„Gyerekek halnak meg, amíg itt beszélgetünk”

A február óta tartó ukrán-orosz háború egyik nagy tanulsága az, hogy két ország összetűzése messzeható, akár globális hatásokkal is járhat.

Az egyik fejlemény a számos egyéb mellett az élelmiszerellátás akadozása, az élelmiszerárak drágulása és a termeléshez szükséges inputanyagok, így például a műtrágyák árának döbbenetes növekedése. A háború közvetlen hatása az ellátási láncok elvágása, majd annak lassú és részleges újraépülése volt, az egyelőre makacsnak bizonyuló drágulás pedig a világ számos pontján okoz problémákat.

„A harcok kezdete után hamar világossá vált, hogy Ukrajna és Oroszország háborújának hatása túlmutat a konfliktus térségén, amelynek fő oka az, hogy két komoly élelmiszerexportőr országról van szó” – mondta el a Portfolio-nak James Elder, az ENSZ gyermekvédelmi szervezete, a UNICEF szóvivője, aki a háború kitörésekor maga is Ukrajnában volt.

A gyorsan emelkedő árak, így például a megdrágult búza, étolaj és a beszerzési nehézségek elsősorban a szegény országokban élőket sújtják, ahol mára kritikus helyzet alakult ki

– fogalmazott.

Az egyik legnehezebb helyzetben lévő térség az Afrika szarvának is nevezett hatalmas terület, amely elsősorban Szomáliát, Etiópiát és Kenyát, valamint Dzsibutit és Eritreát foglalja magában, de a problémák messzebb is komolynak számítanak, így Dél-Szudánban is drámai a helyzet.

Évek óta aszályos az időjárás

A problémát jelentősen súlyosbítja a klímaváltozás hatása, a szélsőséges időjárás ugyanis különösen jellemzővé vált a térségben. A jelenleg a szomáliai Dolow-ban dolgozó James Elder lapunknak elmondta: az elmúlt négy esős évszak is száraznak bizonyult, a legutóbbi periódusban pedig teljességgel elégtelen mennyiségű csapadék hullott.

Az aszály következtében a termés elszáradt, a haszonállatok, így a szarvasmarhák és kecskék pedig elpusztultak.

Fontos, hogy az itt élő embereknek ez jelenti a megtakarítást és egyben a vállalkozásuk tőkéjét is.

Olyan ez, mintha a befektetéseink néhány hónap alatt elúsznának. Nem úgy, mint amikor a részvényeink árfolyama csökken, hanem amikor nullára íródik mindenünk, amink volt

– érzékeltette a helyzet komolyságát a szóvivő.

Így aztán eleve nagyon kevés lehetőségük maradt fenntartani magukat, ráadásul a háború miatt bekövetkezett élelmiszerdrágulás is megnehezíti a helyzetet.

Gyaloglás az életért

Az elmúlt fél évben Szomáliában milliók keltek útra, hogy olyan területekre vándoroljanak, ahol ivóvizet és élelmet találnak. James Elder beszámolt egy édesanyáról, aki négy gyerekkel vágott neki az útnak, és csaknem harminc napos vándorlás után ért célhoz, ezalatt az összes magukkal vitt állatuk elpusztult és a végére az ivóvizük is elfogyott. Az úton velük tartott a nő apja is, aki azonban beteg lett, így az anyának végül meg kellett hoznia azt a döntést, hogy két idősebb, 9 és 10 éves gyerekét hátrahagyja a nagyapjukkal, míg a két kisebb gyerekkel továbbmegy, hogy segítséget találjon.

A térségben számtalan család került hasonló helyzetbe, a pokoli körülmények között megtett út során rengeteg gyerek meghalt.

A tiszta víz hiánya és az alultápláltság miatt sokuk hasmenéstől szenved, amely egyben azt is jelenti, hogy közvetlen életveszélyben vannak.

Kétmillió gyerek veszélyben

A térségben sajnos nem ismeretlen a helyzet, sokakban élhet még az Etiópiát sújtó, 1983 és 1985 között lezajlott éhínség emléke, amely több százezer életet követelt. Akkoriban az éhínség híre és a tévében bemutatott képek megtették a hatásukat, és példátlan összefogást eredményeztek a fejlett világban, amelynek emlékezetes példái voltak a USA for Africa kezdeményezés, vagy a nagyszabású, 1985-ös Live Aid segélykoncert.

A jelenlegi halálozási statisztikák ugyanakkor még nem teljesítik az éhínség definíciójának követelményeit, jóllehet már most is több mint kétmillió, 5 év alatti gyerek van veszélyben, vagyis a helyzet gyorsan még rosszabbra fordulhat.

Az éhínség elismerése azért is fontos lenne, mert akkor több nemzetközi forrás és konkrét segítség érkezne a térségbe, és a fejlett országok szerencsésebb lakóinak a figyelmét is a problémára irányítaná, ahogy a nyolcvanas években is történt. James Elder időben közelebbi példát hozott, és emlékeztetett arra, hogy a 2011-es térségbeli éhínség során mintegy 260 ezer ember vesztette életét.

Felük már halott volt, mire az éhínséget hivatalosan elismerték. Tanulnunk kellene a múlt hibáiból, a helyzet sajnos ma is egyértelmű, gyerekek halnak meg minden órában, addig is, amíg itt beszélgetünk

– fogalmazott.

Van segítség, de drága

A helyszínen természetesen több nemzetközi szervezet és civil kezdeményezés is jelen van, így a UNICEF is.

A legfontosabb segítség a tiszta ivóvíz és az élelmiszer biztosítása.

A szervezet központjaiban a súlyosan alultáplált gyerekeknek egy igazán hatásos mogyorópasztát adnak, amely egyfajta „wonderfood”, hiszen - ha még nem késő - nagyon gyorsan képes javítani az akár életveszélyes állapotban beérkezett gyerekek helyzetén. A paszta mogyorót, cukrot, nagy adag vitaminkoktélt és ásványi anyagokat tartalmaz, a szervezet célja ezért most az, hogy minél zökkenőmentesebb szervezéssel biztosítsa belőle a folyamatos ellátást.

Az élelmiszerek drágulása azonban természetesen a segítséget nyújtókat is érinti:

az elszálló árak miatt a térségben végzett munka költsége több millió dollárral nőtt.

2023 még súlyosabb lehet

James Elder egyelőre a jövőt sem látja bíztatónak, hiszen a globális élelmiszerhelyzetben érdemi javulás nem következett be, a szegényebb országok ellátása továbbra sem zavartalan, az árak pedig még mindig magasak. A térségben az időjárás sem kedvez a jövő évi terméskilátásoknak.

A UNICEF december 13-án Mogadishuban kiadott közleménye mindezt megerősíti.

Eszerint a helyzet továbbra is kifejezetten súlyos, és „komoly valószínűsége van” annak, hogy 2023 áprilisa és júniusa között éhínség alakul ki.

Hozzátették: függetlenül az éhínség hivatalos kihirdetésétől, a helyzet jelenleg is figyelmeztető kell, hogy legyen minden érintett, így a világ közvéleménye számára is.

Fotó: UNICEF