A munkáltatói bérjárulékban Magyarország 2020-ra elérte a régiós átlagot, ami a szociális hozzájárulási adó fokozatos csökkentésének köszönhető, és a 2020. július 1-jétől hatályos, további két százalékpontos csökkentéssel még versenyképesebbé válik a magyar munkáltatói bérköltségarány - állapította meg 2020-as adózási összefoglalójában a Mazars nemzetközi adótanácsadó.
A 2008-as krízissel ellentétben nem a hitelpiacról indult a mostani válság. A jelenlegi lakáshitelek nagyon sok szempontból jóval kevésbé kockázatosak az akkoriaknál, van azonban, amiben hasonlítanak hozzájuk. 13+1 új ábrán mutatjuk be, mi jellemzi ma a magyar lakáshitelpiacot.
A járványügyi korlátozások enyhítésével lassan visszatér az élet az utcákra, egymás után nyitnak az éttermek, ebből pedig a befektetők is profitálhatnak, hiszen több étteremlánc és éttermi beszállító részvénye is tőzsdén forog, a Barron's az utóbbiak közül emelt ki hármat, amelyekre érdemes figyelni a következő hónapokban.
Most, hogy jórészt lezárult az első negyedéves vállalati gyorsjelentési időszak, eljött az ideje levonni a vállalatok által közzétett adatok tanulságait és a távolabbi kilátásokra gyakorolt hatásukat. A Fidelity International szakemberei megvizsgálták a koronavírus-járvány hatását a különböző régiókban és szektorokban működő vállalatokra és azok részvényeire.
Igazi mélységek és magasságok, hangzik gyakorta a leírás az emberi érzelmek megéléséről. Gyakorlatilag ezt kaptuk idén nem csak a részvénypiacoktól, de az olaj árfolyamától is. Bár a koronavírus okozta gazdasági hatások sokak számára nyilvánvalóak, az olaj kapcsán az átlagember ebből csak annyit tapasztalt meg, hogy jóval alacsonyabb lett a benzin ára a korábban meszokotthoz képest. De mi van akkor, ha valaki szeretné meglovagolni az olaj változó árfolyammozgásait? A Portfolio Trader online előadása pont ezt a lehetőséget fogja gyakorlati példákon keresztül bemutatni.
A Goldman Sachs múltbeli elemzésével azzal érvel, hogy az elemzők széles körében attraktívnak tartott aranybefektetés mégsem olyan jó ötlet, sőt ki is mondja, hogy nem javasolja stratégiai befektetésként az ügyfelek portfoliójába a sárga nemesfémet. Hosszú távon alig hoz többet, mint az infláció, ráadásul csak igen magas inflációs környezetben tűnik jó befektetésnek. Amennyiben a múlt medvepiacait vizsgáljuk, nem minden esetben nyújtott védelmet az arany, azonban a jelenlegi helyzetben jól teljesít.
Évtizedek óta nem látott turbulenciákon vannak túl a világ tőkepiacai, az év első 5 hónapjából az első másfél még optimistán telt, azt követően gyilkos egy hónap következett, azóta viszont folyamatos a hangulat javulása. Idén a hosszú amerikai állampapírok és néhány nyersanyag (arany, narancslé) mellett elsősorban a nagy amerikai technológiai cégek részvényeibe volt érdemes fektetni, amelyeken nem csak a márciusi mélypont óta, de az év egészében is szép hozamot lehetett elérni. Szinte már evidencia, de a tech vállalatok a válság alatti és várhatóan a válság utáni időszaknak is a nagy nyertesei, a részvényeik pedig a tőzsde nagy sztárjai idén.
Rég nem látott nyereséget ért el 2019-ben az MNB, így lehetősége volt 250 milliárd forintot osztalékként befizetni a költségvetésbe. A napokban megjelent a jegybank éves jelentése, amiből a részletek is kiderülnek: elsősorban az aranytartalékon realizált egyszeri profit tette ezt lehetővé, de a kamateredményben is folytatódott a pozitív tendencia.
