Gyorsabban, olcsóbban juthatnak hitelhez a magyar vállalkozások

A vállalkozói lét egyik leginkább meghatározó eleme, hogy legyen stabil jövőképünk, legyünk optimisták, és bízzunk abban, hogy érdemes adott esetben finanszírozást igénybe venni

- hangsúlyozta Cseri József, a Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a KAVOSZ és a Portfolio közös rendezvényén, ahol a vállalkozások számára elérhető kedvező finanszírozási lehetőségeket mutatták be. Az eseményen elhangzott, hogy

október 6-tól minden Széchenyi Kártya hiteltermék kamatlába 3%-ra csökkent, ami jelentős könnyítést jelent a kis- és középvállalkozások számára.

A kamara elnöke rámutatott, hogy a vállalkozások jövedelmezőségét alapjaiban határozza meg a kamatkondíciók mértéke, illetve az üzleti bizalom szintje. Összehasonlításként elmondta, hogy míg az osztrák vállalkozások jellemzően 4-6% körüli kamatozás mellett tudnak hitelt igénybe venni, addig a Széchenyi Kártya Program keretében most bevezetett 3%-os fix kamatozású konstrukció ennél jóval kedvezőbb alternatívát kínál a magyar vállalkozások számára.

Cseri József szerint a kis- és középvállalkozói szektor jelentősége megkérdőjelezhetetlen, hiszen a foglalkoztatás tekintetében a magyar munkavállalók nagyjából 70%-át ez a szektor alkalmazza.

Németország esetében sem a Mercedes vagy az Audi az igazán domináns szereplő, hanem az a rengeteg, az a több százezer vagy milliónyi kisvállalkozás, aki tulajdonképpen egy ország gazdaságának a gerincét adja

- mutatott rá a kamara elnöke.

Szárnyas János, a VOSZ Vas vármegyei szervezetének elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a helyi gazdaság ereje nemcsak a számokban, hanem a közösségben is rejlik: a vállalkozók az üzlet mellett közös jövőt építenek az együttműködésre, bizalomra és hosszú távú partnerségre alapozva. A KAVOSZ és a Széchenyi Kártya Program ebben kulcsszerepet játszik, a finanszírozási lehetőségek révén számos vállalkozás jut el a növekedés, az innováció és a stabil működés szintjére. A fejlesztéshez ugyanis mindig szükség van a kiszámítható finanszírozásra, a Széchenyi Kártya Program pedig éppen ezt biztosítja immár több mint 20 éve.

Szárnyas szerint most, hogy a Széchenyi Kártya hiteltermék kamatlábát 3%-ra csökkentették különösen időszerű a finanszírozási konstrukciókról beszélni, mert ezek aktuális lehetőségek a vállalati növekedés elősegítésére, főleg, hogy a Széchenyi Mikrohitel MAX+ feltételei is módosulnak, lehetővé téve a rugalmasabb, nagyobb összegek bevonását.

Kedvezőbb hitelek és digitalizáció

A Széchenyi Kártya Program több mint két évtizede segíti a hazai vállalkozói szektort, és most új lendületet kapott a KAVOSZ tulajdonosi szerkezetében történt változásoknak köszönhetően. A kereskedelmi és iparkamaránál új vezetés érkezett Nagy Elek elnök személyében, míg a KAVOSZ élére Balogh Ádám került. Az új vezetés három fő irányelv mentén határozta meg a jövőbeli fejlesztéseket: kockázat, fejlődés és jövő. "A KAVOSZ ott segít, ahol szükség van rá" - fogalmazta meg Mészáros Ádám, a KAVOSZ Zrt. stratégiai és üzleti főigazgatóságának vezérigazgató-helyettese az eseményen.

A KAVOSZ kutatásai szerint a vállalkozások számára jelenleg a piaci helyzet kiszámíthatatlansága, a munkabérek emelkedése és a munkaerőhiány jelenti a legnagyobb kihívást a hosszú távú tervezésben. Ezekre a problémákra reagálva a Széchenyi Kártya Program termékstruktúrája is folyamatosan fejlődik. A legfrissebb adatok szerint a program népszerűsége töretlen, különösen a fejlesztési és likviditási típusú hitelek iránt mutatkozik jelentős érdeklődés. A befogadott ügyletek vállalatméret szerinti megoszlását tekintve elsősorban a mikro- és kisvállalkozások veszik igénybe a program nyújtotta lehetőségeket.

