Nem árulunk el nagy titkot, hogy nem lehet csak úgy valaki egyik napról a másikra ökogazda Magyarországon. Szigorú uniós és hazai jogszabályoknak kell megfelelni, mire rákerülhet az EU bio logója arra a bizonyos termékre. Ahhoz pedig, hogy ott is maradjon, rendszeres ellenőrzéseken is meg kell felelni nem csak a végtermék, hanem a termelés teljes folyamata tekintetében.
Az átállás gondolata ezzel együtt egyre többször válik valósággá. Hazánk a maga 6,5%-ával az ökogazdálkodásba bevont területek arányát tekintve mára az Európai Unió középmezőnyébe tartozik.
Az átlagos gazdaságméret ráadásul jóval nagyobb, kb. háromszorosa a szokásosnak. Az ökoellenőrzés rendszerében működő szereplőnek a fele ugyanakkor legfeljebb 50 hektárt művel meg.
Mindez azért is érdekes, mert ahogy korábban a hálózatkutatással foglalkozó Barabási Albert-László is rámutatott, kulcskérdés lenne az egészségtelen termékeket előállító tömegtermelést bióval kiváltani, ehhez azonban azt skálázhatóvá kell tenni.
Megvannak a technológiák a nagyobb felületek ökogazdálkodási feltételeknek megfelelő megművelésére is
– mutat rá Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője a Portfolio kérdésére.
Idehaza ugyanakkor az figyelhető meg, hogy elsősorban a fiatalabb és magasabb képzettségű agrárszakemberek részéről magasabb az érdeklődés a téma iránt.
Ez pozitív, mert az ökológiai átálláshoz sokkal több nélkülözhetetlen ismeretet kell elsajátítani, mint egyébként, például ismerni kell a kártevők és kórokozók életciklusát, vagy éppen a vetésforgó szabályait. A növényvédelmet itt nem lehet receptszerűen, kémiai anyagokra alapozva alkalmazni, a prevención, megelőzésen sokkal nagyobb a hangsúly
– mutat rá Drexler Dóra.
Az átálláshoz elengedhetetlen a területek ökológiai szabályok szerinti kezelése, és meghatározott időnek kell eltelnie, mire a termelő megfelelhet az ellenőrzési feltételeknek.
Nemcsak területi, hanem gondolkodásbeli átállásra is szükség van, ugyanis egy másképp felépített gazdálkodási rendszerről beszélünk
– jegyzi meg Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Kft. ügyvezetője a Portfolio érdeklődésére.
A szokványos gazdálkodásban a növényvédelem a problémák utólagos kezelésére, míg az ökofarmoknál azok megelőzésére szolgál. Ma már szerencsére ezen a téren olyan hatékony eszközök állnak rendelkezésre, amelyek egy ökogazdálkodásban is alkalmazhatók, vagyis nem kell a kényesebb kultúrákról azonnal lemondani.
Roszík Péter szerint összességében jó lenne ugyanannyit termelni, mint a szokványos keretek között.
Ezt hívjuk modern biogazdálkodásnak, ahol helye van a precíziós eszközöknek, az előrejelzésen alapuló növényvédelemnek és hasonló előremutató megoldásoknak.
Nagyvonalú támogatások
A biotermelésnek otthont adó területek dinamikus bővülésében a támogatáspolitika óriási szerepet játszik, az utolsó három pályázatban ugyanis mindenki nyert, ami a támogatók részéről jelzésértékű üzenetet közvetít.
A legutóbbi pályázat decemberben zárult, méghozzá túljelentkezéssel, azonban a kormányzat felől biztató információk érkeztek, miszerint a keretnöveléseknek köszönhetően a jó pályázatok mindenképpen nyerni fognak, magyarázza Roszík Péter.
A bírálat kihirdetése előtt vagyunk, kevesen esnek ki forráshiány miatt
– teszi hozzá a szakember.
A pályázatok vonzerejét Drexler Dóra is kiemeli, azonban rávilágít egy nem kívánatos jelenségre is.
Olykor olyanok is pályáznak, akik nem gondolják komolyan az egészet, csak a támogatást szeretnék megszerezni
– mondja. Tény, hogy a nyertes pályázóknak annyit kell igazolniuk, hogy benne maradnak az ellenőrzési rendszerben – azt viszont már nem ellenőrzik, hogy ténylegesen mit termelnek. „A mostani pályázat eredménye remélhetőleg javít ezen az arányon” – hangsúlyozza Drexler Dóra.
A zsugorodó árkülönbség jótékony hatása
Ami a piaci dinamika változását illeti, a hazai ökogazdálkodók eleinte az uniós keresleti piacra termeltek, és feldolgozatlanul szállítottak ki. Ez a gazdaságnak jelentős bevétel volt, de kiszolgáltatottsággal párosult, ami az olyan globális gazdasági megtorpanások idején, mint amilyen a jelenlegi is, érzékenyen érinti a szereplőket.
Ahogy Roszík Péter mondja, mára túlkínálat keletkezett, és a gazdasági nehézségek miatt nyugaton is visszaesett a fogyasztás, de tudomásul kell venni, hogy a biotermékek forgalmazása jellemzően protekcionista: mindenki saját gazdaságának védelmét preferálja.
