
Nem árulunk el nagy titkot, hogy nem lehet csak úgy valaki egyik napról a másikra ökogazda Magyarországon. Szigorú uniós és hazai jogszabályoknak kell megfelelni, mire rákerülhet az EU bio logója arra a bizonyos termékre. Ahhoz pedig, hogy ott is maradjon, rendszeres ellenőrzéseken is meg kell felelni nem csak a végtermék, hanem a termelés teljes folyamata tekintetében.
Az átállás gondolata ezzel együtt egyre többször válik valósággá. Hazánk a maga 6,5%-ával az ökogazdálkodásba bevont területek arányát tekintve mára az Európai Unió középmezőnyébe tartozik.
Az átlagos gazdaságméret ráadásul jóval nagyobb, kb. háromszorosa a szokásosnak. Az ökoellenőrzés rendszerében működő szereplőnek a fele ugyanakkor legfeljebb 50 hektárt művel meg.
Mindez azért is érdekes, mert ahogy korábban a hálózatkutatással foglalkozó Barabási Albert-László is rámutatott, kulcskérdés lenne az egészségtelen termékeket előállító tömegtermelést bióval kiváltani, ehhez azonban azt skálázhatóvá kell tenni.
Megvannak a technológiák a nagyobb felületek ökogazdálkodási feltételeknek megfelelő megművelésére is
– mutat rá Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője a Portfolio kérdésére.
Idehaza ugyanakkor az figyelhető meg, hogy elsősorban a fiatalabb és magasabb képzettségű agrárszakemberek részéről magasabb az érdeklődés a téma iránt.
Ez pozitív, mert az ökológiai átálláshoz sokkal több nélkülözhetetlen ismeretet kell elsajátítani, mint egyébként, például ismerni kell a kártevők és kórokozók életciklusát, vagy éppen a vetésforgó szabályait. A növényvédelmet itt nem lehet receptszerűen, kémiai anyagokra alapozva alkalmazni, a prevención, megelőzésen sokkal nagyobb a hangsúly
– mutat rá Drexler Dóra.
Az átálláshoz elengedhetetlen a területek ökológiai szabályok szerinti kezelése, és meghatározott időnek kell eltelnie, mire a termelő megfelelhet az ellenőrzési feltételeknek.
Nemcsak területi, hanem gondolkodásbeli átállásra is szükség van, ugyanis egy másképp felépített gazdálkodási rendszerről beszélünk
– jegyzi meg Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Kft. ügyvezetője a Portfolio érdeklődésére.
A szokványos gazdálkodásban a növényvédelem a problémák utólagos kezelésére, míg az ökofarmoknál azok megelőzésére szolgál. Ma már szerencsére ezen a téren olyan hatékony eszközök állnak rendelkezésre, amelyek egy ökogazdálkodásban is alkalmazhatók, vagyis nem kell a kényesebb kultúrákról azonnal lemondani.
Roszík Péter szerint összességében jó lenne ugyanannyit termelni, mint a szokványos keretek között.
Ezt hívjuk modern biogazdálkodásnak, ahol helye van a precíziós eszközöknek, az előrejelzésen alapuló növényvédelemnek és hasonló előremutató megoldásoknak.
Nagyvonalú támogatások
A biotermelésnek otthont adó területek dinamikus bővülésében a támogatáspolitika óriási szerepet játszik, az utolsó három pályázatban ugyanis mindenki nyert, ami a támogatók részéről jelzésértékű üzenetet közvetít.
A legutóbbi pályázat decemberben zárult, méghozzá túljelentkezéssel, azonban a kormányzat felől biztató információk érkeztek, miszerint a keretnöveléseknek köszönhetően a jó pályázatok mindenképpen nyerni fognak, magyarázza Roszík Péter.
A bírálat kihirdetése előtt vagyunk, kevesen esnek ki forráshiány miatt
– teszi hozzá a szakember.
A pályázatok vonzerejét Drexler Dóra is kiemeli, azonban rávilágít egy nem kívánatos jelenségre is.
Olykor olyanok is pályáznak, akik nem gondolják komolyan az egészet, csak a támogatást szeretnék megszerezni
– mondja. Tény, hogy a nyertes pályázóknak annyit kell igazolniuk, hogy benne maradnak az ellenőrzési rendszerben – azt viszont már nem ellenőrzik, hogy ténylegesen mit termelnek. „A mostani pályázat eredménye remélhetőleg javít ezen az arányon” – hangsúlyozza Drexler Dóra.
A zsugorodó árkülönbség jótékony hatása
Ami a piaci dinamika változását illeti, a hazai ökogazdálkodók eleinte az uniós keresleti piacra termeltek, és feldolgozatlanul szállítottak ki. Ez a gazdaságnak jelentős bevétel volt, de kiszolgáltatottsággal párosult, ami az olyan globális gazdasági megtorpanások idején, mint amilyen a jelenlegi is, érzékenyen érinti a szereplőket.
Ahogy Roszík Péter mondja, mára túlkínálat keletkezett, és a gazdasági nehézségek miatt nyugaton is visszaesett a fogyasztás, de tudomásul kell venni, hogy a biotermékek forgalmazása jellemzően protekcionista: mindenki saját gazdaságának védelmét preferálja.
Időközben ugyanakkor zárult az olló a hagyományos és a biotermékek árai között, és ez jót tett az itthoni keresletnek is, ami az utóbbi időszakban évi 15%-okat ment felfelé. Ezzel együtt az összes élelmiszerforgalom továbbra is alig 1%-a tartozik a bio kategóriába. A vezető Európában Dánia a maga 12% -ával.

