szaraz fold
Globál

Valóra válik a katasztrófa: a klímaváltozás rárúgta az ajtót a világra, és borzasztó pusztítást végezhet Magyarországon is

Király-Gál Gábor
Rég nem látott aszály, pusztító erdőtüzek, nagy folyók kiszáradása, vízhiány és pusztuló növényzet. Szinte a világ minden táján fellelhető jelenségek ezek 2022 nyarán. A globális klímaváltozás jött, és kimutatta a foga fehérjét. A jövő bizonytalan, az emberiségnek muszáj változtatni hétköznapi szokásain, ellenkező esetben borítékolható a katasztrófa, amely Magyarországon már jelenleg is hatalmas pusztítást eredményezett, az előttünk álló évtizedekben pedig csak rosszabb lesz.

Hogy jutottunk el idáig?

A globális felmelegedés fő okozói az évtizedek óta a légkörbe egyre nagyobb mennyiségben kibocsátott üvegházhatású-gázok. A legfőbb hatást kiváltó gázok közé a kutatók a szén-dioxidot, a metánt, a nitrogén-dioxidot (NO2) és a fluorozott szénhidrogéneket tekintik. Bár a fejlett nyugati országok egy része összefogott a kibocsátás csökkentéséért, azonban világviszonylatban a kummulált mennyiség folyamatosan növekszik. Az üvegházhatású gázok koncentrációjának emelkedése pedig globális hőmérséklet-emelkedéshez vezetett.

2020-ban a világ 35 milliárd tonna szén-dioxidot bocsátott a levegőbe.

co2 regionkent
A világ szén-dioxid kibocsátása régiónként, éves idősor Forrás: Our World in Data

Ennek ellenére a legátfogóbb elemzések is azt mutatják, hogy a bolygó erdőfelületei egyre jobban összeszorulnak: az emberiség terjeszkedik, újabb területeket von művelés alá, költözik ki, a zöldnövényzetet és annak élővilágát pedig egyre kisebb területre szorítja vissza. A kutatások azt mutatják, hogy az emberiség 2000 és 2012 között 2,3 millió négyzetkilométer erdőt pusztított el, cserébe viszont alig 800 ezer négyzetkilométer erdő keletkezett. Fennáll a veszélye annak is, hogy ez a folyamat, az emberi beavatkozástól függetlenül is exponenciálisan felgyorsulhat:

a hőmérséklet-emelkedés szárazságot, a szárazság pedig egyre nagyobb kiterjedésű és egyre nehezebben megfékezhető erdőtüzeket okozhat.

A növényzet ráadásul a kontinentális területek felé haladva, ún. kis vízciklusával fokozottabban járul hozzá a lokális csapadék körforgásához. A zöldfelület hőleadó-képessége alacsonyabb, szemben a kopár talajjal, lassabban melegszik és kevesebb hőt ad le a környezetének, ezzel csökkentve az átlaghőmérsékletet és javítja a talaj vízmegtartó képességét. Ezzel szemben a kopár talajnak a vízmegtartása konvergál a nullához, erős felmelegedésével pedig növeli a környezete hőmérsékletét.

A zöld felületek visszaszorulása lokálisan szárazabb és melegebb éghajlat kialakulásához vezet.

Szeptember 6-án rendezzük meg a Portfolio fenntarthatósági konferenciáját, a Sustainable World 2022 eseményünket. Ha kíváncsi vagy a programra, kattints!

Mi történik most?

A szeszélyessé váló időjárás-jelenségek mostanra nem csak mindennapi életünkre, hanem a gazdaság teljesítőképességére is hatással vannak. 1901 óta a legszárazabb hét hónapon van túl Magyarország, az átlagos csapadékmennyiség közel fele hiányzik. A szárazság már Föld körüli pályán is látványos, az Időkép Facebook-posztban osztotta meg a műholdképet, amin az egy évvel ezelőtt zöldellő Magyarország, mára világosabb, sárgásabb színt vett fel, de hasonló a helyzet Nagy-Brittaniában is.

A nyári szárazság Európa-szerte a termésátlagok visszaeséséhez vezetett, így Magyarországon is. Az Agrárközgazdasági Intézet július 16-ikai jelentése szerint a kalászostermés idei produktuma jelentős visszaesést szenvedett el az idei évben,

2018 óta a legrosszabbak az eredmények, 2021-hez képest legalább 25 százalékos a veszteség hektáronként.

