Felhő alapú csapatmunkáé a jövő a magyar építőiparban

A BIM-re történő átállás világszerte négyszereplős, és ami a digitalizáció által történik, az az építőipar korszakváltása. A szoftverfejlesztők és szolgáltatók alkotják az első csoportot, hiszen ők rendelkeznek a szükséges termékekkel. Ők viszonylag felkészültek Magyarországon is, bármelyik szolgáltatónak megvannak a BIM szoftverei. A másik csoport a felhasználók, akik közül Magyarországon főleg a nagyobb tervezőirodák és kivitelező cégek már BIM szerinti folyamatokkal támogatják a tervezést vagy a kivitelezést. Két fontos szegmens viszont inkább még csak érlelődik, ebből az egyik az államigazgatás. Magyarországon is az állam a beruházások egyik legnagyobb megrendelője, ezért fontos lenne, hogy beruházásaiknál kötelezően előírt lehessen a versenyképes BIM szoftverek használata, ezzel nemzetgazdasági szintre emelkedne a szektor modernizációja. Végül elképesztően fontos lenne, hogy az oktatásba beemeljék a digitalizációt, vagyis hogy kellő számú BIM-szakember jöjjön ki a magyar egyetemekről. Itt tapasztalunk elmaradást.
Ezt marketingkommunikációs harc mindenkivel megértetni? Hol tart most a folyamat?
A digitalizációra történő átállás kétféle indíttatásból jöhet, és általában párhuzamos folyamatokról beszélünk. Az egyik, amikor nemzetgazdasági szinten piacszabályozással vagy államigazgatási elvárással valósul meg a versenyképes technológiák bevezetése, a másik pedig, amikor a piaci szereplők ismerik fel a versenyképességük növelésének szükségességét és az ebből származó előnyöket. Szerintem ma a magyar építőipar 8 százaléka használ valamiféle BIM szemléletű támogatást - ők Magyarországon az early bird-ök - és most várjuk azt, hogy átlépjünk a tömeges átállás szakaszába. De tulajdonképpen hasonló a helyzet az állami szabályozással is, mert az Európai Uniónak 2019 végére kijön az egységes BIM előírása, amelyet 6 hónapon belül a tagországoknak, így Magyarországnak is adaptálni kell. De ez a munka már két éve párhuzamosan folyik, úgyhogy ezzel várhatóan nem lesz probléma.
A felülről jövő kezdeményezésekkel szemben gyakran van ellenállás. Ezzel kapcsolatban mit éreznek a piacon?
Az a szerencse a BIM-mel kapcsolatban, hogy olyan digitális eszköztár, amely a felhasználóknak komoly megtakarítást biztosít. Egy iparág, szektor átfogó változását okozó fejlesztés általában nehezen indul, majd természetessé válik. Emlékezzünk csak a nagy, integrált vállalatirányítási rendszerek elterjedésére, ami végül azért volt olyan nagy sikerű az elmúlt 30 évben, mert a német precizitást az amerikai tőke működésének hatékonyságával ötvözte, illetve optimalizálni tudta a vállalati működéseket. Most az építőipar robbanásszerű digitalizációja történik. Itt még hatalmasak a tartalékok, hiszen az energetika után ez a második legkevésbé digitalizált iparág a világon. Az építőipari folyamatokat - tervezés, kivitelezés, üzemeltetés - kell átgondolni, újratervezni, és együtt dolgozni a különböző szakágaknak, vállalkozásoknak. Ehhez a megfelelő szoftverek már megvannak, ellenben a piaci és szakmai szereplők tanulási folyamata lassú illetve hiányos.
