Adatvezérelt energiakereskedelem és AI-transzformáció: ezek az Audax Renewables jövőévi célkitűzései

Hogyan értékelné a cég szempontjából a legutóbbi évet? Mely tényezők alakították leginkább a piaci környezetet, és hogyan reagált mindezekre a vállalat?

A piacot az elmúlt időszakban elsősorban a geopolitikai feszültségek, a piaci volatilitás, az uniós és hazai szabályozási környezet változásai, az orosz energiahordozók fokozatos kivezetésének következményei, a közép-európai infrastruktúra szűk keresztmetszetei és az időjárásfüggő megújuló termelés szélsőségei határozták meg. Miközben folyamatos a bizonytalanság, a vállalat számára ez az év inkább stabilizációt hozott: a működésben hatékony folyamatvezérlésre és gyors döntéshozatalra építettünk.

A napi piaci mozgásokat közel valós időben követtük, a beszerzés és az értékesítés pedig szoros és adatvezérelt lett.

A csoportszintű együttműködés különösen fontos volt: az olasz, spanyol és holland leányvállalatokkal megosztott best practice-ek a kockázatkezeléstől kezdve a portfólió optimalizálásáig számos területen javították az ellenállóképességünket.

A hazai szabályozási változásokra is célzottan készülünk, ideértve a negyedórás elszámolásra történő átállást és az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) finomhangolását. A stabilizációt végső soron a munkatársak elkötelezettsége és a felelősségteljes, előrelátó működés tette lehetővé, így még a kiélezett időszakokban is biztosítani tudtuk a szolgáltatás folyamatosságát.

Idén márciusban foglalta el az Audax Renewables ügyvezetői pozícióját. Új vezetőként milyen célokat tűzött ki, és mik voltak az első lépések?

A pályám jogászként indult, de 2000 óta az energetika különböző szegmenseiben dolgozom, villamosenergia- és gázkereskedő cégeknél, kis- és nagyvállalati környezetben, nemzetközi csoportoknál is, így a teljes értéklánc számos részletét volt alkalmam látni. A jelenlegi megbízatásban a normál üzletmenet stabilizálása mellett az új stratégia kialakítását vállaltam. Ennek része az IT- és AI-transzformáció elindítása, amely az adattisztításra, az egységes adatmodellre és a front-, mid- és back-office folyamatok end-to-end összekapcsolására épül.

A kereskedési oldalon fokozatosan vezetjük be az algoritmikus és AI-támogatott működést, mégpedig a portfólióaggregátori szerep erősítésével párhuzamosan. A nagyvállalati rendszerek terén tervezett ERP-bevezetés és egyes auditok a működési kockázatokat csökkentik, miközben a gyorsan bevezethető, automatizálásra szolgáló eszközöktől már rövid távon is értékteremtést remélünk.

Európában és Magyarországon is aktív energiakereskedőként, valamint zöldenergia-termelőként mit látnak a hosszú távú (zöld)energiaellátási szerződések (PPA-k) iránti keresletben a KKV-k és a nagyvállalatok körében? Az ügyfelek inkább hosszabb távra fixálnak vagy évről évre optimalizálnak, és váltogatják az energiakereskedőiket?

Az ügyfélportfólió nagyságrendileg 14.000 KKV és 800 nagyvállalati ügyfélből áll. A makrogazdasági kihívások egyértelműen növelték az árérzékenységet – különösen az autóipari és az akkumulátoripari értékláncban. A KKV-k körében az a tapasztalat, hogy aki elsődlegesen költségstabilitásra törekszik, az egy, maximum három évre fix áras szerződést választ.

A szektorra jellemző az árérzékenység, ezért termékválasztásnál az átlátható, kockázati profilhoz illeszkedő konstrukciókból érdemes kiindulni.

Aki hajlandó mérsékelt kockázatot vállalni, az fix bázismennyiség mellé a fennmaradó részre a napon belüli vagy a nap előtti piaci árképletet preferálja. Emellett mind szélesebb körben jelennek meg az okosmérésre támaszkodó, zónaidős termékek, ahol a fogyasztó a saját terhelési profilja időzítésével csökkentheti az energiaköltséget.

