vámszabályok, import áfa az Európai Unióban

Az EU egységes vámszabályokkal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a gazdálkodók a harmadik országból behozott termékeik import vámeljárását bármelyik tagállam vámhatóságai előtt kezdeményezhetik. Az import eljárás során vámterhet kell fizetni, ami alapvetően áll vámból - amely az Unió minden tagállamában azonos mértékű, és áll import áfából, ami eltérő mértékű a tagállamokban. Magyarországon ez a mérték nem kevés, jelenleg 27%.

Az importőrök az import eljárás során arra törekednek, hogy a behozott árut minél rövidebb idő alatt, a lehető legkevesebb adminisztráció, mellet és nem utolsó sorában a legkevesebb fizetési kötelezettséggel tudják kezelni.

Tekintettel arra, hogy az importőr vállalat megválaszthatja azt, hogy melyik tagállamban szeretne vámkezelni, mérlegeli a fenti szempontokat, hogy hol éri meg jobban elvégeztetni a szükséges vámkezelést.

A tagállamoknak érdekük, - legalábbis a racionális gondolkodás ezt diktálja – hogy olyan vámjogi környezetet alakítsanak ki, amely a legelőnyösebb vámkezelést teszi lehetővé a gazdálkodók számára annak érdekében, hogy minél több uniós gazdálkodó vámkezeljen náluk. Egyfajta versenyhelyzetről van szó, hogy ki tudja az importálókat magához csábítani.

Egy tagállamoknak több szempontból is jó az, ha minél többen választják vámkezelési helyszínként, ugyanis a befolyó vámteherből a vámkezelést végző tagállam részesül, de sokkal nagyobb haszna van annak, hogy a vámkezelés elvégzése járulékos szolgáltatások igénybevételét is jelenti, ilyenek a logisztika szolgáltatások, szállítás, úthasználat, raktározás.

Azzal, hogy egy tagállamban szeretnének a gazdálkodók vámkezelni, egyfajta vámkezelési és logisztikaiközpont funkciót adhatnak az adott tagállamnak,

amely a legkedvezőbb és legoptimálisabb vámkezelési feltételeket tudja biztosítani.

Vámeljárás Magyarországon jelenleg

A magyar szabályozás is törekedett arra, hogy a 27 %-os importáfa ellenére olyan jogi környezetet alakítson ki, amely kedvező lehet minden Uniós tagállami gazdálkodónak - de főleg a Magyarországon letelepedett gazdálkodóknak - azzal, hogy évekkel korábban bevezette az import áfa önadózói módon történő kezelésének lehetőségét.

Az import áfa önadózói módon történő kezelése a gazdálkodó szempontjából azt jelenti, hogy az olyan import áfát, amely levonásba helyezhető, meg sem kell fizetni a vámkezelés alkalmával, az mindössze egyfajta könyvelési tételként kell kezelni.

Ezzel a szabályozással a cél az volt, hogy a Magyarországon lévő gazdálkodók Magyarországot, és ne egy másik tagállamot – melyben jobbak a feltételek - válasszák a vámkezelés helyszínéül.

A fenti import áfa önadózói kezelésére az esetek 98%-ban olyan módon került sor, hogy az importőr közvetett vámjogi képviselet formájában vette igénybe a vámügynöki szolgáltatást, mely eljárásban az import áfát a vámjogi képviselő kezelte önadózói engedélye alapján.

Álláspontom szerint ez egy jól működő rendszer volt, és olyan vámjogi környezet, amely alkalmassá tette Magyarországot arra, hogy a földrajzi helyzetéből adódóan betölthessen egy közép-európai logisztika elosztó szerepet,

és nem utolsó sorban a Magyarországon tevékenykedő gazdálkodókat arra ösztönözze, hogy a vámkezeléseket Magyarországon kezdeményezzék, jelentős bevételeket teremtve ezzel az országnak.

Jelenlegi vámeljárás működése

A kvázi import áfa fizetése nélküli konstrukció lényege az volt, hogy az importőr helyett a közvetett vámjogi képviselő gyakorolja az import áfa levonási jogot, aki rendelkezik az erre vonatkozó önadózói engedéllyel. Ez a konstrukció lehetővé teszi azt, hogy a vámkezelés során ne kelljen megfizetni a 27% -os importáfát, valamint a vámkezelés a normál eljárásoktól rugalmasabban, gyorsabban történjen. A gazdálkodók által kedvelt vámkezelési konstrukciónak ugyanis az importőr oldalán számos előnye van, míg a vámjogi képviselők magasabb szolgáltatási díjakon tudnak dolgozni, ugyanis számukra magasabb kockázatokat hordoz az eljárás.

Szigorítások a hazai importáfa és vámjogi képviselő szabályozásban

2025 márciusától szigorítások lépnek életbe, amelyek jelentősen érintik az importőröket és a vámjogi képviselőket. Ez azt jelenti, hogy csak bizonyos feltételek teljesülése esetén lehet áfa megfizetése nélkül, önadózással vámkezelni az árukat.

Az Áfa törvény korábbi szabályozása kiegészül, mely alapján 2025. március 1. után, a közvetett vámjogi képviselő az importőr helyett csak abban az esetben gyakorolhatja a levonási jogot a korábbi feltételek megléte mellett, amennyiben a vámjogi képviselő megbízható adózói státusszal rendelkezik.

