Halálos közúti balesetek: az összesített társadalmi kár az évi 1000 milliárd forintot közelítheti

Drámai helyzet Európában: 20 ezer élet veszik oda minden évben az utakon

A 2010-es években az Európai Unió egészen ígéretes eredményeket ért el a közlekedésbiztonságban: 2010 és 2019 között nagyjából 20%-kal csökkent a halálos áldozatok száma. A pandémia alatt, 2020-ban látványos visszaesés történt – az üres utakon sokkal kevesebb baleset történt –, ám a

korlátozások feloldásával 2021-től újra emelkedtek a számok.

Az Európai Bizottság és az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) adatai szerint 2024-ben 20 400 ember halt meg közúti balesetekben az Európai Unióban, Ez alig néhány száz fővel kevesebb, mint a 2023-ban regisztrált szám, vagyis a javulás lassú és messze nem elegendő ahhoz, hogy az uniós köztes célt, a 2019-hez képest 50%-os csökkenést 2030-ra elérjük.

A részletek ugyanakkor országonként erősen eltérnek. A skandináv országok (Svédország, Norvégia, Finnország), valamint Spanyolország és Hollandia például viszonylag alacsony halálozási aránnyal rendelkeznek, köszönhetően a fejlett közlekedési infrastruktúrának, a szigorú szabályozásnak és a közlekedési kultúrának. Ezzel szemben Kelet- és Dél-Európa több államában, köztük Romániában, Bulgáriában vagy Görögországban jóval magasabb a halálozási ráta, és

Magyarország is az európai átlag felett teljesít.

Magyarország: 500 élet évente

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ORFK adatai szerint Magyarországon az elmúlt 5 évben egyaránt körülbelül 480-550 halálos közúti baleset történt, a szám az gyakorlatilag stagnál, vagyis nem figyelhető meg látványos javulás. A járványidőszakban, 2020–2021-ben a forgalomcsökkenés miatt átmenetileg kevesebb halálos áldozat volt, ám a közlekedés visszaállásával újra emelkedett a szám, és mára megállt egy magas szinten.

A magyar adatok hátterében jól ismert okok állnak: gyorshajtás, elsőbbségadás elmulasztása, ittas vagy bódult állapotban való vezetés és a biztonsági öv mellőzése.

A szakértők szerint a magyar közlekedési kultúra javítása, a szigorúbb ellenőrzések, valamint a korszerű közlekedésbiztonsági infrastruktúra (például közlekedési csomópontok átalakítása, elválasztó korlátok) kiépítése nélkül nem várható érdemi csökkenés.

Gazdasági következmények: láthatatlan milliárdok

A közlekedésbiztonság tipikusan olyan téma, ahol a drámai emberi történetek és a száraz költségszámítás ugyanarra mutatnak. A kevesebb baleset nemcsak kevesebb gyászt jelent, hanem kevesebb torlódást, kisebb anyagi kárt, és végső soron gyorsabb, kiszámíthatóbb országos mobilitást. Amikor a sofőrök türelmesen váltanak sávot, észreveszik a munkaterületek jelzéseit, vagy egy pillanatra sem nyúlnak a telefonhoz, a gazdasági szereplők is nyernek:

a kamion időben érkezik, a beszállítói lánc nem szakad meg, a termelés nem áll le.

A közúti baleseteknek mindig van közvetlen ára: mentés, egészségügyi ellátás, járművek és infrastruktúra javítása. Ezek gyakran már önmagukban milliós nagyságrendűek. Az igazi számlát azonban a közvetett hatások állítják ki. Az Európai Bizottság és a nemzetközi szervezetek becslései szerint

a közúti balesetek éves gazdasági terhe 100–300 milliárd euró közé tehető.

Amikor egy főút vagy autópálya sávzárás miatt órákra bedugul, a logisztikai láncok akadozni kezdenek, a fuvarozóknak kötbérek és plusz költségek keletkeznek, a vállalatoknál munkaidő vész el, és az egész rendszer többletfogyasztást termel. Egyetlen ütközés tehát láncreakciót indíthat el, amely a gazdaság számos pontján jelentkezik – sokszor csak napokkal vagy hetekkel később, de akkor nagyon is kézzelfoghatóan.

Nincs ez másként Magyarországon sem: a Közlekedéstudományi Intézet jelentése szerint,

a teljes társadalmi kár már 5 évvel ezelőtt is 700 milliárd forint volt évente.

Ez nemcsak az államháztartást, hanem a háztartásokat és a vállalatokat is sújtja, például a kieső munkaidő vagy a járműpótlás miatt.

