Új korszak kezdődik: az építőipart is elérte végre a 21. század

Pap Réka, a Market Építő Lean menedzsment szakértője és Ritter Ádám, a Moratus Szerkezetépítő Kft. műszaki ügyvezető helyettese előadásában a Lean Construction módszertan építőipari alkalmazásáról és előnyeiről számolt be A magyar építőipar hatékonyságának növelésére új megoldásokat keres a Market Építő, az egyik ilyen innovatív módszer a Lean Construction, amelyet a vállalat már sikeresen alkalmaz egyes projektjeinél.

"Az együttműködés sokkal nagyobb hangsúlyt kap ebben a szemléletben" - emelte ki Pap Réka. A Lean Construction a Toyota termelési rendszerének építőipari adaptációja. Célja a veszteségek csökkentése és az érték maximalizálása a megrendelő szempontjából. A módszertan eszközöket és technikákat kínál a folyamatok gördülékenyebbé és átláthatóbbá tételére, valamint a tudatosabb munkavégzésre.

A Lean szemlélet stratégiai szintű bevezetésének részeként:

• Feltérképezték a vállalat működését, azonosították a fejlesztendő területeket
• Külföldi tanulmányutakon vettek részt a vezetők és középvezetők
• Oktatási struktúrát hoztak létre, eddig több mint 200 munkatársat képeztek
• Az előretervezésre helyezték a hangsúlyt
• Vizuális eszközöket vezettek be a feladatok egyértelműsítésére

A Moratus Kft. a Market leányvállalata a szerkezetépítésben alkalmazza a Lean elveket. Ütemezéseket készítenek a csapatoknak, ezzel hatékonyan megtervezve és koordinálva az egymásra épülő folyamatokat. Az eredmények már láthatóak: kevesebb az e-mail és a telefonhívás, egyes projektek a tervezettnél rövidebb idő alatt valósulnak meg. Például egy alapozási munkát 3 helyett 2,5 hónap alatt sikerült befejezni.

"Nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az, aki a legfogékonyabb a változásra" - idézte Charles Darwint Ritter Ádám, utalva arra, hogy a Lean szemlélet elsősorban a hozzáállás megváltoztatásáról szól. A szakértő hangsúlyozta, hogy a Lean módszereket rendszerszinten és folyamatosan kell alkalmazni, így nemcsak a kivitelezés minőségét javítja, hanem a vállalat egészének fejlődését is elősegíti.

BIM „korona“ Budapesten – Az új Nemzeti Atlétikai Központ acélszerkezetének algoritmikus tervezése

Makkos Lilla, senior manager, TEKLA termékek, Construsoft Kft. és Kocsis András Balázs, üzletfejlesztési vezető, bim.GROUP Kft. előadásukban azt mutatta be, hogyan találkozik a modern technológia és az építészet a BIM (Building Information Modeling) segítségével. A Construsoft BIM megoldásai a parametrikus modellezés, az algoritmikus tervezés és az automatikus gyártási folyamatok integrálásával járulnak hozzá ahhoz, hogy például a Nemzeti Atlétikai Központ modern és innovatív létesítménnyé válhasson.

Makkos Lilla, az előadás során részletesen bemutatta a Nemzeti Atlétikai Stadion acélszerkezetének tervezési és gyártási folyamatát. A prezentációban kiemelte, hogy a részletgazdag 3D-s modellre épülő BIM-alapú munkafolyamatokat széles körben alkalmazzák acél és vasbeton szerkezetek tervezéséhez, gyártásához és szereléséhez.

A bim.GROUP már évek óta algoritmikus tervezéssel készíti az ikonikus építmények szerkezeti modelljeit. Ez a módszer nemcsak a tervezésben, hanem az építési folyamatokban és a szerelésben is kulcsszerepet játszik. A modellt folyamatosan frissítik a helyszíni mérések alapján, így biztosítva a minőséget és a megvalósult állapot pontos leképezését.

Kocsis András Balázs részletesebben bemutatta az algoritmikus tervezés folyamatát az előadása során. Szó volt a sportlétesítmény tetőszerkezetéről, a BIM modellezéséről, a szerkezeti alakok gyártásáról, összeépítéséről, a gyártmány szintű tolerancia kontrollról, a szerelési geometriáról.

Ébresztő tervezők és kivitelezők! - Megdőltek már a tabuk!?

Kiss Gábor, ügyvezető igazgató, Metrodom Kivitelező, IFK, alelnök arról kérdezte a konferencia egyik panelbeszélgetése során a résztvevőket, hogy mennyire látják felkészültnek a piacot a BIM alkalmazásában, a projekt platformok használatában, milyen tapasztalataik vannak a BIM modell implementálásával az üzemeltetési oldalon, illetve, hogy miként támogatható a kivitelezés a projekt platformokkal.