Aki termesatlag
Kalászosok termésáltagának alakulása, 2018-2022 Forrás: Agrárközgazdasági Intézet/Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról

Az extrém méretű szárazság például a magyarországi málnatermesztést is a megszűnés szélére sodorta. Az AKI jelentése szerint az előző év azonos időszakához képest 2022 első öt hónapjában a friss málna beszállítása 13 százalékkal 155,7 tonnára csökkent, friss málna pedig nem ment ki az országból, miközben

A 2000-ES ÉVEKIG MAGYARORSZÁG JELENTŐS MÁLNATERMESZTŐ ORSZÁG VOLT, A RÉGIÓ TÖBB PIACÁT MI LÁTTUK EL FRISS GYÜMÖLCCSEL.

Az extrém méretű szárazság az Európai vízkörforgás felborulásához vezetett, a legnagyobb kontinentális folyók a kiszáradás szélén táncolnak. A folyók vízhiánya rengeteg szektorban vezet problémákhoz: az uszályok elakadása a belvízi kontinentális kereskedelem, az áruszállítás visszaesését hozhatja el, de az édesvízi flóra és fauna tekintetében is helyrehozhatatlan károkat okozhat. A 2011-ben felújított nagykőrösi Csónakázó-tó is a kiszáradás szélére sodródott, egyes részein pedig haltetemek ezrei hevernek. Hasonló a helyzet a Velencei-tavon is, ahol augusztus 8.-án 58 centiméteres mélypontra süllyedt a tó vízállása.

Az Eurostat adatain alapuló számítások szerint a kontinens folyói és csatornái évente több mint 1 tonna árut szállítanak minden egyes uniós lakosra leosztva. A folyók alacsony vízszintjével azonban a régión belüli kereskedelemben is fennakadások tapasztalhatóak. A Pó folyó jelenlegi állapota ellehetetleníti a környező termőföldek öntözését. A Rajna kulcsszerepet játszik abban, hogy az Unió legfontosabb kereskedelmi kikötőjébe, Rotterdamba érkező árukat továbbítsa a kontinens belseje felé. Jelenleg azonban Hollandiában a szállító uszályok félkapacítással üzemelnek a folyó alacsony vízállása miatt.

Po folyo kiszaradt meder
A Pó folyó kiszáradt medre az olaszországi Borgoforte-ban 2022. augusztus 11-én, csütörtökön. Forrás: Getty Images

A folyók felmelegedése tovább fokozza a régióban az energiaválságot: a francia energiatermelés jelentősen visszaesett, mert a Rhone és Garonne folyók képtelenek hatékonyan hűteni az atomreaktorokat. A Rajna a német acél- és energiatermelés ütőerének számít, ugyanis a szükséges szénmennyiség a folyón keresztül érkezik, azonban az akadozó ellátás hatására lehetséges, hogy

a termelés csökkentésére lesz szükség, holott a válság leküzdéséhez a szénerőművek kapacitásának fokozása szükséges.

A szárazság az országok ivóvíz-készletét és minőségét sem kímélte. Horvátország karsztvizes területein már július 18-ika óta korlátozva van a vízfogyasztás, ugyanis a régió erősen kitett a helyi csapadék-ellátásnak. Az 1935 óta legszárazabb nyarukat élő britek körében is fogyasztási korlátozásokat és hatékonysági intézkedéseket vezettek be: egyrészről Anglia egyes részein megtiltották a locsolócsövek használatát, illetve kötelezték a vízszolgáltatókat a szivárgások mihamarabbi megszüntetésére. Emlékezetes, júliusban Magyarországon is vízhiány lépett fel Solymár egyes részein, ahol a település magasan fekvő részeibe nem tudtak megfelelő mennyiségű vizet pumpálni, főként az elavult csövek magas vízvesztesége miatt.

A globális mértékű szennyezés fontos következménye még, hogy a világ minden pontján az emberi egészségre károssá vált az esővíz fogyasztása. Az esővíz magas PFA-tartalma károsan befolyásolja a termékenységet, a magzati fejlődést, elhízást okozhat és hozzájárulhat bizonyos ráktípusok kialakulásához. A PFA, közérthetőbb nevén örök vegyi anyag nevéből is fakadó fő tulajdonsága, hogy

rendkívül lassan bomlik le és a bolygó nem képes semlegesíteni a környezeti hatásukat.