A nagyvállalatoknál a villamosenergia-vásárlási megállapodások iránt stabil az érdeklődés, különösen ott, ahol a fenntarthatósági célok és a CO2-lábnyom csökkentése elsődleges. Magyarországon a naperőművi elterjedtség magas, és azok a versenypiaci termelők, akik nem a kötelező átvételi rendszerben (KÁT) vagy a METÁR-támogatási rendszerben értékesítenek, aktívan keresik a PPA-partnereket. A tömeges elterjedés legnagyobb akadálya jelenleg az, hogy a fogyasztói ár és a termelői megtérülési elvárások gyakran nem találkoznak. Ennek ellenére tárgyalunk egy tízéves konstrukcióról is, amely volumene és futamideje miatt kivételes a hazai piacon.

A virtuális PPA-k iránti érdeklődést itthon az ország- és kapacitáskockázatok, valamint az elszámolási bizonytalanságok mérséklik, így elsősorban a fizikai PPA-kra koncentrálunk.

Elérhető olyan termék a KKV-k számára, amellyel a napon belüli fogyasztási profilhoz igazodva juthatnak kedvezőbb árhoz?

Igen, a zónaidős, napon belüli differenciált árazású konstrukciók pontosan erre szolgálnak. A magyar energiamixben az időjárásfüggő megújuló termelés aránya már érdemben befolyásolja a napon belüli árak alakulását, ezért azok a fogyasztók, akik a termelésük vagy szolgáltatásuk folyamatát részben át tudják ütemezni a kedvezőbb órákra, jelentős költségelőnyt érhetnek el. Értelemszerűen olyan vállalatok számára legelőnyösebb a zónaidős elszámolás, amelyek nagy energiaigényű gépekkel, nappali műszakban dolgoznak. Ezek a megoldások okosmérési adatokra és előrejelzésekre támaszkodnak.

A siker kulcsa a terhelési profil tudatos kezelése és az energiagazdálkodási fegyelem.

Hogyan látják a hazai fogyasztók szerepét a rugalmassági piacon, mennyire nyitottak a vállalatok a részvételre?

A rugalmassági szolgáltatások iránt van érdeklődés, több szereplővel is előrehaladott tárgyalásokat folytatunk. A tipikus nagyfogyasztói csomag ma már három pillérre épül: saját naperőművi betermelés, tervezett akkumulátoros energiatároló rendszer, valamint a fogyasztói terhelésmenedzsment. A legnagyobb kihívás azonban nem technikai természetű, hanem szervezeti és üzleti: a működésátalakítás szükségessége a műszakok, a termelési rend, és a vezérlési hierarchia terén. További szempont a beruházási igény, valamint az, hogy a rugalmasságból származó bevételek sok esetben képletekhez és piaci helyzetekhez kötöttek, nem pedig előre fixált kapacitás- vagy energiadíjakhoz.

A fejlettebb termelésirányítással és adatintegrációval rendelkező vállalatok gyorsabban tudnak haladni a digitalizálás országútján, és az AI autópályáján. Ám náluk is kérdés, hogy a rendszerük módosítása milyen kockázatot jelenthet a termelés folyamatosságára. Emellett gyakran felmerül a döntési felelősség átrendezése: mi a helyes arány a termelésirányítás és az energetikai optimalizáció között, és ki hozza meg a végső döntést a beavatkozásról? Ezek a kérdések alapos belső egyeztetést igényelnek, és a megtérülés kimutatása is rendkívül komplex feladat, mert dinamikus képleteket kell összevetni egy megszokott, stabil működéssel.

Említette, hogy vezetőként az egyik célkitűzése az IT- és AI-transzformáció elindítása. Miben áll a vállalat AI-alapú átalakulása a beszerzés, a portfóliómenedzsment és az ügyfélkiszolgálás terén?

A cél egy adatközpontú működési modell, amelyben a front-, mid- és back-office folyamatok egységes adatrétegen kapcsolódnak össze. A kereskedelemben a rövid távú előrejelzések, az ajánlatképzés, a menetrendezés és a kitettségkezelés fokozatosan algoritmizálható, ugyanis a humán szakértelem ezekben a rendszerekben eltolódik a modellfelügyelet, a kivételkezelés és a stratégiai döntések irányába.

Az ügyfélkiszolgálás két csatornán fejlődik: az egyik a digitális önkiszolgálás, ahol a szerződéskötéstől a számlázáson át az energiaadatok elemzéséig sok folyamat automatizálható.

A másik a magas hozzáadott értékű tanácsadás, amely a komplexebb ügyfeleknél nem váltható ki.