További feltételek, melyek az importőr oldalán jelentkeznek, hogy az importőrnek havi áfabevallónak kell lennie és nem lehet az Art. szerinti kockázatos adózó.

Partnerellenőrzés a nem megbízható adózók kiszűrésére

Azon importőrök esetében, akik a közvetett vámjogi képviselet ellátására vonatkozó szerződés megkötésének időpontjában, vagy a levonási jog keletkezésének időpontját magában foglaló adó-megállapítási időszakban, az Art. rendelkezései szerint megbízható adózónak nem minősülnek az Áfa törvény rendelkezései szerint, a közvetett vámjogi képviselőnek partnerellenőrzést kell elvégezni. A partnerellenőrzés eredménye alapján, amennyiben nem merül fel adókockázat, a vámjogi képviselő kezdeményezheti a vámkezelést, és alkalmazhatja a levonási jogot az importőr helyett. A vámjogi képviselő a partnerellenőrzés eredményéről tájékoztatja az adóhatóságot.

A partnerellenőrzés szempontjai és pontos metodikája még nem jelent meg, de már körvonalazódik, mely szerint a vámjogi képviselő a partnerellenőrzéshez igénybe veheti a nyilvánosan elérhető adatbázisokat, de lehetősége van az ügyfelére nézve adatokat kérni az adóhatóságtól, aki azt 8 napon belül vállalja megküldeni.

A fenti partnerellenőrzést alapvetően a szerződéskötést megelőzően, majd minden hónapban el kell végezni és annak eredményét jelenteni kell, amennyiben az adott hónapban egyetlen vámkezelése is volt az importőrnek.

Az adóhatóság a partnerellenőrzés vizsgálati szempontjait a honlapján közzé fogja tenni, ugyanakkor arra nézve nincsenek egzakt feltételek, hogy egy importőr mikor lesz kockázatos vagy sem, ezt a minősítést a vámjogi képviselőnek kell elvégeznie, vállalva ennek minden kockázatát.

Amennyiben a vámjogi képviselő nem végzi el, vagy nem megfelelően végzi el a partnerellenőrzést, akkor jogszabálysértő módon alkalmazta az Áfa levonási jogot és a szankciók alkalmazása mellett az import áfa befizetése is terhelheti.

A vámjogi szabályok változásának lehetséges hatásai Magyarországon

Vámjogi képviselők kockázat és tehernövekedése

Álláspontom szerint a változtatás olyan többletterhet, és kockázat emelkedést jelent a közvetett vámjogi képviselőknek, amelyet a vámjogi képviselők jelentős része már nem fog vállalni.

Amennyiben a közvetett vámjogi képviselők nem vállalnak el olyan vámképviseleti formát, amely az importáfa megfizetési nélkül teszi lehetővé a vámjogi szabadforgalomba hozatalt, akkor az importőr előtt két lehetőség adódik a vámkezelés kezdeményezésére.

• Az egyik az, hogy normál eljárásban a 27 %-os áfa megfizetése mellet kezdeményezi a vámkezelést, amit kevesen preferálnak.
• A másik megoldás pedig az, hogy az import vámkezelést nem Magyarországon, hanem másik tagállamban kezdeményezi importáfa megfizetési nélkül, egy másik tagállamba történő átszállítási kötelezettséggel.

Magyarországi vámkezelések számának csökkenése

Az nem kérdés, hogy ez a változás csökkenteni fogja a Magyarországon végzett import vámkezelések számát, azt azonban nehéz megmondani, hogy milyen mértékben.

Amennyiben a gazdálkodók ezen utóbbi megoldás mellett döntenek, mely eljárás számukra a jelenlegi szabályozás mellett sokkal kedvezőbb, akkor az a Magyarországon végzett vámkezelések számának csökkenéséhez vezet, amelynek a gazdaságra is lehetnek hatásai, ugyanis ahogy korábban említettem, nemcsak a vámbevétel egy részétől esik el az ország, hanem a járulékos szolgáltatásokat sem veszik igénybe azok, akik nem hazánkban kezdeményeznek vámeljárást.

A hatósági feltételezéssel szemben véleményem szerint ez a változás jelentős számú hazai céget érint, hisz a változás lényege az, hogy az importőrnek megbízható adózói státusszal kell rendelkezniük ahhoz, hogy áfa fizetése nélkül tudjanak vámkezelni. Ha nem rendelkeznek ilyennel, akkor kizárólag partnerellenőrzés után, az új feltételek szerint kérhetik az áfa fizetésével nem járó vámeljárást.

Gondolhatnánk, hogy ha egy gazdálkodó nem megbízható adózó, akkor nem is érdemli meg a kedvezőbb elbánást, de ez azért nem igaz, mert a megbízható adózói státuszt a szabályok szerint előszőr a gazdálkodó három év tevékenység után kaphatja meg. Tekintettel erre, minden olyan gazdálkodót érint a fentiekben vázolt változás, aki kevesebb mint három éve folytatja a tevékenységét. Ezen cégek között sok olyan jelentős méretű cég is van, akik az utóbbi három évben kezdeményeztek beruházást Magyarországon, és gondolni kell azokra is, akik folyamatosan jönnek az országba.

Nem válik lehetetlenné ezen gazdálkodók számára a fentiekben vázolt áfamentes vámkezelés, de esetükben reális alternatíva az, ha másik tagállamban a leggyakrabban a kikötőkben kérik a vámkezelést, ahová az árujuk egyébként is érkezett.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images