Az elmúlt időszakban jelentős változások történtek a program feltételeiben. A közelmúltban bejelentett kamatcsökkentés révén a konstrukciók még kedvezőbbé váltak, ami várhatóan további állománybővülést eredményez majd országszerte, beleértve Vas vármegyét is. A KAVOSZ emellett új támogatott konstrukciókat vezetett be, szélesítette a termékpalettát, és jelenleg is folyamatban vannak további termékfejlesztések. A cég olyan szegmenseket is igyekszik megcélozni, amelyeket a jelenlegi bankszektor nem tud vagy nem kíván finanszírozni.

A KAVOSZ a jövőben a pénzügyi vállalkozásokkal együttműködve szeretné bővíteni a partneri kört, és olyan megoldásokat nyújtani, amelyek a vállalkozások különböző életszakaszaiban nyújtanak segítséget.

A hitelfolyamat egyszerűsítése és gyorsítása is kiemelt cél: a kezdeti ponttól a folyósításig legfeljebb 9-10 hét lenne a teljes folyamat.

Demján Sándor Tőkeprogram: könnyített tőke a magyar vállalkozások fejlődéséért

A mai bizonytalan gazdasági környezetben, ahol az energiaárak, a fenntarthatósági elvárások, a digitalizáció és az európai szabályozások folyamatosan változnak, különösen nagy kihívást jelent a vállalkozások számára a megfelelő finanszírozás biztosítása. Ebben a helyzetben a tőke egy egészen különleges szerepet tölt be, amihez nemcsak kétoldalú, hanem általános piaci bizalomra is szükség van. Míg Amerikában az elmúlt 50 évben is folyamatosan nőttek nagy cégek, addig Európában ez nem volt jellemző - ezen a helyzeten kíván változtatni a magyar kormány a Demján Sándor Tőkeprogrammal – mondta előadásában Balog Ádám, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a KAVOSZ igazgatóság elnöke.

A program egy úgynevezett "tőkelight" megoldást kínál, amely megismerteti a vállalkozókat a tőkefinanszírozás fogalmaival, szakaszaival és szerződéseivel.

Ez egy egyszeri, maximum 200 millió forintos befektetés, amelyért 1% tulajdonrészt kérünk, és ezért egy 5%-os tőkét és tulajdonosi kölcsönt adunk, amelyet évente csak a kamat oldalán kell törleszteni, magát a tőkét, csak a hatodik év végén

– mondta Balogh. Bár ez magasabb, mint a 3%-os kamatozású Széchenyi Kártya hitel, azoknak ajánlott, akik nem tudnak ilyen hitelt felvenni, vagy még több pénzre van szükségük. Ez a tőke ugyanis önerőként is viselkedhet, így akár egy 200 millió forintos tőkebefektetés mellé további 3-400 millió forintos Széchenyi Kártya beruházási hitelt is fel lehet venni.

A program egyik nagy előnye, hogy sokkal szabadabbak a beruházási és felhasználási célok mind a hitelekhez, mind a piaci tőkéhez képest. A vállalkozók nagyobb döntési szabadsággal rendelkeznek abban, hogy milyen gépet vesznek, milyen piacra mennek, vagy hogyan tervezik a pénzügyeiket. A program alapfeltételei között szerepel, hogy a pályázó vállalkozásnak legalább 300 millió forintos árbevétellel kell rendelkezniük az előző két lezárt üzleti évben, Kft. vagy Zrt. formában kell működniük, és legalább két fő átlagos statisztikai állományú alkalmazottal kell rendelkezniük az elmúlt két évben.  

A pályázatok elbírálása többlépcsős folyamat során történik. Először a helyi, területi kamarák előminősítik a cégeket, ami a pontrendszer 30%-át jelenti. Ezt követően egy vállalkozókból álló befektetési bizottság bírálja el a pályázatokat, ahol kilenc főből öt vállalkozó. Végül egy igazgatóság hagyja jóvá a döntéseket. Az eddigi eredmények alapján 494 pályázat felelt meg a követelményeknek, 106 pozitív döntés született, és összesen 21 milliárd forint került kihelyezésre. A legtöbb pályázat a feldolgozóiparból érkezett, de erős az építőipar és a szakmai tudományos műszaki tevékenység is, ami azt mutatja, hogy a program az innovációra is pozitív hatással van.

