Akár százmilliós befektetést is kaphatnak a legígéretesebb startupok ezen a magyar egyetemen

Az Óbudai Egyetem és a Széchenyi Alapok együttműködésével létrejött Óbuda Uni Venture Capital (OUVC) egyedülálló kezdeményezés a hazai felsőoktatási és startup ökoszisztémában. A szereplők összefogása olyan innovációs környezetet teremt, amely hiánypótló szerepet tölt be a magyar piacon, különösen a korai fázisú vállalkozások finanszírozásában és fejlesztésében. 

A konstrukció három szereplőre épül: az egyetem biztosítja az innovációs bázist, a kutatókat és a hallgatói ötleteket, a Széchenyi Alapok hozza a tőkét és a befektetési tapasztalatot, míg az OUVC a kettő közötti operatív kapocs, amely a projektötletek kiválasztásától a piaci bevezetésig végigkíséri a startupokat.

"A Széchenyi Alapok már régóta az egyik legnagyobb piaci szereplő a maga nemében, stratégiája szerint az érettebb,  előrehaladottabb életszakaszban lévő vállalkozásokat célozza. Ebből az értékláncból hiányzott a startup ökoszisztéma, azaz a kisebb méretű és kezdeti fázisban lévő vállalkozásoknak a finanszírozása, amit az OUVC megvalósított," – mondta Deme Géza, a Széchenyi Alapok (SZTA) vezetője a Portfolio-nak.

A szakértő szerint az ígéretes vállalkozások néhány éven belül komoly sikereket érhetnek el, amelyek egyik legfontosabb mércéje a skálázhatóság. A növekedés elkerülhetetlenül együtt jár a méret bővülésével, és egy bizonyos érettségi szint és tőkeigény elérésekor eljön az a pillanat, amikor az SZTA befektetői oldal nagyobb finanszírozással akár saját maga tud bekapcsolódni a folyamatba. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy az alapozó munkát – a vállalkozások kiválasztását és felkészítését – olyan szervezet végezze, amely a legtöbb tapasztalattal és szakértelemmel rendelkezik ezen a területen.

Ezt a szerepet tölti be az OUVC, míg az egyetem biztosítja a szükséges tudásbázist, amelyet a befektetői oldal maximálisan igyekszik kiaknázni.  

“A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány égisze alatt ez az együttműködés egyedülálló lehetőséget teremt Magyarországon: az alapítvány az egyetem fenntartója és az alapkezelő tulajdonosa, így egy helyen összpontosul a tőke, a technológiai tudás és a startup-finanszírozáshoz, valamint a nemzetközi versenyképesség eléréséhez szükséges üzleti ismeret” - hangsúlyozta. 

Az egyetem szempontjából az innovációt támogató környezet kiépítése stratégiai fontosságú, amit Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora is kiemelt: " A megújult egyetemi struktúra alapvetően abba az irányba pozícionálja az egyetemeket, hogy ők az innovációs ökoszisztémának központi szereplői, motorjai legyenek, az OUVC létrehozása pedig ezt segíti elő."

A rektor szerint a kezdeményezés fontos része az innovációs szemlélet beépítése a mindenkori oktatásba. “Egy egyetem akkor válhat igazán vonzóvá, ha az innovációs térben is megjelenik és lehetőséget biztosít olyan ötletek finanszírozására, amelyek az egyetem életteréből nőnek ki, vagy valamilyen módon kötődnek az intézményhez” - összegezte. 

A cél nem pusztán egy tőkealap létrehozása, amely esetleg mentorhálózattal kiegészülve jelenik meg a piacon, hanem az is, hogy ezt a lehetőséget a köztudatba emeljék és minden hallgató számára egyértelművé tegyék, hogy vannak ilyen lehetőségek Magyarországon is, kiegészítve az innovációmenedzsment-szemlélettel, aminek gyakorlata hazánkban még gyerekcipőben jár.

Már több, mint négyszázan jelentkeztek az alaphoz

Az OUVC működése a nemzetközi példákat követi, hasonlóan a Cambridge-ben vagy a Szilícium-völgyben működő egyetemi kockázati tőkebefektetőkhöz. A befektetési stratégia széles spektrumot ölel fel: 20 millió és 300 millió forint közötti tőkeigényű projekteket fogadnak, bár a gyakorlatban a befektetések átlagos mérete 100-120 millió forint körül alakul. Eddig kilenc befektetést hajtottak végre, és már több mint 410 jelentkező mutatkozott be az alapnál. 

 Hild Imre, az OUVC vezetője elmondta, hogy bár elsősorban robotikai, mesterséges intelligencia és deeptech területekről várják a jelentkezéseket, valójában minden ígéretes projektet megvizsgálnak.

"Kommunikáltuk, hogy mivel technológiai, műszaki beállítottságú egyetemről van szó, ezért elsősorban robotikai, AI, deeptech és ehhez hasonló területekről várjuk a jelentkezéseket, de a magyar startup ökoszisztémára jellemző módon jelentkeztek mindenhonnan" - tette hozzá.