A globális felmelegedés kártékony hatással van a bolygó nagyobb vízfelületeire is, amelyek az átlagnál sokkal gyorsabban melegednek: az Északi-sarkvidék évtizedenként 0,75 Celsius-fokkal, a Jeges-tenger térségeben pedig 1971 és 2019 között 3,1 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedést mutattak ki a legfrissebb felmérések, utóbbi a globális átlag háromszorosa.

A tengerek felmelegedésének sokat emlegetett kockázata a tengeri és óceáni élővilág kipusztulása. Minden sós vizi élőlény táplálkozásának alapja az itt fellelhető planktonok mennyisége. A planktonok mennyisége nagyban függ a víz oxigéntartalmától, az oldott oxigén mennyisége pedig a víz hőmérsékletétől. A felmelegedő vizeknek tehát csökken az élővilág-eltartó képessége. 2009 és 2018 között a világ 11 700 négyzetkilométernyi korallzátonyt veszített el, ez az összes ilyen zátony 14 százaléka. A zátonyok pusztulásának legfőbb oka, hogy a víz felszíni hőmérsékletének emelkedése hatására a szimbiózisban élő algák kilőkődnek. A kilökődés hatására nem csak kifehéredés történik, hanem a korallok betegség-ellenálló képessége drasztikusan lecsökken és táplálékhiány is felléphet.

Márpedig az óceánfenék 0,2 százalékát borító korallok a tengeri fajok egynegyedének nyújtanak otthont.

A rendkívüli felmelegedés hatására fordulhat elő az is, hogy megnőtt a kockázata annak, hogy a Földközi-tengeren hurrikánok vagy ciklonok alakuljanak ki. A tengerben felhalmozódott hő tehetetlensége sokkal nagyobb, így az őszi lehűlés megérkezésével a meleg felszíni párolgás elősegíti a heves esőzések és zivatarok kialakulását. Az ebből fakadó heves légköri jelenségek még katasztrofálisabb hatással járhatnak a tengerentúlon: Kalifornia klimatikus adottságaiból fakadóan sokkal nagyobb veszélynek, villámárvízeknek van kitéve, amit a globális felmelegedés, mint a Földközi-tenger térségében, itt is felerősíthet.

Az idei száraz nyár hatására Európa több országában is erdőtüzek alakultak ki: Csehországban július végén egy nemzeti park területén tört ki tűzvész, a hatóságok 450-500 ember evakuáltak, ezer hektáron lángolt az erdő. Augusztus elején Dél-Franciaországban keletkezett 700 hektárt érintő tűzvész, amely ismételten több ezer ember kitelepítésével járt. Franciaországban az év eleje óta több mint 47 ezer hektár égett le a különböző tűzesetek miatt. A hétvégén pedig Spanyolországban harapózott el az erdőtűz, jelenleg 1300 embert evakuáltak, az Aragón tartományban tomboló tűzvész eddig 8000 hektárt emésztett fel, és veszélyes közelségben van Moncayo természetvédelmi területéhez. A nyilvántartások szerint idén 24 ezer embert kellett kimenekíteni otthonából és 237 ezer hektárnyi erdő vált a lángok martalékává. Ez Miskolc közigazgatási területével megegyező méretű kár.

ego erdo Csehorszag
Égő erdő Csehországban, július 27-ikén Forrás: Getty Images

A kritikus 1,5 Celsius-fok

Az éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) a közelmúltban összegyűjtötte, hogy mi vár a bolygónkra és az emberiségre, ha továbbra is ragaszkodunk a környezetvédelem szempontjából káros szokásainkhoz, termelési elveinkhez. A kutatók által meghúzott kritikus határvonal, az ún. első átbillenési pont az átlaghőmérséklet 1,5 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedés. Ha a bolygó átlaghőmérséklete a kritikus emelkedés felett tartózkodik hosszú ideig, az óhatatlanul is olyan változásokat indíthat el, amelyek visszafordítására már nincs lehetőség.

Atlaghomerseklet-emelkedes
A globális felszíni átlaghőmérséklet alakulása az elmúlt 2000 évben Forrás: Másfélfok/ Lehoczky Annamária

A konferencia megállapításai közé tartozik, hogy a jelenleg 1,1 fokos emelkedés már nagyjából 125 ezer éve nem fordult elő a bolygón, a legriasztóbb, hogy ilyen jellegű hőmérséklet-emelkedésre nem volt még példa. A most elkészült öt forgatókönyv alapján az emelkedés 2100-ra elérheti a 8,5 fokot, legjobb esetben mérsékelhető lesz 1,9 fokra. A kritikus 1,5 Celsius fokot az évtized végére mindenképp elérjük, a kérdés csak az, hogy az emberiség képes lesz-e időben visszafordulni, vagy tovább menetel az előrejelzett katasztrófa felé. A legoptimálisabb forgatókönyv szerint, ha sikerülne teljesíteni a kitűzőtt klímacéljainkat,

2055-re elérhetnénk a nettó nulla kibocsátást, az évszázad végére pedig a kritikus pont alá süllyedhetne az átlaghőmérséklet.