Bio menzák a láthatáron?
Igazi szintlépést jelentene, ha a bioalapanyagok a közétkeztetésben is megjelenhetnének, és most a kormányzat részéről is mutatkozik erre jól tapintható fogadókészség.
„Eddig az ebből fakadó táplálkozási előny a nyugati piacokon csapódott le, de jó lenne, ha most már itthon óvnánk ezzel minél többek egészségét” – fogalmazza meg reményét Roszík Péter. A nem bio élelmiszerek áraihoz képest kialakult kisebb árkülönbség még elérhetőbb közelségbe hozta a cél megvalósítását.
Az ökogazdálkodásból származó termékek közétkeztetésben való használata egyes uniós tagállamokban nagy múltra tekint vissza, az eredmények pedig egészen látványosak. A beszerzéshez tapadó plusz költségek ugyanis akár tízszeres hozadékot képesek generálni a gyógyítási költségek drasztikus csökkentésének előidézésével, nem beszélve arról, hogy hány esetben járulnak hozzá egy betegség nélküli élethez.
A Magyar Biokultúra Szövetség számára a közétkeztetésben való jelenlét már tíz éve kiemelt téma, és bízunk benne, hogy a kérésünk végre meghallgatásra talál
– összegzett a szakértő a Portfolio-nak, aki egyben a szövetség alelnöke is.
Roszík Péter és Drexler Dóra a Portfolio Agrofuture 2025 konferencia meghívott előadóiként további részleteket árulnak el a hazai ökogazdálkodás lehetőségeiről.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Választások Magyarországon: változás jöhet a kampányfinanszírozással kapcsolatosan
Most nyújtották be a törvényjavaslatot.
Befagyott a forint, a dollár erősödik
Az euróval szemben a forint nem tud kitörni a 402-404-es sávból.
Szijjártó: zavartalanul jön az orosz gáz és olaj Magyarországra
Biztosított a hazai energiaellátás.
Cégstruktúra újragondolva: a beolvadás, szétválás és formaváltás üzleti logikája
A cégek struktúrája folyamatosan változik: a beolvadás, szétválás és formaváltás olyan komplex jogi és üzleti eszközök, amelyek révén a vállalatok javíthatják adózásukat, vagyonvédel
Csőre töltik az arcképelemzést? - Már egy elemző értékelése is elég az azonosításhoz
Márciusban az Országgyűlés jelentősen korlátozta a gyülekezés szabadságát biztosító alapjogot Magyarországon. A gyülekezési jog korlátozása kapcsán nagy figyelmet kapott az is, hogy
Mennyit iszik a ChatGPT? Új folyadékhűtési technológiák jelenthetik a megoldást az AI hőproblémáira
A mesterséges intelligenciák (AI) térnyerése egyre nagyobb hőterhelést jelent az adatközpontok számára. Mivel a hagyományos légkondicionáló rendszerek a legtöbb esetbe
VIDEÓ! Kiberbiztonság 2025-ben: Az új befektetői aranybánya?
SPB Trend-lesen Az elmúlt hónapokban a kibertámadások száma meredeken emelkedett, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb figyelem irányul a kiberbiztonság szerepére a globális gazdaságban. Elemz
Az ausztriai Klimabonus program
A program a szén-dioxid-árazás lakossági terheit csökkenti, a klímavédelmi célokat támogatva.
Csak bírjuk szuflával az AI-t
Így is borzasztóan néz ki a globális energiamix, a mesterséges intelligencia csak ront a helyzeten. Lehet, hogy az AI nem erővel pusztít ki minket, hanem...
The post Csak bírjuk szuflával az AI-t
GINOP botrányok számokban - Ki vitte el a pénzt (és mi lett vele)?
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) a hazai gazdaság egyik legfontosabb európai uniós forrása volt az elmúlt évtizedben. Ugyanakkor a támogatásokkal való visszaélé
VIDEÓ! Profitálhatnak-e a befektetők az AI nukleáris fordulatából?
A mesterséges intelligencia elképesztő tempóban növekvő energiaéhsége már most érezhető. A Meta például 20 éves szerződést kötött egy illinoisi atomerőművel, nem véletlenül: 2019 és

EXIM: Minden költségvetési forintból 4 forint GDP-többlet születik (x)
Alsó-Ausztria titkai – különleges felfedezőtúrák várnak! (x)

- A kormány törölné az EU-pályázatok kifizetését és kiírását, gyakorlatilag ejtené a helyreállítási alapot
- Mégis hogy jutottak át a reptereket megbénító ukrán szabotőrök az orosz határon? Itt van a magyarázat
- Már nagyon érik: mikor engedi el több százezer magyar család kezét a kormány?
- Ijesztő erőfitogtatásból világraszóló kudarc: így siklott félre a világ legsötétebb diktatúrájának nagy terve
- Itt a rendelet: megjelent a 2025/2026-os tanév rendje
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
Előadásunkon bemutatjuk a Portfolio Online Tőzsde egyszerűen kezelhető felületét, a számlatípusokat és a gyors kereskedés lehetőségeit. Megismerheted tanácsadó szolgáltatásunkat is, amely segít az első lépések megtételében profi támogatással.
Száguldj velünk a tőzsde hullámain!
Itt az idő, hogy napfényes hangulatban elmerülj a tőzsde világában! Megnézzük a legfrissebb nyári trendeket, és hasznos gondolatokat osztunk meg a befektetésekről – legyen szó kezdőkről vagy tapasztalt tőzsdézőkről, mindenki találhat benne újdonságot.
Végleg összeveszett Trump és Musk? Ez fájni fog!
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Eurómilliárdoknak inthet végleg búcsút Magyarország – Mi történik?
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
Kevésbé ismert ez a fűtési rendszer, pedig pillanatok alatt megtérül a befektetés
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
Ügyvédek
A legjobb ügyvédek egy helyen