Időközben ugyanakkor zárult az olló a hagyományos és a biotermékek árai között, és ez jót tett az itthoni keresletnek is, ami az utóbbi időszakban évi 15%-okat ment felfelé. Ezzel együtt az összes élelmiszerforgalom továbbra is alig 1%-a tartozik a bio kategóriába. A vezető Európában Dánia a maga 12% -ával.
Bio menzák a láthatáron?
Igazi szintlépést jelentene, ha a bioalapanyagok a közétkeztetésben is megjelenhetnének, és most a kormányzat részéről is mutatkozik erre jól tapintható fogadókészség.
„Eddig az ebből fakadó táplálkozási előny a nyugati piacokon csapódott le, de jó lenne, ha most már itthon óvnánk ezzel minél többek egészségét” – fogalmazza meg reményét Roszík Péter. A nem bio élelmiszerek áraihoz képest kialakult kisebb árkülönbség még elérhetőbb közelségbe hozta a cél megvalósítását.
Az ökogazdálkodásból származó termékek közétkeztetésben való használata egyes uniós tagállamokban nagy múltra tekint vissza, az eredmények pedig egészen látványosak. A beszerzéshez tapadó plusz költségek ugyanis akár tízszeres hozadékot képesek generálni a gyógyítási költségek drasztikus csökkentésének előidézésével, nem beszélve arról, hogy hány esetben járulnak hozzá egy betegség nélküli élethez.
A Magyar Biokultúra Szövetség számára a közétkeztetésben való jelenlét már tíz éve kiemelt téma, és bízunk benne, hogy a kérésünk végre meghallgatásra talál
– összegzett a szakértő a Portfolio-nak, aki egyben a szövetség alelnöke is.
Roszík Péter és Drexler Dóra a Portfolio Agrofuture 2025 konferencia meghívott előadóiként további részleteket árulnak el a hazai ökogazdálkodás lehetőségeiről.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Olyan heti sorozat indult el, amit 2000 óta ritkán látni – most dőlhet el a forint és a piacok sorsa
Mindezt csak tetézi, hogy kedden az MNB is kimondja ítéletét.
Boldog születésnapot, 6,5%-os alapkamat! Meddig marad az MNB szigora?
Egy éve nem változott a kamat.
Magyarország a világ egyik legnagyobb ingatlankiállítására készül
Fókuszban az ipar és a logisztika.
Az adósság elinflálásának művészete
Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető közgazdászának írása.
Sokáig csak testépítők szedték, ám váratlan jó hatása lehet az agyra egy népszerű étrendkiegészítőnek
Nem csodaszer, de segíthet.
Felszállt az egyik még működő ősöreg B-29-es nehézbombázó, vallott a pilóta a legenda vezetéséről
80 éve ez jelentette a csúcstechnológiát.
Pofonegyszerű módszerrel csökkentenék a baleseteket az utakon: egy új tábla születőben?
Egy skót szállodatulajdonos ötlete terjed.
Megírta az igazságot a Covid-19-ről, négy év börtönt kapott az újságíró
Másodszor is elítélték.
Végre egy komoly grafikon
Máris hiányoznak a habkönnyű témák. Nyáron a klímagyilkos Buksiról, a pisztáciáról, a metánt pöfögő marhákról szóltak a hírleveleink - kis cuki témákról, amik nem kavarják... The po
Közép-Európát az összevisszasága teszi alkalmazkodóképessé
Közép-Európa túlélését pont az a töredezettség, autonómiavágy és sokértelműség biztosítja, amit szeretünk benne és amit sokszor fejlődése korlátának tekintünk. Közép-Európa sajá
A társasági adó egy érdekes állatfaj
Az elmúlt héten élénk párbeszéd és találgatás indult az esetleges TAO-emelésről, ezért megkérdeztük Regős Gábort, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászát - lentebb a válaszai. The po
Rekordroham: 152 ezer háztartás rohanhat az Otthon Start hitelért a következő fél évben
A GKI friss felmérése szerint a lakosság 8,2%-a készül igénybe venni az új támogatott hitelt. De kik tervezik igényelni a kedvező lakáshitel programot? Milyen rekordok dőltek már meg az első
Jóváhagyta az Európai Parlament a karbonvám (CBAM) módosításokat
A CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism, karbonvám) kötelezettségek teljesítésének átmeneti időszaka 2025 végén lezárul. Az Európai Bizottság az eddigi tapasztalatok alapján szükségesnek
És a tengeralattjárókat ki fogja szabályozni?
E heti adásunkban mi úszunk, a tengeralattjárók viszont elsüllyednek. Szabó Dávid meg szakért. Valamelyest. Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók..
Zöld szállodák: így formálja át a technológia a jövő utazásait
Képzeljünk el egy hotelt, ahol a zuhany pontosan jelzi, mennyi vizet használunk, az esővíz rögtön a medencébe kerül, a reggelinél pedig pontosan annyit főznek, amennyit val
Mennyit fogsz keresni?
Nemrég láttam Redditen egy kérdést, hogy mennyit keresnek az emberek a multin kívüli életben. Az internet nem egy jó merítés, mert általában a jobb helyzetben lévők használják, illetve bizo
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod
Semmi sem állítja meg a forint dicsőséges menetelését?
Lehet még erősebb a hazai fizetőeszköz?
Szinte naponta hagyják abba a tejtermelést a kis tehenészetek
2800-3000 gazdaság maradt a tízezres nagyságrendből.
Megjött az év egyik legjobban várt döntése – Mit várhatnak ettől a befektetők?
Jöhet a kamatcsökkentési ciklus?