Májusban hatalmas rali bontakozott ki az ezüst piacán, mely egyrészt nemesfém jellegének köszönhető, másrészt a gazdaságok fokozatos újraindításának. Az arany árfolyamához képest továbbra is rendkívül olcsó az ezüst, és amennyiben a 2008-as válságból indulunk ki, bőven van tér még a szürke nemesfém árfolyamemelkedése előtt.
Sokan számítottak már fordulatra az évtizedes globális bull-piaci trendben, de azt hiszem ilyen jellegű válságra senki sem számított, de minden krízishelyzet egyben ragyogó lehetőség is. A statisztikák szerint idén megnőtt az érdeklődés a tőzsdei kereskedés iránt, nőtt a hazai számlanyitások száma, meredeken emelkedett a tőzsdei forgalom, a hazai befektetési szolgáltatók pedig rekorderedményt értek el az első negyedévben. Végh Richárddal, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatójával és Cselovszki Róberttel, az Erste Befektetési Zrt. elnökével beszélgettünk a tőzsdei korrekcióról, az ügyfelek reakcióiról, a tőzsdei kereskedési rendszer év eleji leállásairól, a home office jövőjéről, és arról a világról, ami a válság után vár ránk.
A koronavírus járvány miatt kialakult gazdasági kihívások a jegybankokat világszinten beavatkozásra késztették, ami ismét a mérlegükre irányította a figyelmet. Az új évezredben a jegybankok először a 2008-2009-es válság következményeinek kezelése során szembesültek a hagyományos monetáris politikai eszközök korlátaival, amelyet követően nemkonvencionális eszközök alkalmazásába kezdtek (eszközvásárlások, devizapiaci intervenciók), ami a jegybankmérlegek felduzzadásához vezetett. A válság kezdeti fázisát követően az MNB azonban úgy tudta fenntartani a laza monetáris kondíciókat, hogy intézkedéseinek egy része (önfinanszírozás és forintosítás) egyaránt támogatta az ország külső sérülékenységének mérséklődését és a jegybankmérleg zsugorodását.
Nagyon komoly átalakulások zajlanak a nyugati világ fintechjeinél a koronavírus leple alatt: bankká válnak olyan cégek, amelyek korábban hallani sem akartak róla, offline is fizetni lehet online fizetési rendszerekkel, hitelezésbe, brókerkedésbe kezdenek a szolgáltatók. Néhány esetben a szükség hívta életre ezeket a változásokat, de olyan cégeknél, mint például a PayPal vagy a Square az eleve megnövekedett forgalmat akarják még egy lépéssel megdobni.
A 2000-es években szinte folyamatosan egy bank (általában a Royal Bank of Canada vagy a Toronto Dominion) volt Kanada legértékesebb tőzsdei vállalata. Mindössze hétszer fordult elő, hogy valamely új üdvöske beelőzött és az első helyre került. És ekkor szinte hetek alatt lesújtott rájuk a kanadai átok, ennek a hét cégnek ugyanis csak pünkösdi királyság jutott és az első helyezést mindig összeomló árfolyam követte. Egy cég sem épült fel ebből az átokból azóta sem. Idén májusban a Shopify a 21. században nyolcadik nem-bankként bejelentkezett az első helyre. Vajon őt is utoléri-e majd a kanadai átok, vagy elsőként hosszú távra megmarad az aranyérmes pozícióban? Az alábbiakban Jónap Richárd, az Accorde Alapkezelő portfóliómenedzserének írását közöljük.
7 éve nem látott magasságokba emelkedett az arany ára, miután Jerome Powell Fed elnök lehűtötte kissé az optimista befektetői kedélyeket a gazdaság gyors talpra állása kapcsán. Soha nem látott mennyiségű pénzt nyomtatnak a jegybankok, és óriási gazdasági mentőcsomagokkal sietnek a kormányok a gazdaság megsegítésére. Az egyetlen kérdés, hogy vajon a hatalmas stimulusokat most is büntetlenül megúszhatja a világgazdaság jelentős inflációs következmények nélkül, csakúgy mint 2008-ban?