A befektetési döntések során több szempontot vesznek figyelembe: először a vállalkozó személyét és képességeit értékelik, majd technológiai szűrést végeznek az egyetem szakértőinek bevonásával, végül nemzetközi tapasztalattal rendelkező mentorokat vonnak be a folyamatba. Az egyetemi háttérből induló startupok esetében különösen fontos a piaci szemlélet kialakítása, hiszen ezek a vállalkozások gyakran magas műszaki hozzáadott értékkel rendelkeznek, de nem feltétlenül van tapasztalatuk az ügyfelek megtalálásában és megszólításában.

Az OUVC különlegessége, hogy nem csupán tőkét biztosít a startupoknak, hanem az úgynevezett Venture Studio modellben működik, amely aktív támogatást nyújt a vállalkozások fejlesztéséhez.  

A mentor nem mondja meg a vállalkozónak, hogy mit kell csinálni, hanem a jó kérdéseket teszi fel, illetve felhívja a figyelmét a vállalkozónak, hogy milyen a valóság abban az adott iparágban vagy üzletágban akár nemzetközi szinten is"

– fejtette ki.

Az OUVC eddigi befektetései között szerepel például a Denxpert, amely ESG területen fejleszt vállalati monitoring és jelentési szoftvert, a Voovo, amely az egyetemisták tanulási képességeinek fejlesztésével foglalkozik, a BDN Automotive, amely hidrogén alapú technológiát fejleszt nagy dízelmotorok meghajtására, valamit az Outfino nevű Z-generációs divat-app is.

A kezdeményezés sikerét jelzi, hogy az Óbudai Egyetem népszerűsége jelentősen növekedett: a modellváltás óta 78%-kal többen jelentkeztek az intézménybe, és 55%-kal több hallgatót vettek fel, miközben a ponthatárok is folyamatosan emelkednek. "A hallgatók igenis figyelik azokat a változásokat, amelyek az Óbudai Egyetemen történnek," – hangsúlyozta Kovács Levente.

Már csak idő kérdése egy magyar unikornis

Hild Imre szerint kiemelten fontos, hogy egyre több professzionális szereplő jelenjen meg a magyar piacon, akik rendezvények és programok révén terjeszteni tudják az alapvető startup-elveket és - gyakorlatokat.

Ezzel párhuzamosan a befektetői oldal is erősödik: mind hazai, mind nemzetközi szinten növekszik a magán- és intézményi befektetők száma. A nemzetközi térbe való megjelenés különösen fontos, hiszen a startupok valódi értékelése nem belföldön, hanem nagyobb, globális ökoszisztémákban történik és minél inkább megfelelnek a vállalkozások a nemzetközi elvárásoknak – legyen szó működésükről, kommunikációjukról vagy tulajdonosi struktúrájuk kialakításáról – annál könnyebben integrálódhatnak a világpiac különböző csatornáin keresztül. A szakértő pozitív fejleménynek tekinti, hogy a fiatal generáció egyre nyitottabb a vállalkozói gondolkodásra, az angol nyelv magas szintű ismerete pedig lehetővé teszi számukra, hogy megértsék a nemzetközi híreket, trendeket és problémákat.  

“Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy a hazai technológiai fejlesztések olyan, globálisan is releváns problémákra koncentráljanak, amelyek iránt nagy a kereslet” - mondta. 

A szakember szerint egy hazai unikornis megszületése továbbra is az egyik legvonzóbb cél, hiszen nemcsak szimbolikus siker lenne, hanem komoly nemzetközi elismerést is hozna a magyar innovációs közegnek, azonban ennek megvalósulásához elsődlegesen az ökoszisztéma fejlesztése szükséges.

A vállalkozások és a befektetések értéke akkor növekszik igazán, ha a Magyarországon működő cégek nemzetközi színtéren is versenyképesek, és a globális piacokon értékelik fel őket.

A befektetési alap célja a hozam elérése, de fontos, hogy a lassabb ütemben fejlődő cégek is lehetőséget kapjanak. Ezt általában további befektetők bevonásával lehet elérni, akik magasabb növekedési szakaszokba segítik a vállalkozásokat – akár nemzetközi partnerekkel, akár a Széchenyi Alapokkal közös együttműködések révén. A sikerhez elengedhetetlen a stabilitás, hiszen a magyar piacon korábban nem létezett valódi, tartós együttműködés a tőkealapok és az egyetemek között.

Az OUVC ebben kulcsszerepet játszik, összekapcsolva a tudást, a tőkét és azokat a kapcsolati hálókat, amelyek a startup- és versenyképességi finanszírozáshoz szükségesek. Hild Imre kiemelte: a kezdeti tőkével indult rendszer előbb-utóbb kimerül, ezért már most szükséges a hosszú távú fenntarthatóság és a skálázódás megtervezése. 

“Az Óbuda Uni Venture Capital egyedülálló Magyarországon, mivel korábban nem volt példa arra, hogy egy egyetem, egy kockázati tőkealap és a megfelelő szakmai háttér egy időben, egy helyen álljon rendelkezésre. A Széchenyi Alapok több mint 10 milliárd forintot dedikált az OUVC finanszírozására, ami lehetővé teszi a hosszú távú, türelmes befektetési stratégiát, a közös fenntartó, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány pedig biztosítja a stabil hátteret és a szoros együttműködést a szereplők között” – összegezte Deme Géza az SZTA elnök-vezérigazgatója.

A cikk megjelenését a Széchenyi Alapok támogatta.

Címlapkép forrása: Stiller Ákos