A „Vision Zero”: a nagy ígéret 2050-re

A borzasztó számokat látva az Európai Bizottság 2018-ban bemutatta új közlekedésbiztonsági stratégiáját, amely szerint 2050-re egyetlen halálos közúti baleset sem történhet az Európai Unióban. Ez a „Vision Zero”, amely az emberi élet védelmét minden más szempont fölé helyezi.

Ennek eléréséhez több kulcsfontosságú lépésre van szükség:

• Technológia: 2024-től minden új autóban kötelezővé váltak a fejlett vezetéstámogató rendszerek (pl. intelligens sebességasszisztens, automata vészfékrendszer, sávelhagyás-figyelmeztető, vezető éberség-figyelő).
• Infrastruktúra: biztonságosabb utak, külön sávok a lassabb járműveknek, korszerű csomópontok.
• Szabályozás és ellenőrzés: a gyorshajtás, az ittas vezetés és a biztonsági öv mellőzésének szigorúbb szankcionálása.
• Adatvezérelt döntéshozatal: részletes baleseti adatbázisok, amelyek alapján célzott intézkedések születhetnek.
• Kultúra és oktatás: szemléletformáló kampányok, tudatosabb közlekedési magatartás.

A Magyar Közút sem tétlenkedik:

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2025 őszén „VEDD ÉSZRE” címmel indított országos közlekedésbiztonsági kampányt, amelynek legfőbb mondanivalója, hogy a biztonság nem csupán emberi kötelesség, hanem kőkemény gazdasági érdek.

A kampány három egyértelmű üzenetre épül:

Elsőként a közutas dolgozók védelmére. Az ő biztonságuk nemcsak emberségből fontos: ha a munkatárs kiesik, vagy a helyreállítás elhúzódik, az azonnal megjelenik a költségvetésben és a közlekedők mindennapjaiban is.

Másodikként a közlekedők edukációjára. A szabálykövetés akkor fenntartható, ha nem a szankciótól való félelem vezeti, hanem a tudatos döntés. A felelős vezetés kevesebb koccanást, kisebb dugókat és kiszámíthatóbb eljutási időt jelent – azaz mérhető gazdasági nyereséget.

Harmadikként a társadalmi felelősségvállalás erősítésére. Minden mozdulatnak következménye van: a telefon elengedése, az időben megkezdett fékezés, a munkaterületek előtti lassítás nemcsak életeket véd, hanem a közlekedési rendszer stabilitásához is hozzátesz.

Bartal Tamás, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. igazgatósági elnöke a Portfolio-nak elmondta: „A közlekedésbiztonság nemcsak emberi kérdés, hanem gazdasági érdek is. Egyetlen baleset órákra blokkolhatja a forgalmat, és olyan láncreakciót indít el, amely a fuvarozástól kezdve a termelésen át a kereskedelemig minden ágazatot érint. Az utak biztonsága tehát közvetlenül befolyásolja az ország versenyképességét. Ha kevesebb a baleset, kevesebb a torlódás, csökkennek a költségek, kiszámíthatóbb a szállítás – ez minden vállalkozás és minden munkavállaló érdeke. A „VEDD ÉSZRE” kampány egyik legfontosabb üzenete, hogy a szabálykövetés nem korlátozás, hanem befektetés a gazdaság stabilitásába. Minden egyes felelős döntés – legyen az egy fékezés, egy biztonságos előzés vagy a mobiltelefon elengedése – életeket ment és értéket teremt. A biztonság ugyanis minden szinten megtérül: emberi, társadalmi és gazdasági értelemben egyaránt.”

A kampány hosszú távú célja nem egyszeri figyelemfelhívás, hanem tartós magatartásváltozás kiváltása. A szabálykövetés forrása ideális esetben belső meggyőződés – az a fajta felelősségtudat, amelyben a közutas szakember nem útakadály, hanem olyan partner, akinek biztonsága közvetlenül hat mindenki megérkezésére, és tágabb értelemben a gazdaság ritmusára. Ez a gondolkodásmód-váltás az, ami igazán „megtérül”: a balesetek ritkulnak, a pályák átjárhatóbbá válnak, a biztosítói terhek és a társadalmi költségek csökkennek.

A „VEDD ÉSZRE” arra kér minden közlekedőt, hogy tekintsen túl a saját autó vagy kormány mögötti buborékján.

Az egyéni döntések összeadódnak: ha a sofőrök tízezrei nap mint nap egy kicsit figyelmesebbek, az a statisztikában, az utakon és a könyvelésekben is látszani fog. A kampány üzenete egyszerre egyszerű és nyomatékos: a biztonság nem luxus, hanem az ország működőképességének feltétele.

A cikk megjelenését a Magyar Közút Nonprofit Zrt. támogatta.

Címlapkép és fotó forrása: Magyar Közút