Mozgalmas napja volt tegnap az olajnak, kezdetben emelkedett a fekete arany ára, miután az amerikai készletszintek váratlanul csökkentek, viszont a jegybankelnök gazdaság jövőjéről tett kijelentései, és a fertőzés második hulláma miatti aggodalmak mellett gyorsan el is olvadt az emelkedés.
Az nem újdonság, hogy válságos időkben megnő az arany, mint értékőrző befektetési forma iránti kereslet, az viszont annál inkább, hogy boltbezárások és a szociális érintkezés korlátozása miatt akadozik a hagyományosan fizikai térben zajló kereskedelem. A Goldtresor online rendszere elsősorban a folyamatos megtakarítás ösztönzésére jött létre, azonban a járvány első heteiben az egyetlen működőképes kereskedelmi platform volt, ahol aranyat lehetett kapni, bizonyítva, hogy a fizikai arany adásvétele sem kerülheti el a digitalizációt.
A jelenlegi piaci környezetben az aktívan kezelt abszolút hozamú alapok jelentősége felértékelődhet, hiszen a koronavírus-krízis elhúzódó bizonytalanságot jelent a tőzsdék számára, ezért fokozott óvatosság indokolt a részvénybefektetések terén. A következő időszakban folytatódhat a hazai fizetőeszköz mérsékelt, trendszerű gyengülése, mindez jól jöhet a megtépázott hazai turisztikai szektornak. Andreskó Máriával és Pál Rolanddal, a Generali Triumph Abszolút Hozamú Származtatott befektetési alap portfólió menedzsereivel beszélgettünk a tőkepiaci kilátásokról, befektetési stratégiájukról.
Jelentősen emelkedett az olajár a keddi kereskedésben, a befektetők azt árazhatják, hogy a csökken a világ olajkitermelése, emellett pedig a gazdaságok újranyitásával megnőhet a kereslet, így lassan visszaállhat kereslet-kínálat egyensúlya az olaj piacán, melynek korábbi felborulása az olajárak összeomlásához vezetett.
A COVID-19 világjárvány kiváltotta krízis Nyugat-Európában és az USA-ban a tőkepiacokokon február 24-én hétfőn kezdődött és okozott nagyjából egy hónapon át tartó összeomlást úgy, hogy az európai részvénypiaci mélypont március 18-án, míg az amerikai és a kínai március 23-án történt meg, majd ezt követően sor került egy viszonylag gyors és nagy kilengésekkel fémjelzett részleges visszapattanásra. Az április 30-i záróárak alapján idén, az elmúlt 10 hetes periódusban a különböző tőkepiaci eszközosztályokat az alábbi drasztikus, nem ritkán drámai változások és rendkívüli fordulatok jellemezték. Az elkövetkezendő éveket illetően az ugyanakkor bátran kijelenthető, hogy a tőkepiacok továbbra is izgalmas periódus előtt állhatnak. Inkább pozitív hatással lehet a piacokra, ha a technológiai forradalom folytatódik, ha az egyébként már két nagy válságot is megélt-átélt vállalati szektor hatékonysága és termelékenysége javul, ha erősödik a jólét a feltörekvő piacokon és a jegybankok, gazdasági és pénzügyminisztériumok összehangoltan folytatják a stimulusokat. Ezzel szemben - többek között – számos, jelenleg némiképpen elfelejtett esemény jelenthet potenciálisan kiemelt kockázatot: a globális felmelegedés, a társadalmi (jövedelmi) egyenlőtlenségek, technológiai háború, a kereskedelmi háború, az adósság spirál a demográfiai krízis a fejlett országokban és a geopolitika, vagy akár egy újabb vírus. Az alábbiakban Bakos Péter, a BÉT kereskedési és üzletfejlesztési igazgatóság elemzőjének írását közöljük.