Reicher Péter
régió igazgató
GRAPHISOFT SE
Reicher Péter okleveles építőmérnök, jogi szakokleveles mérnök. Szakmai pályafutása során korábban - többek között - az SAP, a Xerox, valamint a HP államigazgatási területért felelős vezetőjeként dolgozott... Tovább »
A GfK Hungária független közvéleménykutató intézet felmérése szerint 89 százalékos az ARCHICAD piaci részesedése az építész felhasználók között. A kalóz felhasználók aránya még mindig magas, de az elmúlt négy évben erőteljes marketingkampánnyal éltünk, és nagyon sok kalóz felhasználó került olyan helyzetbe, hogy megértse: tisztességtelen olyan versenyben részt vennie, ahol mások fizetnek az eszközért, ő pedig nem. Ez kicsit olyan, mint lopott autóval taxi szolgáltatást nyújtani. A másik része, hogy akik vásároltak tőlünk szoftvert, nem túl hálásak azoknak, akik nem vásároltak. Nálunk jelentkeznek, hogy próbáljunk meg ezzel valamit csinálni. Az egész világra kiterjedő kalózfigyelő rendszerrel rendelkezünk, és amikor ez a két szál összeér, megpróbálunk megegyezésre jutni a felhasználóinkkal.
Ebben Magyarország hogyan áll?
Arányaiban közepesen állunk. Magyarországon azért sok a kalóz, mert nagyon nagy az ARCHICAD piaci részesedése. Foglalkozunk ezzel, fehéredik is, de még mindig jelentős a szürkezóna.
Az állam részéről milyen a nyitottság?
Az állami oldalon ülő megrendelők között is vannak, akik már megértették a BIM-et, közel kerültek hozzá. Magyarországon azonban az építőipar jelenleg nem egy minisztériumhoz tartozik, hanem legalább kettőhöz, és emiatt összetettebb a bevezetés, a szabályozás nemzetgazdasági szintre emelése, a különböző elvárások összehangolása, melyek alapján a piaci szereplők, a szolgáltatók, a felhasználók és a képzés harmonikusan együtt tudnak működni. Egyelőre ezen a téren inkább csak kezdeményezések vannak. A Liget projekt egy nagyon jó példa, a nemzeti stadionnál szintén volt BIM-előírás, de a közbeszerzésre vonatkozó általános szabályozásba még nem emelték be.

Erre az az ökölszabály, hogy az első fázis, a tervezés a költség 3 százalékát fedi le. Itt a legnagyobb nyereség az idő valamint a későbbi folyamatok megalapozása, például big data adatbázissal. A második a kivitelezés, ami 27 százalékos költségtétel, itt már jelentős hasznot produkál a BIM. 10-25 százalék közötti megtakarítást lehet vele elérni. Időben lerövidül a tervezés, a pontos és összehangolt tervek miatt jóval kevesebb az építőipar anyagfelhasználása, a keletkező hulladék mennyisége, a helyszíni visszabontás. A jó tervek lerövidítik a koordinációs folyamatot, valamint biztonsággal előre tervezhetővé válnak az anyagmegrendelések. Összességében az egész kivitelezés lerövidül. Ha a beruházás jól tervezett, kivitelezett és pontosan dokumentált, akkor az üzemeltetésen, ami az épület életciklusát tekintve a teljes költség 70 százalékát teszi ki, további 10-15 százalékos megtakarítás érhető el.
Az üzemeltetésben főleg a hűtés és fűtés, illetve karbantartás az, amin meg lehet takarítani?
Így van. A kiviteli tervekre modellek vannak, és amikor a bérlők stílusa, elvárása, a környezet hosszú idő alatt megváltozik, az átállás során kieső idő jelentősen csökken. A másik, hogy párhuzamosan lehet tervezni, a változásra előkészíteni a terveket. Amikor valaki kiköltözik az ingatlanból, nem azt történik, hogy megnézzük, hogy mi van a paravánok mögött meg az álmennyezet fölött, és akkor kezdődik a tervezés, hanem ha tudjuk, hogy az ügyfél december 31-én elhagyja az ingatlanunkat, már két hónappal előtte elkezdhetünk tervezni és a kiköltözést követően azonnal neki lehet állni a kivitelezésnek. Ha digitálisan tartjuk karban az épületet, a megelőző karbantartásokat is időben meg tudjuk tenni, nincsen kieső idő, kötbérek, nincsenek vitás ügyek. Ezzel hosszabb távon sok pénzt lehet megtakarítani. Azt tudják mérni, hogy honnan jön a nyomás a BIM használatára a tervezési, kivitelezési folyamatokban?
