Attitűdváltás nélkül nincs növekedés: új korszak a KKV‑finanszírozásban

A Kavosz és a Portfolio közös országjárásának debreceni állomásán Miklóssy Ferenc,  a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntőbeszédében többek között arról beszélt, hogy

a magyar KKV‑k versenyképességének és termelékenységének növelése elengedhetetlen, mert a hazai hozzáadott érték messze elmarad a nyugati szinttől.

Bár a vállalkozások szerint a finanszírozás csak a hetedik növekedési tényező, a jó projektekhez kulcs a megfelelő forrás – miközben a beruházási ráta 21–22%-ra esett. Jelentős pénz áll rendelkezésre (például 600 milliárd forint az élelmiszeriparban), nagy potenciál van a szolgáltatásokban, és Debrecen térségében a külföldi cégek nyomán számottevő jövedelem keletkezik.

A lemaradás lényegét az mutatja, hogy Magyarországon háromszor annyi KKV működik, mint Ausztriában, mégis csak az ottani érték 40%-át állítják elő, míg Németországban egy KKV négyszer több hozzáadott értéket termel – ezért saját termék, K+F, szolgáltatás‑hozzáadás és termelékenységi ugrás szükséges.

A pénzügyi attitűd a szűk keresztmetszet

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, dr. Balog Ádám, aki egyben a KAVOSZ Zrt. igazgatóságának elnöke is, a Kavosz és a Portfolio Debrecenben tartott rendezvényén előadásában a vállalkozások finanszírozási lehetőségeiről és kihívásairól beszélt. Kiemelte a pénzügyi tudatosság fontosságát a vállalkozói szférában.

A pénzügyi viselkedés és attitűd az, ami miatt lemaradunk

- fogalmazott, utalva arra, hogy bár a magyar vállalkozók pénzügyi ismeretei megfelelőek, a pénzügyi viselkedésük és hozzáállásuk még fejlesztésre szorul. Az előadó részletesen ismertette a Széchenyi Kártya Program aktuális helyzetét. A program keretében jelenleg hét termék érhető el 3%-os kamattal, ami jelentősen növelte az érdeklődést a vállalkozók körében. A KAVOSZ statisztikái szerint a likviditási típusú hitelek iránt mutatkozik a legnagyobb kereslet.

A beruházások terén Balog Ádám kiemelte, hogy bár a vállalkozások többet terveznek, mint amit megvalósítanak, az ingatlanfelújítás és -vásárlás mellett az informatika és az energiahatékonyság területén is növekvő igény mutatkozik a finanszírozásra.

Az előadásból kiderült, hogy Debrecen és környéke, Hajdú-Bihar vármegye kiemelkedően teljesít a Széchenyi Kártya Program igénybevételében. A régió a GDP-ben való 4-5%-os részesedéséhez képest magasabb arányban vesz részt a programban.

A KAVOSZ jövőbeli tervei között szerepel az agrár mikrofinanszírozás feltételeinek könnyítése, a faktoring területén felmerülő problémák kezelése, valamint az energetikai szektorban, különösen az energiatárolás és a hitelesített energiamegtakarítások területén való szerepvállalás lehetőségeinek vizsgálata.

Bővül a Demján Sándor Tőkeprogram: 400 millió forintra emelkedik a maximális támogatási összeg

Dr. Bánfi Zoltán, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója és igazgatósági tagja bemutatta a Demján Sándor Tőkeprogram legújabb fejlesztéseit és a tőkeági finanszírozás lehetőségeit.

A program keretösszege 100 milliárd forint, amelyből a vállalkozások 100-200 millió forint közötti összeget igényelhetnek. A közeljövőben azonban jelentős változások várhatók:

A maximált összeg felemelése kerül 400 millió forintra, a következő egy-két hétben ennek a hivatalos bejelentése várható

- emelte ki Dr. Bánfi Zoltán. A program további újdonságai közé tartozik, hogy immár az ingatlanfejlesztések is finanszírozhatóvá válnak, valamint a kereskedő cégek is igénybe vehetik a támogatást. Emellett a generációváltást elősegítő projektek, akvizíciók és forgóeszköz-finanszírozás is bekerült a támogatható célok közé.

