Ha minden jól megy, jöhetnek a bio menzák Magyarországon

Nem árulunk el nagy titkot, hogy nem lehet csak úgy valaki egyik napról a másikra ökogazda Magyarországon. Szigorú uniós és hazai jogszabályoknak kell megfelelni, mire rákerülhet az EU bio logója arra a bizonyos termékre. Ahhoz pedig, hogy ott is maradjon, rendszeres ellenőrzéseken is meg kell felelni nem csak a végtermék, hanem a termelés teljes folyamata tekintetében.

Az átállás gondolata ezzel együtt egyre többször válik valósággá. Hazánk a maga 6,5%-ával az ökogazdálkodásba bevont területek arányát tekintve mára az Európai Unió középmezőnyébe tartozik.

Az átlagos gazdaságméret ráadásul jóval nagyobb, kb. háromszorosa a szokásosnak. Az ökoellenőrzés rendszerében működő szereplőnek a fele ugyanakkor legfeljebb 50 hektárt művel meg.

Mindez azért is érdekes, mert ahogy korábban a hálózatkutatással foglalkozó Barabási Albert-László is rámutatott, kulcskérdés lenne az egészségtelen termékeket előállító tömegtermelést bióval kiváltani, ehhez azonban azt skálázhatóvá kell tenni.

Megvannak a technológiák a nagyobb felületek ökogazdálkodási feltételeknek megfelelő megművelésére is

– mutat rá Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője a Portfolio kérdésére.

Idehaza ugyanakkor az figyelhető meg, hogy elsősorban a fiatalabb és magasabb képzettségű agrárszakemberek részéről magasabb az érdeklődés a téma iránt.

Ez pozitív, mert az ökológiai átálláshoz sokkal több nélkülözhetetlen ismeretet kell elsajátítani, mint egyébként, például ismerni kell a kártevők és kórokozók életciklusát, vagy éppen a vetésforgó szabályait. A növényvédelmet itt nem lehet receptszerűen, kémiai anyagokra alapozva alkalmazni, a prevención, megelőzésen sokkal nagyobb a hangsúly

– mutat rá Drexler Dóra.

Az átálláshoz elengedhetetlen a területek ökológiai szabályok szerinti kezelése, és meghatározott időnek kell eltelnie, mire a termelő megfelelhet az ellenőrzési feltételeknek.

Nemcsak területi, hanem gondolkodásbeli átállásra is szükség van, ugyanis egy másképp felépített gazdálkodási rendszerről beszélünk

– jegyzi meg Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Kft. ügyvezetője a Portfolio érdeklődésére.

Galéria37 képAgroFuture 2024

A szokványos gazdálkodásban a növényvédelem a problémák utólagos kezelésére, míg az ökofarmoknál azok megelőzésére szolgál. Ma már szerencsére ezen a téren olyan hatékony eszközök állnak rendelkezésre, amelyek egy ökogazdálkodásban is alkalmazhatók, vagyis nem kell a kényesebb kultúrákról azonnal lemondani.

Roszík Péter szerint összességében jó lenne ugyanannyit termelni, mint a szokványos keretek között.

Ezt hívjuk modern biogazdálkodásnak, ahol helye van a precíziós eszközöknek, az előrejelzésen alapuló növényvédelemnek és hasonló előremutató megoldásoknak.

Nagyvonalú támogatások

A biotermelésnek otthont adó területek dinamikus bővülésében a támogatáspolitika óriási szerepet játszik, az utolsó három pályázatban ugyanis mindenki nyert, ami a támogatók részéről jelzésértékű üzenetet közvetít.

A legutóbbi pályázat decemberben zárult, méghozzá túljelentkezéssel, azonban a kormányzat felől biztató információk érkeztek, miszerint a keretnöveléseknek köszönhetően a jó pályázatok mindenképpen nyerni fognak, magyarázza Roszík Péter.

A bírálat kihirdetése előtt vagyunk, kevesen esnek ki forráshiány miatt

– teszi hozzá a szakember.

A pályázatok vonzerejét Drexler Dóra is kiemeli, azonban rávilágít egy nem kívánatos jelenségre is.