Belső felmérésünk több potenciális AI-használati esetet azonosított, ezek közül a gyorsan bevezethető, mérhető értéket hozó megoldásokat ütemezzük előre, párhuzamosan a nagyobb informatikai projektek futtatásával.

Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben (EKR-ben) kötelezettként hogyan biztosítják az elvárt energiamegtakarítás teljesítését? És hogyan értékelik a rendszer legutóbbi, augusztusi módosításait, amelyek elsősorban nem a vállalati, hanem a lakossági energetikai projekteket priorizálják?

Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer uniós logikáját ismerjük, és több tagállami gyakorlatot is figyelemmel kísérünk. A hazai keretrendszer 2025 nyarán bevezetett változtatásai – a klaszterek és a kötelezettségi mértékek átalakítása, bizonyos szorzók csökkenése – minden érintett számára újratervezést tettek szükségessé. EKR-megfelelés szempontjából a vállalati stratégiánk több pilléren nyugszik.

Először is, hitelesített energiamegtakarítás (HEM) beszerzése aukciókon és bilaterálisan a minőség és a transzparens elszámolhatóság figyelembevételével. Másodszor, a nagyfogyasztó partnerekkel való célzott egyeztetés, ahol a 2025-ös beruházásaik potenciális hozzájárulását mérjük fel, ugyanakkor tudatosan távolságot tartunk a kivitelezői és beruházói szereptől, mivel ezek túlmutatnak egy energiakereskedő alaptevékenységén.

Az anyavállalatuk az első helyet szerezte meg az energia és közmű kategóriában a Newsweek legmegbízhatóbb vállalatainak sorában. Minek köszönhető ez a kiemelkedő eredmény?

Csoportszinten fontos visszajelzés, hogy ezen a globális listán az energia és közmű kategóriában ilyen eredményt ért el az anyavállalat. A módszertan több szempontot vizsgál – fenntarthatóság, munkavállalói bizalom, reputáció –, és széles mintára támaszkodik.

Működési filozófiánk középpontjában az említett kiszámíthatóság, és a hosszú távú, kölcsönös előnyökön nyugvó, partneri együttműködés áll.

Ez az energiapiacon nemcsak kereskedelmi, hanem kockázatkezelési és reputációs kérdés is: egy erős beszállítói bázis, egy stabil ügyfélportfólió és egy fegyelmezett belső működés együtt adhatja azt a bizalmi tőkét, amely az igen változó környezetben is megtartó erő lehet. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy Magyarországon is ezt a működésmódot képviseljük: a rövid távú haszonmaximalizálás helyett a kölcsönösen előnyös, kompetenciára és átláthatóságra épülő kapcsolatokat preferáljuk.

Milyen évre számíthatnak jövőre a hazai energiakereskedők és vállalati ügyfeleik? Milyen stratégiát érdemes követni a stabil és profitábilis működéshez?

Ahogy említettem, a kulcs a fegyelmezett működés. A negyedórás elszámolás és a jogszabályi környezet változása a fogyasztók és a kereskedők oldalán is megfelelő reagálást igényelt. A KKV-knál a fogyasztás tudatos időzítése, az okosmérésre épülő zónaidős termékek és a kockázati profilhoz illesztett szerződéses képletek jelenthetik a legnagyobb gyakorlati nyereséget. A nagyvállalatoknál a PPA-k és a portfólió-aggregáció kínálnak stabil, zöldített energiabeszerzési pályát,

feltéve, hogy az ár- és hozamelvárások közötti távolság csökken.

A rugalmassági piac pedig akkor tud bővülni, ha a vállalatok a termelésirányítás és az energetikai optimalizálás közötti döntési rendet tisztázzák, és a beruházási igényeket a valós bevételi potenciállal vetik össze. A mesterséges intelligencia akkor hozza meg a várt eredményt, ha nem „ráépül” a töredezett folyamatokra, hanem a folyamatok egységesítésével párhuzamosan kerül bevezetésre. Teljes mértékben független nemzetközi versenypiaci szereplőként mi ezen a pályán haladunk, és továbbra is azt a hatékony és transzparens működést tekintjük irányadónak, amely a csoport tapasztalatára és gyakorlatára támaszkodik, miközben a magyar piac realitásaihoz is képes igazodni.

A cikk megjelenését az Audax Renewables támogatta.

Címlapkép és fotók forrása: Portfolio - Hajdú D. András