A tőkeprogram egyik fő előnye, hogy fedezet nélküli finanszírozást nyújt. Az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. 1%-os tulajdonrészt szerez a támogatott vállalkozásban, míg a fennmaradó 99%-ot tulajdonosi kölcsön formájában biztosítja. Ez a tulajdonrész bármikor visszavásárolható többletköltség nélkül.

A programban való részvételhez két fő foglalkoztatott és két lezárt üzleti év szükséges, valamint évi 300 millió forintos árbevétel. A vállalkozásoknak Kft. vagy Zrt. formában kell működniük.

Az eddigi eredményeket tekintve 555 pályázat felelt meg a kritériumoknak, ebből 115 esetben született pozitív döntés, összesen 23 milliárd forint értékben. A vezérigazgató kiemelte, hogy jelenleg Budapest és Pest megye túlsúlya figyelhető meg a jelentkezők között, de bízik benne, hogy a program bővítésével más régiók, köztük Hajdú-Bihar megye vállalkozásai is aktívabban bekapcsolódnak.

Tőzsdei jelenlét: pontos cégérték és nagyobb bizalom – jobb finanszírozás, erősebb nemzetközi kapcsolatok.

A Budapesti Értéktőzsde igazgatója, Nagy Péter Gábor a debreceni rendezvényen beszélt a tőzsdei jelenlét előnyeiről. Az előadás során részletesen ismertette a tőzsde történetét, működését és a cégek számára nyújtott lehetőségeket.

Az igazgató hangsúlyozta, hogy az elmúlt több mint három évtizedben a BUX index, a tőzsde legfontosabb mutatószáma, 1000 pontos indulási értékről 100 ezer pontra emelkedett 2025 júliusára, ami éves átlagban 14%-os hozamot jelent.

Nagy Péter Gábor bemutatta a vállalatok finanszírozási lehetőségeinek fejlődését, kiemelve, hogy a tőzsdei megjelenés általában a középvállalati méret elérése után válik aktuálissá. Ismertette a hitel, kötvény és részvény közötti különbségeket, hangsúlyozva, hogy ezek nem versenytársai egymásnak, hanem kiegészítik egymást.

A szakember kitért a tőzsdei megjelenéssel kapcsolatos gyakori aggályokra is, mint például a túlzott transzparencia vagy a megnövekedett adminisztráció. Ugyanakkor rámutatott, hogy ezek a "falak" lebonthatók, és a tőzsde számos előnyt kínál a vállalkozások számára. Nagy Péter Gábor kiemelte a tőzsde két fő előnyét: a cégérték pontos meghatározását és az üzleti bizalom növekedését. Elmondta, hogy a tőzsdén jegyzett cégek gyakran jobb finanszírozási feltételeket kapnak, és nemzetközi üzleti kapcsolataikban is előnyt élveznek.

Az előadás során bemutatásra került az Xtend piac, amely a feltörekvő vállalatok számára kínál egyszerűbb és gyorsabb tőzsdei megjelenési lehetőséget. 2018 óta több mint 25 vállalat jelent meg ezen a piacon, és négyen már továbbléptek a standard piacra. Végezetül az igazgató ismertette, hogy az Xtend piacon több százmillió forinttól akár milliárdos nagyságrendig lehet forrást bevonni, ami lehetőséget teremt a vállalatok innovatív terveinek finanszírozására.

VOSZ: érdekképviselet és vállalkozói támogatás

Az előadás során Ádám Imre, a VOSZ elnökhelyettese kiemelte, hogy a VOSZ fő tevékenysége az érdekképviselet. A szervezet folyamatosan tárgyal a kormánnyal és különböző minisztériumokkal a vállalkozók érdekében, és javaslatokat tesz a jogszabályok módosítására.