Természetesen piaci oldalról. Ugyanis, ha nem valós igényekre próbáltunk volna megoldást adni a GRAPHISOFT-nál, már rég elhaláloztunk volna. Úgy indult a BIM-hez szükséges csapatmunka funkció fejlesztése, hogy volt egy nagy német cég, ahol ott ültek az építészek, és amíg valaki az első emeletet tervezte, nem lehetett hozzányúlni a homlokzathoz. Vártak, amíg az első csapat megcsinálta az első emeletet és átadta a stafétát a másik építésznek, aki a homlokzatot tervezte. Az volt a kérdés, hogy hogy az ördögbe lehet elérni, hogy egy modellen nem kettő, hanem akár 12 építész dolgozhasson egyszerre. A GRAPHISOFT kitalálta az első építészeti csoportmunkát, amit sok országban szabadalmaztatott. Utána a BIMcloud világsikere azzal indult, hogy Japánban a nagy generáltervező vállalatok kiléptek a hazai piacukról és elkezdtek a térségükben dolgozni, (Vietnam, Laosz, Kambodzsa, Indonézia) és szerették volna nem a táskában cipelni a terveket. Ehelyett a japán központban a tervezők megtervezik, "fellövik a felhőbe", Indonéziában pedig lehívják a terveket. Itt a legfőbb innováció a delta technológia: ezeket a nagyméretű, integrált terveket a meglévő hardvereken, illetve néhány helyen gyenge hálózati kapacitásokon keresztül kell eljuttatni, ilyenkor nem az egész modell közlekedik Vietnam és Japán között, hanem mindig csak a változások, így tehermentesítjük a hálózatot is. Emellett természetesen voltak olyan kezdeményezések is, amikre nemet kellett mondanunk, mert ugyan helyénvalók, de szerény lett volna a piaci igény a fejlesztésükre.
Mi a legnagyobb kihívás, amellyel jelenleg szembe kell nézniük?
A jövőt tekintve a legnagyobb gondot a versenyképes szakemberek hiánya jelenti, elsősorban a felhasználók szempontjából. Emiatt kezdtünk saját képzések indításába, valamint az építész kamarával és az egyetemekkel is együttműködünk. Nem tud a digitalizáció hazánkban elterjedni, ha a vállalatok nem tudnak képzett BIM-szakembereket alkalmazni a munkafolyamatokhoz. Ezt a hiányt szeretnénk orvosolni a GRAPHISOFT elmúlt fél évben indított saját oktatási rendszerével, amit 2019-ben is folytatunk.
Ma, ha valaki kikerül az egyetemről, be lehet ültetni egy tervezőcsapatba?
Vidéken már van olyan egyetem, Pécsre gondolok, - ahonnan olyan modern és versenyképes tudással rendelkező fiatalokat bocsátanak ki, aminek része a BIM-képzés is. De például a BME építészmérnöki karán ez a változás még várat magára, ahol az építészmérnökök még ma is elsősorban kézi rajzot tanulnak. Azt tapasztaljuk, hogy a vidéki egyetemek építészkarai feléledtek, elkezdték modernizálni az oktatásukat. A házi feladatok, a ZH-k is már az integrált oktatás irányába mutatnak. Néhány nagy egyetem viszont még nem indult el ezen az úton, pedig a hallgatók részéről azt tapasztaljuk, hogy nagy az érdeklődés a modern, nemzetközi szintű technológiai tudás iránt. Néhány egyetemen van úgynevezett szabadon választható ARCHICAD tantárgy, amire mindig hatalmas a túljelentkezés.
Ez külön szakmának számít?