50%-kal vannak lemaradva a magyar KKV-k az uniós átlagtól

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) negyedévente végez felmérést a KKV-k körében, az úgynevezett VOSZ barométer szolgáltatás keretében, amely nagyban befolyásolja a VOSZ szolgáltatásainak alakítását. "Rendre azt tapasztaljuk, hogy a beruházási hajlandóság mindig a pénzügyek előtt jár: szeretnének beruházni, ugyanakkor a vállalkozások pénzügyi háttere nem adott, és ezért kiemelt jelentősége van a Széchenyi Kártya Programnak, vagy akár a Demján Sándor Tőkeprogramnak" – ezt már Barabás Tamás a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének társelnöke, egyben a VOSZ Vállalkozásfejlesztési Kft. ügyvezetője mondta.

A VOSZ érdekképviseleti tevékenységének egyik fontos eleme a minimálbér-tárgyalások folytatása, ahol a munkaadók és munkavállalók érdekeit kell közelíteni. Jelenleg is zajlik egy ilyen egyeztetéssorozat, amelyben a munkaadók egyszámjegyű minimálbér-növekedést szeretnének, míg a munkavállalók 12-13%-os emelésben gondolkodnak. A szervezet szolgáltatási csomagjai elsősorban a vállalkozások hatékonyságának fejlesztését célozzák, ami azért is fontos, mert a magyar KKV szektor hatékonysága jelentősen elmarad az európai uniós átlagtól. Egy átlagos magyar KKV 30-35%-kal marad el hatékonyságban, ha pedig csak a KKV-kat nézzük, akkor ez az elmaradás eléri az 50%-ot is.

A VOSZ helyi tanácsadó irodáin keresztül, valamint a VOSZPort nevű digitális felületen keresztül nyújt segítséget a vállalkozásoknak a digitalizáció és a mesterséges intelligencia bevezetésében. A szervezet Szombathelyen is működtet irodát, ahol várják a vállalkozókat. Ha saját hatáskörben nem tudnak segíteni, akkor akkreditált, kiemelt partnereket ajánlanak, legyen szó képzésről, mesterséges intelligenciáról vagy beszállítóvá válásról.

A jelenlegi gazdasági környezetben sok vállalkozás túlzottan óvatos a hitelfelvétellel kapcsolatban, pedig a fejlődéshez szükség van külső forrásokra - hangzott el a rendezvényt záró panelbeszélgetésen. A szakértők egyetértettek abban, hogy bár a gazdasági helyzet bizonytalan, a vállalkozásoknak most kell elkezdeniük tervezni a jövőbeli növekedésüket, és ehhez megfelelő finanszírozási formát választani. A Széchenyi Kártya Program jelenleg 3%-os kamattal kínál hitelt, ami rendkívül versenyképes a piacon, emellett a Demján Sándor Tőkeprogram egyedülálló lehetőséget biztosít: mindössze 1%-os tulajdonrészt kér a befektetésért cserébe, 5%-os hozamelvárással, miközben a piaci tőkebefektetők általában 40% körüli tulajdonrészt és 15-25% közötti hozamot várnak el.

A finanszírozási forma kiválasztásánál fontos szempont, hogy mire szeretné használni a vállalkozás a forrást. A szakértők szerint a stabil cash flow-val rendelkező, kiszámítható beruházásokhoz inkább a hitel, míg a bizonytalanabb, innovatívabb fejlesztésekhez inkább a tőkebevonás lehet a megfelelő megoldás. A vállalkozói proaktivitás fontosságát is hangsúlyozták a szakértők. A sikeres forrásszerzéshez elengedhetetlen, hogy a vállalkozó alaposan felkészüljön, összegyűjtse a szükséges dokumentumokat, és pontosan meg tudja fogalmazni, mire szeretné használni a forrást. Ebben segíthetnek a szakképzett tanácsadók is, akiknek a szolgáltatásait akár a Magyar Gazdaság és Fejlesztési Ügynökség Voucher programján keresztül is igénybe lehet venni.

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben a vállalkozásoknak még tudatosabban kell figyelniük a piaci változásokat, fejleszteniük kell a menedzsment képességeiket, és bátran kell vállalniuk a kockázatokat a fejlődés érdekében.

Címlapkép forrása: Portfolio