Simon József Szilárd, közép-kelet-európai regionális vezető, PlanRadar GmbH elmondta, hogy a projekt platformok a projektek tervezhetőségét segítik, azáltal, hogy egy helyen összpontosulnak az információk, abból dolgozik mindenki. Ezen túl a hibák, a késések elkerülésében segítenek, láthatóvá teszik a folyamatok közötti kapcsolódásokat. A késésekről például értesítéseket kaphatnak a használóik, így újraütemezhetik a kivitelezést, valamint a dokumentációkezelést az automatikus riportlehívással tudja támogatni.

Ha van egy jól felépített munkafolyamat, akkor mindenki tudni fogja a következő lépést.

Egy terv jóváhagyásánál például az első tervcsomagot kommentelhetik a szakértők, majd a változtatásokat, jóváhagyásokat követően érkezik az új terv. Hibajegy szintén felvehető vele, amiről az adott szakág értesítést fog kapni, így rögtön betervezhetővé válik a javítás. Tehát egyfajta kommunikációs platformként is szolgál.

Sokan vannak a piacon, akik ismerik a BIM modelleket, de nem feltétlenül ismerik a tényleges előnyeit, ugyanis azt gondolják, hogy egy részletesebb 3D-s modellről van csupán szó. A BIM akkor használható jól, ha van egy tulajdonos, üzemeltető, aki szeretne egy digitális másolatot az épületéről, és már az első lépéseknél úgy tervezik meg, hogy a szükséges adatokat tartalmazza a modell, a kivitelező is lássa ezt a modellt, ha javítani, cserélni kell valamit a későbbiekben, akkor is lássa a tulajdonos akár évekkel később, hogy milyen anyag, eszköz romlott el.

A BIM-ben lévő információ a lényeg, nem a 3D-s modell

mondta el Livják Csaba, ügyvezető igazgató, BuildEXT, majd hozzátette, hogy vannak jó példák Magyarországon, minél drágább rendszerekkel rendelkezik, minél komplexebb egy adott projekt, annál nagyobb igény van a BIM alkalmazására.

Acélszerkezet-gyártása jövő szolgálatában: zöld gyártás és digitális megoldások

Lovas Róbert, gyártási üzletág igazgató, ügyvezető, Weinberg ’93 Építő Kft. a térbeli modellezésről, a digitalizált gyártásról tartott előadást, amelyben bemutatta, hogy milyen anyagtakarékossági, illetve kibocsátáscsökkentési előnyei vannak ennek a megoldásnak. A digitalizált gyártás során az adatok és a folyamatok nyomon követhetők, amellett, hogy az emberi erőforrásigény csökken és a minőség is biztosított. Ezen pozitívumok versenyképességet növelnek, ami a szigorodó piacon különösen fontos a vállalatok számára.

Modellalapú szén-dioxid számítás Európában

Már az építészek kezében a kulcs a fenntartható építészet gyakorlati alkalmazásához. Szövényi-Lux Miklós, a CAD Project projektigazgatója az épületek szén-dioxid lábnyomának számításáról és a fenntartható tervezés fontosságáról tartott előadást.

Kiemelte: "A fenntartható döntések 80 százaléka a korai tervezési fázisban történik, mert utólag ezt nagyon nehéz és költséges korrigálni." Ebben segít a BIM, illetve az Archicad, amely lehetővé teszi az épületek szén-dioxid kibocsátásának közvetlen számítását a tervezés során. A szoftver figyelembe veszi az építőanyagok teljes életciklusát, a gyártástól a megsemmisítésig.

Ez azért is fontos, mert egyes európai országokban már kötelező az épületek szén-dioxid lábnyomának számítása: Dániában 2023. január 1-től minden épület maximum 12 kg CO2 ekvivalenst bocsáthat ki négyzetméterenként az élettartama alatt. Finnországban minden 50 négyzetméternél nagyobb, tartós használatra szánt épületnél kötelezővé válik a számítás. Norvégiában az 1000 négyzetméternél nagyobb középületeknél írják elő, Svédországban pedig minden 100 négyzetméternél nagyobb épületnél. Franciaországban és Németországban bár nem kötelező, de már rendelkezésre állnak a számításhoz szükséges adatbázisok. A projektigazgató hangsúlyozta, hogy a magyar gyártóknak is érdemes lenne hasonló adatbázisokat létrehozni a termékeik szén-dioxid lábnyomáról.

Galéria102 képGraphisoft - Portfolio Construction Technology & Innovation 2024 konferencia

Címlapkép forrása: Portfolio

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.