Az elnökhelyettes bemutatta a magyarországi gazdasági helyzetet ábrázoló hangulati hőtérképet, amely 2025 első negyedévéig mutatja a vállalkozók hangulatát. A térkép három tényezőt vizsgál: a beruházások mértékét, a vállalkozók pénzügyi helyzetét és az üzleti hangulatot.

Látszik, hogy 2023-ban kijöttünk a Covidból, már mindenki bizakodott, a gazdaság úgy nézett ki, hogy meg fog indulni

- mondta Ádám Imre. Azonban a térkép szerint a helyzet azóta romlott, a beruházások mértéke és a vállalkozói hangulat jelentősen csökkent. A VOSZ egyik kiemelkedő programja a beszállítói fejlesztési program, amelynek keretében a PwC Hungary segítségével multinacionális vállalatok anyavállalatait keresik fel, hogy információt szerezzenek a beszállítóvá válás feltételeiről. A program során a VOSZ végigkíséri a vállalkozásokat a folyamaton, segítve őket a fejlesztésekben és a kapcsolatfelvételben.

Az előadó beszélt a VOSZPORT alkalmazásról is, amely egy digitális platform a vállalkozások számára, mely lehetővé teszi, hogy egy helyen érjék el a szükséges információkat, programokat és rendszereket.

Ádám Imre kitért a VOSZ irodahálózatára, amely ingyenes tanácsadást nyújt a tagoknak pénzügyi, gazdasági és egyéb vállalkozásokat érintő témákban. Emellett bemutatta a szervezet energetikai szekcióját, amely segíti a vállalkozásokat az energiaköltségek csökkentésében és a hatékonyabb energiafelhasználásban.

Az előadás végén elhangzott, hogy a KAVOSZ Zrt-n keresztül már több mint 500 ezer hitelszerződést kötöttek, és több mint 9 ezer milliárd forint tőkehitel jutott el a vállalkozásokhoz.

Nincs gazdasági krízis, hanem növekedési válság: stagnálás, szűkülő EU‑források és magas kamatok

A Portfolio Csoport vezető elemzője, Madár István a Debreceni Kavosz rendezvényen tartott előadást a magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól.

Magyarországon bármennyire is elég nyomott a gazdasági hangulat, nincsen gazdasági válság, olyan típusú krízishelyzet, ami államcsőddel, forintárfolyam-összeomlással, vagy valami hasonlóval fenyegetett, ettől nagyon messze állunk

- hangsúlyozta. Az előadás főbb pontjai:

• A magyar gazdaság három éve stagnál, az elmúlt 12 negyedévből 7-ben csökkent a teljesítmény.
• Az exportpiacok gyengélkedése negatívan hat a magyar gazdaságra, de várható némi javulás.
• Az európai autóipar versenyképességi problémái kihívást jelentenek Magyarország számára is.
• A magas infláció és kamatok fékezik a növekedést, gyors javulás nem várható.
• Az uniós források egy jelentős része nem elérhető Magyarország számára.
• A munkaerőhiány strukturális probléma, a foglalkoztatás bővülése korlátozott.
• A költségvetés rossz állapotban van, az idei hiány 5% fölött, jövőre akár 6% is lehet.
• Középtávon nem várható visszatérés a korábbi 4-5%-os növekedési ütemhez.
• A forint árfolyamának gyengülő trendje megtört, a nominális stabilitás fontos céllá vált.

Madár István szerint a 2020-as évek gazdasági szempontból sokkal veszélyesebb terepet jelentenek, mint a 2010-es évek voltak. A jövő évre 2-3%-os növekedést prognosztizál, de hangsúlyozta, hogy a vállalkozásoknak kreatív és ügyes szemléletre lesz szükségük a kihívások leküzdéséhez.