Olykor olyanok is pályáznak, akik nem gondolják komolyan az egészet, csak a támogatást szeretnék megszerezni

– mondja. Tény, hogy a nyertes pályázóknak annyit kell igazolniuk, hogy benne maradnak az ellenőrzési rendszerben – azt viszont már nem ellenőrzik, hogy ténylegesen mit termelnek. „A mostani pályázat eredménye remélhetőleg javít ezen az arányon” – hangsúlyozza Drexler Dóra.

A zsugorodó árkülönbség jótékony hatása

Ami a piaci dinamika változását illeti, a hazai ökogazdálkodók eleinte az uniós keresleti piacra termeltek, és feldolgozatlanul szállítottak ki. Ez a gazdaságnak jelentős bevétel volt, de kiszolgáltatottsággal párosult, ami az olyan globális gazdasági megtorpanások idején, mint amilyen a jelenlegi is, érzékenyen érinti a szereplőket.

Ahogy Roszík Péter mondja, mára túlkínálat keletkezett, és a gazdasági nehézségek miatt nyugaton is visszaesett a fogyasztás, de tudomásul kell venni, hogy a biotermékek forgalmazása jellemzően protekcionista: mindenki saját gazdaságának védelmét preferálja.

Időközben ugyanakkor zárult az olló a hagyományos és a biotermékek árai között, és ez jót tett az itthoni keresletnek is, ami az utóbbi időszakban évi 15%-okat ment felfelé. Ezzel együtt az összes élelmiszerforgalom továbbra is alig 1%-a tartozik a bio kategóriába. A vezető Európában Dánia a maga 12% -ával.

Bio menzák a láthatáron?

Igazi szintlépést jelentene, ha a bioalapanyagok a közétkeztetésben is megjelenhetnének, és most a kormányzat részéről is mutatkozik erre jól tapintható fogadókészség.

„Eddig az ebből fakadó táplálkozási előny a nyugati piacokon csapódott le, de jó lenne, ha most már itthon óvnánk ezzel minél többek egészségét” – fogalmazza meg reményét Roszík Péter. A nem bio élelmiszerek áraihoz képest kialakult kisebb árkülönbség még elérhetőbb közelségbe hozta a cél megvalósítását.

Az ökogazdálkodásból származó termékek közétkeztetésben való használata egyes uniós tagállamokban nagy múltra tekint vissza, az eredmények pedig egészen látványosak. A beszerzéshez tapadó plusz költségek ugyanis akár tízszeres hozadékot képesek generálni a gyógyítási költségek drasztikus csökkentésének előidézésével, nem beszélve arról, hogy hány esetben járulnak hozzá egy betegség nélküli élethez.

A Magyar Biokultúra Szövetség számára a közétkeztetésben való jelenlét már tíz éve kiemelt téma, és bízunk benne, hogy a kérésünk végre meghallgatásra talál

– összegzett a szakértő a Portfolio-nak, aki egyben a szövetség alelnöke is. 

Balázs Viktor

alelnök

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Bene Zoltán

cégvezető

Karintia Kft.

Berend Ferenc

tag

Talajmegújító Gazdák Egyesülete

Búza László

kereskedelmi igazgató

Topigs Norsvin Central Europe

Csengődi Péter

értékesítési vezető

Corteva Agriscience

Csontos Attila

ügyvezető igazgató

Júlia-Malom Kft.

Demeter Zoltán

agrárüzletág vezető

K&H Csoport

Derdák Gábor

elnök

Győr-Moson-Sopron megyei Fiatal Gazda Gazdakör, Magosz

Drexler Dóra

ügyvezető

Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Agrár Kompetencia Központ Erste Bank Zrt.

Molnár Krisztián

agrármérnök

Poliext Kft.

Nemes Imre

elnök

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Roszík Péter

ügyvezető

Biokontroll Hungária Kft.

Salamonné Ebele Eszter

osztályvezető

Magyar Államkincstár

Szabó István

egyetemi tanár, intézetigazgató

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Műszaki Intézet

Szólláth Tibor Zoltán

Hajdú Bihar megyei elnök

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Varga Péter Miklós

főtitkár

Cibus Hungaricus Alapítvány

ÖSSZES ELŐADÓ 

Roszík Péter és Drexler Dóra a Portfolio Agrofuture 2025 konferencia meghívott előadóiként további részleteket árulnak el a hazai ökogazdálkodás lehetőségeiről.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images