 Az IPCC világossá tette a döntéshozók számára, hogy a légkör környezetváltozás szempontjából legkritikusabb összeevői a szén-dioxid és a metán. E két üvegházhatású-gáz kibocsátásának szinte teljes beszüntetésével tarthatóak csak a párizsi klímacélok. Utóbbit ráadásul az olaj- és gáztermelés felhagyásával viszonylag gyorsan és olcsón lehetne korlátozni.

Úgy tűnik, hogy az orosz-ukrán háború egyik legnagyobb hosszútávú gazdasági előnye a régiónak, hogy Európa rákényszerült a fosszilis tüzelőanyagok alternatíváját jelentő megújló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházásai felgyorsításába, hogy az orosz kőolaj- és gázellátástól való függőségét felszámolhassa.

A klímacélok elérése érdekében azonban nemcsak az energetikai ágazatban van szükség változásra: át kell alakítani az ipari és mezőgazdasági termelési folyamatokat és elveket, újra kell gondolni a fogyasztási szokásokat és az ember és természet viszonyát. Azonban, ha nem így cselekszünk, akkor a jelenlegi évszázad generációira a különböző forgatókönyvek által jósolt események sorozata vár.

Az átlag-hőmérséklet fokozatos emelkedésével a vízkörforgás felgyorsul, ami felerősíti a természeti katasztrófák lehetőségét és intenzitását: hőhullámok és villámáradások váltakoznak majd.

A növekvő forróság hatására a világ ötödének területe élhetetlenné válhat 2050-re.

A növekvő átlaghőmérséklet nemcsak a körforgásra, hanem a vízháztartásra is kihatással lesz: az erdőtüzek mennyisége és kiterjedtsége a jelenleginél is nagyobb szintet ölt majd, a világ lakosságának a fele pedig évente, legalább egy hónapig szembesülni fog a vízhiánnyal. A hőstressz okozta halálesetek száma emelkedik, és nagyobb területen, köztük Európában is elterjedtté válhat a nyugat-nílusi vírus, a Lyme-kór és a malária.

A 1,5 fokos felmelegedés esetén a világ szinte minden gleccsere eltűnik, 350 millió ember tartósan szenvedni fog vízhiánytól, a szárazföldi fajok 14%-a pedig kipusztul.

A korallzátonyok 2 fokos felmelegedés esetén nagyjából megszűnnek létezni, 2070-re pedig az állat- és növényvilág harmada végleg eltünik.

A különböző környezeti hatások együttese sok helyen ellehetetleníti majd a mezőgazdasági termelést, ami élelmezési válsághoz is vezethet. 2100-ra a jelenleg művelt területek harmadán megszűnik a kukorica, rizs, búza és a szójatermesztés, aminek a globális hozama 10-30 százalékkal is csökkenhet, szemben a bolygó emelkedő lakosságszámával.

Az IPCC összegyűjtötte azokat a beruházási lehetőségeket, amely szén-dioxid tonnánként 100 amerikai dollár, vagy annál kisebb költségeket tesznek ki. Ezek közül a leginkább megtérülő beruházások, a nap- és szélenergiába fektetés. A javasolt intézkedések nem járnának GDP-csökkenéssel, csak a növekedés enyhe mérséklésével.

Minden, a klímaváltozással fenyegetett szektorra vannak gazdaságilag is megtérülő beruházási javaslatok, a mezőgazdaságban például az agroökológiai gyakorlatok alkalmazása, városokban a kék-zöld infrastruktúra-tervezés egy ezek közül.

