„Ez nem ráncfelvarrás, hanem újraélesztés” – mi ez a felfordulás az energiahatékonysági piacon?
Gazdaság

„Ez nem ráncfelvarrás, hanem újraélesztés” – mi ez a felfordulás az energiahatékonysági piacon?

A nemrég módosított Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) látványos eredményeket mutat: már több mint 20 ezer háztartás energetikai felújítása valósult meg, és az év végéig akár 50 ezer otthon korszerűsítése is megtörténhet. A mutatós eredmények mögött azonban megoldandó problémák is feszítik a rendszert. Erről Gondola Csaba, a körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkár és Bali Gábor, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének (MEKSZ) szakértője beszélt az EnergyTalksban, a Portfolio és a MEKSZ közös energetikai podcastjában.
Valamennyi „forró” agrártémával foglalkozik a Portfolio Csoport háromnapos Agrárszektor Konferenciája december 2-3-4-én Siófokon. Jelentkezz te is az év kihagyhatatlan agrárszakmai csúcsrendezvényére!

Az EKR-rendszer öt éve működik Magyarországon, és bár az Európai Unióban 16 tagállam alkalmazza hasonló formában, nálunk sajátos jelleget öltött. Lényege, hogy az energiakereskedőket kötelezi arra, hogy az általuk értékesített energia arányában energiahatékonysági beruházásokat valósítsanak meg a végfelhasználói oldalon. A rendszer nemrég jelentős átalakításon esett át, ami elsősorban a lakossági szektort helyezte előtérbe.

Az új szabályozás szerint az energiamegtakarítások 75 százalékának a lakossági szektorból kell származnia, és magát a kötelezettség mértékét is megemelték

– magyarázta Gondola Csaba államtitkár.

KOR03508

A lakossági fókusz praktikus okokra is visszavezethető: az államtitkár kiemelte, hogy

a háztartások az ország energiafogyasztásának közel egyharmadát teszik ki.

Emellett a lakossági korszerűsítések jelentős gazdaságélénkítő hatással bírnak, hiszen munkát adnak az építőiparnak, növelik a háztartások komfortfokozatát és értékét, valamint csökkentik az energiaszámlájukat is.

KÖVESS MINKET

Az EKR-rendszerben a hitelesített energiamegtakarítások (HEM-ek) tőzsdei kereskedés tárgyát képezik. Az új rendszerben eddig két aukciót tartottak, ahol több mint 300 ezer gigajoule cserélt gazdát, összesen körülbelül 5 milliárd forint értékben. A rendszer átalakítása azonban nem volt problémamentes.

Bali Gábor rámutatott, hogy az ipari szektorban jelentős mennyiségű „beragadt HEM” keletkezett, amelyekre a módosítás után gyakorlatilag megszűnt a kereslet.

1,7 millió gigajoule-nyi igény ment fel a tőzsdére eladásra, és 3 ezer az, ami gyakorlatilag eladásra került és nagyon alacsony áron

– mondta a szakértő, utalva az ipari HEM-ek iránti érdeklődés zuhanására.

KOR03515

Bali Gábor szerint jó hír, hogy a HEM-ek nem évülnek el, így a 2028 utáni időszakban, amikor a rendszer visszaáll a korábbi keretek közé, ismét értékessé válhatnak.

Addig viszont nehéz helyzetben vannak azok a vállalatok, amelyek jelentős összeget fektettek a megtakarítások hitelesítésébe.

A teljes interjúban Gondola Csaba államtitkár reagált a szabályozás változását érintő kritikákra, szóba kerültek az energiahatékonysági intézkedések finanszírozási lehetőségei, és más uniós országok gyakorlatai is.

A havonta jelentkező EnergyTalks podcastsorozatban a hazai energiaipar legfontosabb témáit dolgozzuk fel, a szektor legfontosabb szakértőivel és szereplőivel. Az új részeket minden hónapban a Portfolio podcastcsatornáján találod meg Spotify-on és az Apple Podcasten, vagy a többi nagy podcast platformon, és itt, a cikkbe ágyazott lejátszóban is:

KÖVESS MINKET

Címlapkép forrása: Portfolio

Ricardo

A dolgok adminisztrációjáról

Friedrich Engels 1878-ban megjelent Anti-Dühring című könyvében azt írja, amikor a kapitalizmus által kifejlesztett roppant termelőerők szétfeszítik a polgári termelés kereteit, a proletariát

Ez is érdekelhet