Félelem helyett tőke: a Demján Sándor Tőkeprogram rugalmas megoldást kínál a KKV‑knak

A vállalkozások növekedéséhez forrás kell, a kérdés csak az, hogy melyik típusú finanszírozás a leginkább adekvát az adott helyzetben. A Portfolio által szervezett kerekasztal-beszélgetésen szakértők vitatták meg a különböző finanszírozási formák előnyeit, különös tekintettel a tőkefinanszírozásra és a Demján Sándor Tőkeprogramra. A beszélgetés résztvevői között volt Balogh Ádám, a KAVOSZ Zrt. igazgatótanácsának elnöke, Dr. Bánfi Zoltán, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatója, Kovács Bálint, a Stradamus Zrt. igazgatója, Nagy Péter Gábor, a Budapesti Értéktőzsde igazgatója, valamint Soós Péter, a Kelet-Agro Logistic ügyvezetője, aki felhasználói szempontból osztotta meg tapasztalatait.

A szakértők egyetértettek abban, hogy a magyar KKV-k finanszírozási döntéseit gyakran a félelem befolyásolja. Balog Ádám hangsúlyozta, kutatásaik szerint a legtöbb magyar vállalkozás ódzkodik a hiteltől, a külső forrásokkal kapcsolatban negatív érzéseket táplálnak, ezek viszont hátráltatják a racionális pénzügyi döntéseket.

Bánfi Zoltán ehhez hozzátette, hogy a tőke oldalról még nehezebb a helyzet, mint a hitelezési kérdésben, és kiemelte, hogy véget ért az ingyen és olcsó pénz korszaka, amire a vállalkozókat hozzászoktatták.

A Demján Sándor Tőkeprogram kapcsán a szakértők hangsúlyozták, hogy az állam nem lesz tulajdonos a vállalkozásokban. Az MKIK Alapkezelő menedzseli a programot, és a befektetési jegyek tulajdonosa is az MKIK Alapkezelő.

A program egyik legfontosabb előnye, hogy a vállalkozók bármikor visszafizethetik a kapott tőkét, minden plusz költség nélkül.

Soós Péter, a Kelet Agro Logistic ügyvezetője, aki már igénybe vette a programot, elmondta:

nem a szállítmányozás bővítésére, hanem egy innováció megvalósítására vontunk be forrást, pályázattal kiegészítve – így a tőke számunkra hasznosabb volt. Szerintem ma is vannak olcsó hitelek: a 3%-os kamat “ajándék”, a tőkeprogram költsége pedig kb. évi 5%. Aki jó ötlettel rendelkezik és tőkét szeretne, jelenleg ez a program a legjobb megoldás.

A program rugalmasságát jelzi, hogy negyedéves és éves monitoring van, amikor be kell mutatni, hogy az elköltött pénzt hogyan használják fel, és hogyan alkalmazkodik az üzleti tervhez. Lehetőség van arra is, hogy az üzleti tervtől adott esetben eltérjenek, ha az élet úgy alakul. A program célja, hogy a vállalkozások növekedését támogassa, és a kamarai hálózat folyamatosan segíti a vállalkozókat a program során. A bankok is elfogadják önerőként a programból származó forrást, sőt, egyes nagybankok már kedvezményes hitelt is kínálnak a Demján Sándor Tőkeprogram mellé.

A szakértők szerint a tőkefinanszírozás egyfajta előszoba lehet a tőzsdére lépéshez is. Nagy Péter Gábor kiemelte, hogy a tőzsdén nem a számszerűsíthető kritériumok a legfontosabbak, hanem a cég vállalatirányításának minősége és a sztorija:

ha látszik, hogy annak a cégnek van múltja, átélt már válságokat, abból jól jött ki, tudta módosítani a stratégiát, tudott reagálni minden helyzetre. Az irányítása megfelelő, tehát nem egy one man show,

- mondta. A beszélgetés végén a szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a program iránti érdeklődés jelentősen megnőtt, és aki élni szeretne a lehetőséggel, annak érdemes minél hamarabb döntenie. A program további bővülését jelenti, hogy a kereskedőcégek is bekapcsolódhatnak, ami újabb lendületet adhat a következő időszakban. A szakértők egyetértettek abban, hogy a tőkefinanszírozás fontos eszköz lehet a vállalkozások

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