A BIM-menedzser a gyakorlatban két szakterület ötvözését végzi. A BIM menedzser persze nem veszi át az építész szerepét, nem feladata "építészkedni", míg az építész az általa használt szoftver funkcióival akár BIM-menedzselhetne is. De egy jó BIM-menedzser munkájának a 70 százaléka informatikai jellegű, 30 százaléka pedig építészet, de annak nem a dizájnrésze, hanem az építész szakma ismerete.
Kifakadt Trump embere: ha engedünk Putyinnak, legközelebb a NATO-t fogja megtámadni
Úgy látja, erőt kell demonstrálni.
Nagy veszély fenyegeti az óvatlan befektetőket, pedig könnyen ki lehetne védeni
Csak egy kis odafigyelés kell hozzá.
Itt van az újabb orosz provokáció: vadászgépek sértették meg a NATO biztonsági zónáját
Ez már aligha lehet véletlen.
Brutális díjat vezet be Trump a külföldi munkavállalókra, ez rengeteg embert érint
Ez elég komoly költségteher.
Orosz vadászgép-betörés: hivatalosan is kérik a NATO 4. cikkelyének aktiválását
Határozott válasz született.
Trump embere sejtelmesen utalgatott: tényleg megszűnhet a negyedéves jelentés?
Lehet, hogy komolyan kell venni az elnök hihetetlen ötletét.
Varga Mihály: még mindig kockázat az infláció
A jegybankelnök szerint az erősödő forint jelzi Magyarország stabilitását.
Közép-Európát az összevisszasága teszi alkalmazkodóképessé
Közép-Európa túlélését pont az a töredezettség, autonómiavágy és sokértelműség biztosítja, amit szeretünk benne és amit sokszor fejlődése korlátának tekintünk. Közép-Európa sajá
A társasági adó egy érdekes állatfaj
Az elmúlt héten élénk párbeszéd és találgatás indult az esetleges TAO-emelésről, ezért megkérdeztük Regős Gábort, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászát - lentebb a válaszai. The po
Rekordroham: 152 ezer háztartás rohanhat az Otthon Start hitelért a következő fél évben
A GKI friss felmérése szerint a lakosság 8,2%-a készül igénybe venni az új támogatott hitelt. De kik tervezik igényelni a kedvező lakáshitel programot? Milyen rekordok dőltek már meg az első
Jóváhagyta az Európai Parlament a karbonvám (CBAM) módosításokat
A CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism, karbonvám) kötelezettségek teljesítésének átmeneti időszaka 2025 végén lezárul. Az Európai Bizottság az eddigi tapasztalatok alapján szükségesnek

És a tengeralattjárókat ki fogja szabályozni?
E heti adásunkban mi úszunk, a tengeralattjárók viszont elsüllyednek. Szabó Dávid meg szakért. Valamelyest. Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók..

Zöld szállodák: így formálja át a technológia a jövő utazásait
Képzeljünk el egy hotelt, ahol a zuhany pontosan jelzi, mennyi vizet használunk, az esővíz rögtön a medencébe kerül, a reggelinél pedig pontosan annyit főznek, amennyit val
Mennyit fogsz keresni?
Nemrég láttam Redditen egy kérdést, hogy mennyit keresnek az emberek a multin kívüli életben. Az internet nem egy jó merítés, mert általában a jobb helyzetben lévők használják, illetve bizo
Superwood: a fa, amely az acéllal is felveszi a versenyt
Genetikailag módosított fa, amely új dimenziót nyithat az építőanyagok világában.

Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod
Semmi sem állítja meg a forint dicsőséges menetelését?
Lehet még erősebb a hazai fizetőeszköz?
Szinte naponta hagyják abba a tejtermelést a kis tehenészetek
2800-3000 gazdaság maradt a tízezres nagyságrendből.
Megjött az év egyik legjobban várt döntése – Mit várhatnak ettől a befektetők?
Jöhet a kamatcsökkentési ciklus?