A kutatók nem sok jóval kecsegtettek a Magyarországot is magába foglaló Nyugat- és Közép-Európa régióval kapcsolatosan. A felmelegedés éreztetni fogja hatását: 35 fokot meghaladó maximumhőmérsékletű napok száma évente növekedni fog. Az Alpokban történő olvadás ugyan mérsékli a folyók vízveszteségét, cserébe azonban 63-93 százalék közötti arányban szűnnek meg a gleccserek Közép-Európában. Az olvadás negatív hatása között lesz az egy időben lehulló csapadékmennyiség növekedése, illetve a földcsuszamlások, villámárvizek kialakulásának lehetősége. Az aszályveszély a nyári időszakra állandóvá válik, ami a mezőgazdasági termelésre kihatással lehet.

Magyarországon a telek akár 5, a nyarak 7 fokkal is melegebbek lehetnek az évszázad végére a legrosszabb forgatókönyv szerint. Forrás: A fenntarthatóság témaköre a felsőoktatásban konferencia dokumentumai/Bartholy Judit - Pongrácz Rita

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár a múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy egyetlen nemzet sem immunis az éghajlatváltozással szemben, és azt mondta, hogy

a világnak most választania kell a kollektív cselekvés vagy a kollektív öngyilkosság között.

A globális mértékű klímaválság ugyanis már idén komoly gondokat okozhat az emberek alapvető ivóvíz- és élelmiszerellátásában, a folyókon bonyolított kereskedelemben, a mezőgazdaságban, az ipari termelésben.

A klímaváltozás, ha akarjuk, ha nem, kihatással van a gazdaság teljesítőképességére és az emberi jólétre.

Magyarország már most elérkezett arra a pontra, amikor számot kell vetni azzal, hogy a hazai tájakon egykor teljesen általános kukorica ma már legalább 400 ezer hektáron nem termelhető eredményesen. A hazai szántóföldi termőterület egyelőre 6-8 százalékát kitevő, kukoricatermesztésre mindinkább alkalmatlan terület várhatóan rohamosan nőni fog a következő években a klímaváltozás előrehaladtával. A megoldás rövidtávon a búza és a napraforgó, hosszútávon pedig egy hőségtűrő növény jelentheti.

A témával foglalkozó szakértők felhívták a figyelmet arra is, hogy a kopár felületek arányának a növekedése a Kárpát-medencében egyfajta hajszárító-hatást hozhat létre: a felszálló meleg levegő anticiklonként viselkedve az esetlegesen a medencén kívülről érkező csapadékfelhőket továbbhajthatja. A melegebb levegő hatására, nagyobb vízgőz-mennyiségre, tehát nagyobb párologtatásra van szükség a csapadékfelhők lokális kialakulásához.

Ezt a feltevést tovább erősíti, az ELTE kutatóinak legújabb eredménye, ami alapján az évtizede tartó folyamat eredményeképp az 1970-es évekhez képest a nedves területek aránya 84 százalékról 68 százalékra csökkent. A változásnak leginkább kitett régiók az Alföld északi és középső része, a Kisalföld és a Dunántúl északkeleti része.

A legrosszabb esetben Magyarország területe erdős sztyeppévé változik az évszázad végére, a bükkösök teljesen eltűnnek, míg a tölgyesek nagyon kis területre szorulhatnak vissza.

A nemrégiben elfogadott, többek által aggályosnak vélt új erdőrendelet, amely megkönnyíti a nem őshonos és őshonos fák kivágását, a megfelelő utánpótlás hiányában a következő évtizedekre jelentősen fokozni fogja a szárazság, az aszály és a vízhiány mértékét. A természetes erdők hiánya az állatpopuláció drasztikus csökkenéséhez vezethet, ráadásul a mesterséges erdők kevésbé ellenállóbbak a klímaváltozással szemben, főképp csemetekorukban.

És mikor életünk egyik legforróbb nyarában sülünk meg, gondoljunk arra, hogy ez lehet a maradék életünk egyik leghűvösebb nyara

- írta Ürge-Vorsatz Diána, magyar fizikus, klímakutató Facebook-posztjában.

Címlapkép forrása: Getty Images

trader23
ferenc-papa-economy-of-francesco-assisi
új építésű lakás
repulo_legitarsasag_repter_kifutopalya
orosz finn határ háború

RSM Blog Adó extrákkal

Bár a kormányzati törekvések korábban az adminisztráció egyszerűsítése felé mutattak, a külső és belső gazdasági...

2022. október 6.
Banking Technology 2022
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 28.
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
2022. október 19.
Budapest Economic Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Credit and Trade Finance Manager

Credit and Trade Finance Manager

CDD Manager

CDD Manager
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Díjmentes online előadás
Hogyan csináld a gyakorlatban?
ferenc-papa-economy-of-francesco-assisi